Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-08 / 98. szám
98 szánt« rest 9 december 8. 1841. V. 5* **). Gr. Maiója (Honi lapok.) III. Magyar köztestület Annak , ki figyelemmel kiséri napjaink eseményit, ki elmélkedik a’ szőnyegre hozott „vallásos unió , püspöki javak , népnevelés“ ’s t. e. f. tárgyakról, annak , ha még egy cseh magyar vér forr benne, fehetlen hazája helyzetét meg nem vizsgálnia. Színióráimban én is elmélkedésem tárgyává tevém a’ m. köztestület jelen állapotját, vizsgálódára ’s némelly észrevételeket magamba temetek, másokat Naplóm honi lapjaira jegyezek föl. A’ m. köztestület maholnap kilenczszáz éves lesz. Szép idő különböző az egyedek, különböző sok köztársaság életkorától. Lám Törökország európai fenállása óta 27dik fejdelmét számlálván , sorvasztó aszkórban sinylik, Hazánk feledhetlen éjszaki barátnéja hideg földbe temetteték ’s épen ez évben szúró halmához a’ keresztet. Az igazságos isten adjon neki békés nyugalmat, pihenést, és sírásójának azon a’ nagy napon , mellyen az ur angyali trombitájokat megfuvandlják , boldog feltámadást és jobb felet! — A’ mi köztestületünk kortársai közül sok közanya özvegységre , özvegyek és árvák mostoha férjekre, illetőleg apákra szállónak és még jutandanak , mert ki tudhatja előre, mi történendik idővel még azon méltán büszke lyányzóval is, ki sokáig szolgált ugyan , de végre szabad jön ’s jelenleg hajdani asszonyának vetélytársa ?— ’s ha édes hazánk a’ Gondviselés jóvoltából ma is áll. Es magyar, áll Buda még. Azt szokták mondani, a’ kilencz hónapos méh-gyümölcs életre való, a’ kilenczszázados közanya is — melly sok tekintetből most születik , — még igenigen soká fenmaradhat , élhet és virágozhatik. Igaz ugyan , hogy elbeszélhetlen, mit e’ közanya szenvede. Már fiatalabb korában Sajónál csaknem elelékfeje, fejedelme. Maradjon emlékezetben Forgács Endre neve, ki tulajdon lovát adá a’ király alá a’ tatárok közüli kiszabadulhatásra. Ám de a’ haza aztán fejedelmeitől több ízben megúsztatott. Ő kezein — ország-nagyai ’s törvényhozóji,— mellén és derekán , — köznemesség , lábain polgárság hányszor nem szenvede vágásokat? — Vére közpapság- folya ’s fogya , mai — úgynevezett pórság — elmetszetének. . . Azok idővel némikép behártyásultak , de a’ háromszázad előtt rokon kéz által okozott vivágás máig sem forra össze ’s bármint takargassuk, a’ testület sántasága minden tagjait ékteleniti. Sok, sok év után a’hű fiúk édes anyjoknak egykori díszét, mellyet a’ múlt idő lesanyart, hajdani erejét, mellyet annyiféle kor-kórok kisajtoltak,vissza akarván idézni , gyógyszerről gondoskodónak és legelőször is az inaszegettség orvoslására fordítók figyelmüket. Czélszerűen ! mert csupán igy állhat talpra egészsége és boldogsága. Csakhogy az egyiptusiakat ne követnék, kiknél a’test minden tagjainak különböző orvosai valónak, — csakhogy a’ reform legkdvösb gyógyszerét hajtogatva úgy használnák , hogy az óhajtó módbal parancsolóba lépvén ez határtalanná ne fajukon. — Nem kétlem e’ nagy feladatban mindnyájan jót akarunk, de nagy hazánkfia mondatakint: vájjon a’ jót jól akarjuks ez más kérdés , mellyre a’ jövő kor fog jobban felelhetni. Én, midőn polg. gyógyászink a’ testület inait kívánván derekasan izmosítni, jobb kezének (az egyház javainak) üterét tapogatják, — csak arra bátorkodom őket figyelmeztetni: vigyázzanak , nehogy az emberi testtől, mellynek néha lábújain vágnak eret, hogy a’ felsőbb tagok gyógyuljanak és viszont, —kölcsönzött hasonlatosság valaha sántikáljon. Itt m. köztestületünk jobb kezének szakadatlan sorú jólényeit hozhatnám fel; — ez jövedelme nagyobb részét a’ religio , emberiség és tudományok oltárára vivé. Nézzetek körül az első basilikától az utolsó kápolnáig, első egyetemünktől jótevő intézetinken keresztül a’ legalsóbb falusi iskoláig: látni fogjátok áldozatikat , szemlélni, hogy hol a’közjó kívánta még sz. edényiket ékszereiket is bemutatók; tapasztalni, hogy polg. köztestületünk alkotványának hű őrei valónak. ##) Innét véleményem szerint a’ jobb kézzel csak baráti kezet kellene fognunk , mert vajmi sok tenni-valója volna még annak: tanitó-képező-intézetek , deficientia — mellyben a’ morale és physicum deficit közt különbséget kellene tenni —’s t. e. f. alapítása. Változók az idők, ’s ebben körülmények szerint a’ kor kivánati is.— 1548 ban országgyűlési határzat vala: „bona ecclesiastica a’ laicis auterantur“ . 1841- ben ugyanarra utasításul adják azon javaknak a’ papoktól felvétetésit. Isten úton a’ Spanyolhon történetitől , hol közjó ürügye alatt még a’ szűz Mária anathemáit is leszedék, hogy későbben a’ drága ékszerek Mendizabalhé nyakán csillogjanak. Reményiem, ha az igazság legdrágább gyémántja oroszlán tartotta koronájának , és jogosság súlya mérlegének, miről nem kétkedem , ezt is Borsodmegye rendei sem óhajtják ; sajói és ónodi gyászos esetink már valónak. Tagadhatlan ugyan, hogy a’ jobb kéz a’ testület tagja, az anyasz.egyház köztársaságban születik , a’világi tárgyakban vannak törvényink , — ha tehát a’ közjót nepotismusi ’s t. e’ f. visszaélés nyaggatná , az illyeneket, kiket a’ sz. atyák is szentségtörők és rablóknak neveznek, a’ törvény útalja rendre; de a’jogos birtok legyen sérthetetlen. Mi köztestületünk balját illeti, csak örülni lehet, hogy ez kebele és szíve felé kezd hajolni, hogy saját hasznát a’ testületével össze kezdi olvasztani, hogy orr-kifuvást nem gyakorol , mert *) Ki nem ismeri Dóczyt, ki many koronánkat is őrzé 's kitol királyok legnagyobbika vallá meg , hogy századok nem szülnek hozzá hasonló hazafit, Bakácsot, ki a török ellen 50,000 d aranyat ada, — 's betű szerint: Draskovics, Forgách, Kutassy, Lépes, Lippay, Oláh, Pázmán, Széchenyi Széchy, Szelepcsényi, Wárday, Verincz, Vitéz, s közelbről, hogy élőket ne említsek — Kluch , Rudnay, Szepesy, *sz. főpapunk tetteit? — **) Mellőzvén több főpap ama követelésit, hogy a királyi herczegek magyarul tanuljanak, hol a’ törvényektől eltávoztak , fejedelmeik útba igazittatását, — itt csak azon történeti adatot hozom fel, hogy Mérey Mihály kir. személynek, Ujlaky Gerg győri és Gregóriáncz Pál zágrábi püspökkel a' mt czikkeket öszszeszerkeszték; ebből Ferdinand 3 pontot ki akart hagyni, de ők oda nyilatkoztak, miszerint ezt az ország Rendei nélkül nem teheti Imrét a" szorgalom és virasztással bevégzett műi napvilágot nem látható. — Vajjon mi lehetett azon 3 t. czikk ? Jogtudósaink velünk is közölhetnék.—