Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-29 / 103-4. szám
103—4. szám* Pest 9 december 1841. A’ gyermekkórház Pesten #) Az intézet országos a’ szeretetlen, bár azzá válnék a’nemzet részvétében is! K.L. A’ két magyar hon minden részéből számos orvos számos természetvizsgáló gyülekezett össze Pesten a’ f. év máj. 29 ’s köv. napjaira tűzött orvosi és természetvizsgálói „első nagygyűlésre“ mellyről minthogy már több hírlapunk bővebb tudósítást adott, itt csak anynyi legyen említve, hogy feszült várakozásunknak egészen nem felelt meg; minthogy czéljáról, különösen mi vidékiek előleg értesítve nem lévén, arra illően el sem készülhetünk; számos orvos pedig, kik közül némelylyek ezen meghívást egyedül tán csak tudományos mulatságnak gondolák, magukat diák ’s az első, úgy is csak mint elrendező nagygyűlésre épen nem alkalmazható értekezésekkel, mellyek az újólag nyugalomra készülő , pártfogásért szünet nélkül esdeklő Orvosi Tárban ismét élőnkbe terjesztettek, kívánták kitüntetni. Mindazáltal olly eszmék is pendittettek meg, különösen a’ vidékiek által, sőt némellyek már határzattá is váltak, mik rendünk legnagyobb díszére, a’ szenvedő emberiségnek pedig legnagyobb javára szolgálatidnak. A’ szabad időt nagyrészint intézetek látogatására fordítók ’s örömünkre , a’ mellett hogy a’ már ezelőtt is létezettekben nagyobb életet ’s munkálkodást tapasztaltunk mint előbb, egy újat is találtunk. Ezt annál nagyobb vágygyal igyekeztünk számosan megszemlélni, mivel a’ p. hírlap lelkes felszólalása ezen fontos ügyre egész országban figyelmet gerjeszte. Mellyre, minthogy abban sok tenni és tanulni való ajánltatott, egy csapatka orvosnövendék a’ Társalkodó 36. számában jónak találta azon vezérczikk íróját, mint az orvosi ügyekben nem szak emberét megróni ’s azon igazságokat, mellyek abban foglaltatnak, nem szégyenelhető járatlanságának tulajdonitni. Vagy tán czéliránytalan azon bőkezű egyesület műve, melly már eddig is vagy 2000nél több elhagyatott ’s vészhozó betegségben sínylő gyermeknek nyújtott orvosi ápolást ? kiknek nyomorgó szüleik hon az Ínség lakában ápolást nem adhatnak. Czéliránytalan e a’ kisdedápolás és gyógyítás körüli balitéleteket oszlatni ? vagy tán azt hiszi valaki, hogy ezek az életben már nem is léteznek ? valóban ha ezen vélekedéssel van, nagyon is csalódik; mert a’ köznép beteg gyermekeit nem csupán szegénység vagy fösvénység miatt nem orvosoltatja, hanem leginkább azon balhiedelemből nem keres orvosi segélyt, hogy gyermeket orvosolni csak nem lehetetlen , mellynek ítéletem szerint végelta tán csak ismét az lehet , hogy kevés orvosunknak lévén gyermekbetegség körében gyakorlati tanulmánya és tapasztalata, azon kevés gyermekbetegen is , kik orvosi segédeimért folyamodtak, nem segíthetvén, mások is, nehogy keservesen keresett pénzüket — véleményük szerint — hasztalanul , inkább ártalmas mint hasznos szerekért adják ki, az ügyesb orvosoktól is elidegenittetnek. Vagy tán azt hiszik ifj. ügyfeleim, hogy az egyetemi parányi kórház elégséges arra, hogy mint jó practicus orvosok a’ közéletben haszonnal — mindkét részre—munkálkodhassanak ? Így ismét nagyon csalatkoznak ! mert kisdedgyógyászatbeli járatlanságuk miatt minden lépten nyomon ut meg uj legyőzhetlen akadályokra bukkannak ; mivel más , megnőtt emberrel bánni, ’s ismét más, csecsemővel, ki fájdalmiban csupán sírni tud. Azért kedves ifj. barátim ! ragadjátok meg az alkalmat ’s nyújtsatok kezet azon jeles férfinak, kit nemcsak honunk tisztel hanem a’ külföld is jeles practicus munkáiért; nyújtsatok kezet azon barátságos, minden iskolai félszegségtől ment finom miveltségű tanárnak , ki mindnyájunk bizalmát, kik az intézetben valánk ’s ottan ismételve mulatánk, olly annyira megnyerte, hogy most annál bátrabban hivatkozhatom azoknak előttem ’s több ügyfelem előtt nyilványitott véleményökre, nem csak a’még zsenge intézet, de főkép annak nagytudományu igazgatója felől is, ki nemcsak kielégítő, hanem várakozásunkat sokkal felülmúló, ezelőtt még nem látott szerencsés sikerű műtétekvel, olly jeles nevet vitt ki magának, mit semmiféle rágalom — melly többnyire irigységes collegians gyűlölet eredménye— semmiféle lealacsonyító megkisebbités— származzék az bár tanártól vagy annak még tapasztalatlan növendékitől—előttünk többé el nem homályosithat. Ott, hol az orvosi intézetek sem sokfélék, sem nagyszerűek , ott, hol csak néhány év előtt is a’ gyermekkórházról még szót sem hallánk, lehet e czélszerűbb, üdvösebb, mind a’ szegény nyomorult beteg gyermekekre, mind a’ gyermekbetegségben tapasztalást gyűjteni akaró orvosnövendékekre nézve , mint azon intézet létrehozása, melly egyedül néhány buzgó honfi bőkezű adakozásinak és Schoepf tanár úr fáradhatlan szorgalmának köszöni már eddig is diszlését; hol az egész intézetben kitűnő iparo s törekvés mutatkozik ’s az orvosi tapasztalásra , ügyesség-megszerzésre olly bő alkalom nyittatott, miilyenben mi, fájdalom ! koránsem részesülhetünk. De nemcsak bel- hanem külvárosi tekintetben is megérdemli ezen gyógyintézet a’figyelmet, mert innen terjedt a’ kancsalság alapos gyógyítása. Schoepf tanár hazánkban első , ki ezen műtéteit szerencsés sikerrel végzé ; meggyőződhetünk ezúttal mindnyájan, kik az intézetben valánk, hogy ha e’ műtétét nem sikerül, vagy felette fájdalmas , az alkalmasint a’ mateva csekélységétől függ. Ezen intézetben ugyan is, mint azt a’ jegyzőkönyvekből kivettük , számtalan görbült tag , különböző sikerrel orvosoltatott a’ Tenotomia (inmetszés) által ’s pedig többnyire járorvoslatilag, valamint a’ kancsalok, kik a’ műtét után tüstint haza bocsáttatnak. Ez alkalommal három kancsal gyermeket láttunk operáltatni az intézetben a’ legjobb sikerrel. A’ Tenotomia, a’ sebészi műtéteinek szinte új neme, ez alkalommal a’ gyermekkórházban nem vitetett végbe; ellenben láttuk azt, az egyetem épületében dr. Piskovics helyettes prof. ur által szinte ügyes kézzel vitetni véghez. Ugyanekkor e’ jeles műteve első próbáját téve a’ hebegés-gyógyításban a’ nyelvizom átmetszése által, melly meglevén azonnal tetemes javulás mutatkozott. Végre legszentebb kötelességünknek tartjuk oda nyilatkozni, hogy ezen gyermekgyógyintézet, melly 1) Ez értekezéske általunk nem okozott körülmény miatt elkésett ugyan, mivel azonban olly korszerű intézetet illet, mellynek országszerte meghonosulását ott is tiszta lélekkel óhajtjuk , igen czélszerűnek véltük azt közleni. A szerk.