Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-29 / 103-4. szám

103—4. szám* Pest 9 december 1841. A’ gyermekkórház Pesten­ #) Az intézet országos a’ szeretetlen, bár azzá válnék a’nemzet részvétében is! K.L. A’ két magyar hon minden részéből számos orvos számos természetvizsgáló gyülekezett össze Pesten a’ f. év máj. 29 ’s köv. napjaira tűzött orvosi és termé­szetvizsgálói „első nagy­gyűlésre“ mellyről minthogy már több hírlapunk bővebb tudósítást adott, itt csak any­­nyi legyen említve, hogy feszült várakozásunknak egé­szen nem felelt meg; minthogy czéljáról, különösen mi vidékiek előleg értesítve nem lévén, arra illően el sem készülhetünk; számos orvos pedig, kik közül némely­­lyek ezen meghívást egyedül tán csak tudományos mu­latságnak gondolák, magukat diák ’s az első, úgy is csak mint elrendező nagygyűlésre épen nem alkal­mazható értekezésekkel, mellyek az újólag nyugalom­ra készülő , pártfogásért szünet nélkül esdeklő Orvosi Tárban ismét élőnkbe terjesztettek, kívánták kitüntetni. Mindazáltal olly eszmék is pendittettek meg, különö­sen a’ vidékiek által, sőt némellyek már határzattá is váltak, mik rendünk legnagyobb díszére, a’ szenvedő emberiségnek pedig legnagyobb javára szolgálatidnak. A’ szabad időt nagyrészint intézetek látogatására for­dítók ’s örömünkre , a’ mellett hogy a’ már ezelőtt is létezettekben nagyobb életet ’s munkálkodást tapasz­taltunk mint előbb, egy újat is találtunk. Ezt annál na­gyobb vágygyal igyekeztünk számosan megszemlélni, mivel a’ p. hírlap lelkes felszólalása ezen fontos ügyre egész országban figyelmet gerjeszte. Mellyre, mint­hogy abban sok tenni és tanulni való ajánltatott, egy csapatka orvosnövendék a’ Társalkodó 36­. számában jónak találta azon vezérczikk íróját, mint az orvosi ü­­gyekben nem szak emberét megróni ’s azon igazsá­gokat, mellyek abban foglaltatnak, nem szégyenel­­hető járatlanságának tulajdonitni. Vagy tán czélirány­­talan azon bőkezű egyesület műve, melly már eddig is vagy 2000nél több elhagyatott ’s vészhozó beteg­ségben sínylő gyermeknek nyújtott orvosi ápolást ? kik­nek nyomorgó szüleik hon az Ínség lakában ápolást nem adhatnak. Czéliránytalan e a’ kisdedápolás és gyógyí­tás körüli balitéleteket oszlatni ? vagy tán azt hiszi va­laki, hogy ezek az életben már nem is léteznek ? va­lóban ha ezen vélekedéssel van, nagyon is csalódik; mert a’ köznép beteg gyermekeit nem csupán szegény­ség vagy fösvénység miatt nem orvosoltatja, hanem leginkább azon balhiedelemből nem keres orvosi se­gélyt, hogy gyermeket orvosolni csak­ nem lehetetlen , mellynek ítéletem szerint végelta tán csak ismét az le­het , hogy kevés orvosunknak lévén gyermekbetegség körében gyakorlati tanulmánya és tapasztalata, azon kevés gyermek­betegen is , kik orvosi segédeimért fo­lyamodtak, nem segíthetvén, mások is, nehogy keserve­sen keresett pénzüket — véleményük szerint — hasz­talanul , inkább ártalmas mint hasznos szerekért adják ki, az ügyesb orvosoktól is elidegenittetnek. Vagy tán­­ azt hiszik ifj. ügyfeleim, hogy az egyetemi parányi kórház elégséges arra, hogy mint jó practicus orvo­sok a’ közéletben haszonnal — mindkét részre—­mun­kálkodhassanak ? Így ismét nagyon csalatkoznak ! mert kisdedgyógyászatbeli járatlanságuk miatt minden lép­ten nyomon ut meg uj legyőzhetlen akadályokra buk­kannak ; mivel más , megnőtt emberrel bánni, ’s ismét más, csecsemővel, ki fájdalmiban csupán sírni tud. Azért kedves ifj. barátim ! ragadjátok meg az alkalmat ’s nyújtsatok kezet azon jeles férfinak, kit nemcsak ho­nunk tisztel hanem a’ külföld is jeles practicus mun­káiért; nyújtsatok kezet azon barátságos, minden is­kolai félszegségtől ment finom miveltségű tanárnak , ki mindnyájunk bizalmát, kik az intézetben valánk ’s ot­tan ismételve mulatánk, olly annyira megnyerte, hogy most annál bátrabban hivatkozhatom azoknak előttem ’s több ügyfelem előtt nyilványitott véleményökre, nem csak a’még zsenge intézet, de főkép annak nagytudo­­mányu igazgatója felől is, ki nemcsak kielégítő, ha­nem várakozásunkat sokkal felülmúló, ezelőtt még nem látott szerencsés sikerű műtétek­vel, olly jeles nevet vitt ki magának, mit semmiféle rágalom — melly több­nyire irigységes collegian­s gyűlölet eredménye— sem­miféle lealacsonyító megkisebbités— származzék az bár tanártól vagy annak még tapasztalatlan növendé­­kitől—előttünk többé el nem homályosithat. Ott, hol az orvosi intézetek sem sokfélék, sem nagyszerűek , ott, hol csak néhány év előtt is a’ gyermekkórházról még szót sem hallánk, lehet e czélszerűbb, üdvösebb, mind a’ szegény nyomorult beteg gyermekekre, mind a’ gyermekbetegségben tapasztalást gyű­jteni akaró orvos­növendékekre nézve , mint azon intézet létrehozása, melly egyedül néhány buzgó honfi bőkezű adakozási­nak és Schoepf tanár úr fáradhatlan szorgalmának kö­szöni már eddig is diszlését; hol az egész intézetben kitűnő ipar­o s törekvés mutatkozik ’s az orvosi tapasz­talásra , ügyesség-megszerzésre olly bő alkalom nyit­tatott, miilyenben mi, fájdalom ! koránsem részesülhe­­tünk. De nemcsak bel- hanem külvárosi tekintetben is megérdemli ezen gyógyintézet a’figyelmet, mert innen terjedt a’ kancsalság alapos gyógyítása. Schoepf ta­nár hazánkban első , ki ezen műtéteit szerencsés si­kerrel végzé ; meggyőződhetünk ezúttal mindnyájan, kik az intézetben valánk, hogy ha e’ műtétét nem si­kerül, vagy felette fájdalmas , az­ alkalmasint a’ mate­­va­ csekélységétől függ. Ezen intézetben ugyan is, mint azt a’ jegyzőkönyvekből kivettük , számtalan görbült tag , különböző sikerrel orvosoltatott a’ Tenotomia (in­metszés) által ’s pedig többnyire járorvoslatilag, va­lamint a’ kancsalok, kik a’ műtét után tüstint haza bo­csáttatnak. Ez alkalommal három kancsal gyermeket láttunk operáltatni az intézetben a’ legjobb sikerrel. A’ Tenotomia, a’ sebészi műtéteinek szinte új neme, ez alkalommal a’ gyermekkórházban nem vitetett végbe; ellenben láttuk azt, az egyetem épületében dr. Pisko­­vics helyettes prof. ur által szinte ügyes kézzel vitet­ni véghez. Ugyanekkor e’ jeles műteve első próbáját téve a’ hebegés-gyógyításban a’ nyelvizom átmetszése által, melly meglevén azonnal tetemes javulás mutatko­zott. Végre legszentebb kötelességünknek tartjuk oda nyilatkozni, hogy ezen gyermekgyógyintézet, melly 1) Ez értekezéske általunk nem okozott körülmény miatt elkésett ugyan, mivel azonban olly korszerű intézetet illet, mellynek országszerte meghonosulását ott is tiszta lélekkel óhajtjuk , igen czélszerű­nek véltük azt közleni. A­ s­z­e­r­k.

Next