Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-16 / 5. szám
még nagyobb mértékben szól az esperes és superintendensekről. A’ dobsinai egyesülés’ eltörlesztése a tiszai superintendentiában , a nemzetiségünkért buzgó ifj. Draskoczy Sámuel elnöksége alatt, erre első lépés. Egyenes eszközök a magyarodásra ellenben a nevelés és oktatás. Amaz ugyan a’ családok’kezében van ’s rá az állodalom és egyház közvetlen befolyást nem gyakorolhat. Sükerrel használtatnak e’ tekintetben magyar nevelők, cselédek, kivált dajkák ’s napjainkban főleg a’ pesztonkák’ (dajkaleányok) érdemei kitűnők. Ki Budapesten megfordult, az nagysikerű apostolkodásukat ismerni fogja: tőlök tanulja meg a’ hazai nyelvet a' gyermek, ’s vele együtt, hogy magzatával beszélhessen , a‘német anya. Az ember bennük szinte a’gondviselés’eszközeit láthatná, csak kár, hogy e’ csinos és ártatlan kis magyar propagandát némelly fontos hazai hivatását, mint látszik, nem eléggé méltató fiatal kard- s tollhősök zavargatják. — Közvetlen’s teljes befolyása van ellenben az ágost. hitv. testületnek az oktatásra, tehát iskolákra. Ezen intézeteket kell tehát mindenekfölött a’ megmagyarosodás eszköziül kitűznünk, s itt buzgóságunknak annál határtalanabbnak kell lenni , minél nagyobb ebeli hátramaradásunk s érezhetőbb a’ szükség. Hogy ez teljesen lehetséges, kérdést sem szenved. Ha eddig tot s németajkú nyendékink a’ holt latin nyelvet megtanulhatták , ’s kivált az elsők magokat e’ tekintetben beszédük’ folyósága által különösen kitüntették , annál könyebben tanulhatják meg az élő nemzeti nyelvet. Iskoláink helyzete e czélra, az igaz, nem épen alkalmas, a felsőbbek mind német- tót helyekben keblezvek: Pozsonyban , Eperjesen , Késmárkon ’s Lőcsén. A legczelszerűbb hely Miskolcz volna , mivel ez felső Magyarország legnagyobb tiszta magyar városa. De ha az alapítványok’ áttétele (miknek egy része talán helyhez van kötve) e' terv’ kivitelét, ’s általjában igen apróra darabolt oktatási intézetink* nagyobb testületekre egyesülését, akadályoztatná : egyesítsük annál buzgóbban minden erőnket iskoláink’ magyarosítására. Itt az idő ’s szükség , hogy a’ latin helyett nemzeti nyelvünket használjuk oktatásra. Ezen eszme országosan ki van mondva, ’s a‘ protestánsoknak , kik szabadon rendelkezhetnek iskoláikkal ’s ennélfogva a' kor’ kivonatának gyorsabban felelhetnekmeg, e’ tekintetben első példát kellene adniok. Hogy e‘ czélra még elég magyar iskolai könyvünk nincsen — ezen fenn ne akadjunk. A' szükség hoz mindent létre ; ’s mihelyt a’ tudományok magyar nyelven adatnak elő , szükségünk lesz rájok ’s akkor nem sokára el is fognak készülni. Eleinte ugyan az oktatók , valamint eddig, füzetekből fognak diktálni , mintha a’ nyomtatás’ mestersége még fel nem volna találva , de utóbb a‘ jelesbeli kéziratikat sajtó alá adják , mert vétetni fognak , a’ vállalat tehát nyereséggel lesz összeköttetve. ’S így, a dologból magából kifejlődve , olly munkákat nyerendünk, millyeket a’ magyar akadémia (mit egykor szándéklott) soha sem írathatott volna, mert oktató , ki valamelly tudományt évek óta előad s megkivantató formáját mindennapi gyakorlatból ismeri, czélszerűbb iskolai könyvet szerkeszthet, mint a' magányos, mind ezt nélkülöző, akademicus. Iskoláink' ügyében általjában, ez alkalommal, mindkét protestáns felekezetnek össze kellene állani 's egyesült erővel egy közös tervet kidolgozniok, mellynek nem kellene csupán a’ tudós iskolákra szorítkozni. Az ipar ’s kereskedés’ haladása által nálunk is lassan kint egy harmadik rend kezd kifejlődni, mellynek szükségei már napjainkban is méltatást érdemlenek. Az elemi és tudós iskola közt állitassék fel a' polgárireáliskola, mellyből a' latin nyelv ki legyen rekesztve. Ezen nyelv általjában ne tölcséreztessék a' növendékekbe azoknak 12—13 éves koruk előtt. E' rendszabály’ haszna Németországban már el van ismérve. A’ gymnasiumokat pedig a' bajor és porosz tudós iskolák’ mintái szerint javítsák ki, azon különbséggel, hogy a’ német nyelv helyett a magyar alkalmaztassék. ’S azután ha ezen tervek’ valósulásai után jobban megmagyarosodtunk, ’s a’ nemzetiség’ egyesülő szelleme a’ két felekezet közt még itt ott feltűnő ’s nem valláson, hanem nyelvkülönbségen alapuló , balga gyűlölséget szétoszlatja: közös költségen protestáns egyetemet kellene Pesten felállítanunk. Szüksége kétségtelen , mert iskolai intézetinknek ezen feje eddig hiányzik. Azonban még illy vérmes remények teljesülnének, addig fenálló intézeteinkben, utána kell látnunk, ne respublica detrimentum capiat. Ha a’ magyar nyelvbeni jártasságot ’s magyar szellemet, már a’papságtól kell kívánnunk, mennél szigorúbbaknak kell e’ tekintetben követelésinknek az oktatók iránt lenni, kik azon intézetek’ elöljáróji ’s lelke, mik nemzetiségünk ügyében a’ főeszköz. Minden engedékenység e’ tekintetben növendékink’, a’ nemzet’ ’s egyház' legszentebb érdekeit koczkáztatná. Vegyük fontolatra , mikép újabb törvényink értelme szerint senki többé az állodalomban ’s egyházban , a' magyar nyelv’ alapos tudása nélkül hivatalt nem viselhet. Ifjaink" jövendő szerencséje , tehát haladásuk választott pályáikon , hatásuk hazájokban, ’s így az egész ágost. hitv. testületé összesen, a’ magyarodásbani előmenetelhez van kötve. Hogy lehetne férfi oktató , ki a’ haza ’s kor’ kivánatit nem méltatva, saját növendékei ’s hitsorsosi’ minden jövendő szerencséjét akadályozza, ’s magát mint a’ nemzet’ é s ágost. hitv. egyház ’ ellensége tünteti ki ? A’ választó testületek’ felvilágosítása , hogy a’ többi kellék mellett különös tekintettel a’ választatandók’ nemzeti buzgóságokra legyenek , az oktatókra még inkább illik , mint a’ papokra. Sze ff. Cr— V. [lege következik.) Pótléktár. Korunk, haladás’ kora. Ma népes magyar városban casino-társulat alakult, ’s a’ jegyzőnek ismeretes munkássága által beállított tagok 75 pró forintot gyűjtenek össze, mellyrül a’ gyűlés, feledve már ,,casino“ nevezetét, magát tudós társaságnak czímezvén tanácskozva határoz, miszerint olvasó közkönyvül Jósikának egyik regényét szerezzék meg, újságul pedig a’ legolcsóbb magyar folyóiratot járassák. De hát a’ fenmaradt pénzzel mitévő legyen a’ tudós társaság ? inditványozá a’ t. elnök; kevés vita után győze a' szék’ haszonbérlőjének véleménye; „üzüket venni legtanácsosabb — mondám — mert jelenleg olcsón kaphatni,’s főjegyző úr lesz szíves a’város’ takarmányán kijeleltetéseket eszközleni.“ Szerkeszti Heinte ezt. — Nyomtatja angol gyors-sajtón Trattner-Károlyi úri utcza 453.