Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-08 / 98. szám

98 szánt« rest 9 december 8.­­ 1841. V. 5* **). Gr. M­a­­i­­­ó­j­a (Honi lapo­k.) III. Magyar köztestület Annak , ki figyelemmel kiséri napjaink eseményit, ki elmélkedik a’ szőnyegre hozott „vallásos unió , püs­pöki javak , népnevelés“ ’s t. e. f. tárgyakról, annak , ha még egy cseh magyar vér forr benne, fehetlen ha­zája helyzetét meg nem vizsgálnia. Színióráimban én is elmélkedésem tárgyává tevém a’ m. köztestület je­len állapotját, vizsgálódára ’s némelly észrevételeket magamba temetek, másokat Naplóm honi lapjaira je­gyezek föl. A’ m. köztestület maholnap kilenczszáz éves lesz. Szép idő­­ különböző az egyedek, különböző sok köztársaság életkorától. Lám Törökország európai fen­­állása óta 27dik fejdelmét számlálván , sorvasztó asz­­kórban sinylik, Hazánk feledhetlen éjszaki barátnéja hideg földbe temetteték ’s épen ez évben szúró hal­mához a’ keresztet. Az igazságos isten adjon neki bé­kés nyugalmat, pihenést, és sírásójának azon a’ nagy napon , mellyen az ur angyali trombitájokat megfu­­vandlják , boldog feltámadást és jobb felet! — A’ mi köz­testületünk kortársai közül sok közanya özvegység­re , özvegyek és árvák mostoha férjekre, illetőleg apákra szállónak és még jutandanak , mert ki tudhat­ja előre, mi történendik idővel még azon méltán büsz­ke lyányzóval is, ki sokáig szolgált ugyan , de végre szabad jön ’s jelenleg hajdani asszonyának vetélytár­­sa ?— ’s h­a édes hazánk a’ Gondviselés jóvoltából ma is áll. Es magyar, áll Buda még. Azt szokták monda­ni, a’ kilencz hónapos méh-gyümölcs életre való, a’ kilenczszázados közanya is — melly sok tekintetből most születik , — még igenigen soká fenmaradhat , él­het és virágozhatik. Igaz ugyan , hogy elbeszélhetlen, mit e’ közanya szenvede. Már fiatalabb korában Sajó­nál csaknem elelékfeje, fejedelme. Maradjon emléke­zetben Forgács Endre neve, ki tulajdon lovát adá a’ király alá a’ tatárok közüli kiszabadulhatásra. Ám de a’ haza aztán fejedelmeitől több ízben megúszta­tott. Ő kezein — ország-nagyai ’s törvényhozóji,— mellén és derekán , — köznemesség , lábain­ polgárság hányszor nem szenvede vágásokat? — Vére­ közpap­ság- folya ’s fogya , m­ai — úgynevezett pórság — el­­metszetének. . . Azok idővel ném­ikép behártyásultak , de a’ háromszázad előtt rokon kéz által okozott vivá­gás máig sem forra össze ’s bármint takargassuk, a’ testület sántasága minden tagjait ékteleniti. Sok, sok év után a’hű fiúk édes anyjoknak egy­kori díszét, mellyet a’ múlt idő lesanyart, hajdani ere­jét, mellyet annyiféle kor-kórok kisajtoltak,vissza akar­ván idézni , gyógyszerről gondoskodónak és legelő­ször is az inaszegettség orvoslására fordítók figyel­müket. Czélszerűen ! mert csupán igy állhat talpra egészsége és boldogsága. Csakhogy az egyiptusiakat ne követnék, kiknél a’test minden tagjainak különbö­ző orvosai valónak, — csakhogy a’ reform legk­dvösb gy­ógyszer­ét hajtogatva úgy használnák , hogy az óhaj­tó módbal parancsolóba lépvén ez határtalanná ne fa­jukon. — Nem kétlem e’ nagy feladatban mindnyájan jót akarunk, de nagy hazánkfia mondatakint: vájjon a’ jót jól akarjuk­­­s ez más kérdés , mellyre a’ jövő kor fog jobban felelhetni. Én, midőn polg. gyógyászink a’ testület inait kívánván derekasan izmosítni, jobb kezének (az egyház javainak) üterét tapogatják, — csak arra bátorkodom őket figyelmeztetni: vigyázza­nak , nehogy az emberi testtől, mellynek néha lábú­jain vágnak eret, hogy a’ felsőbb tagok gyógyulja­nak és viszont, —kölcsönzött hasonlatosság valaha sántikáljon. Itt m. köztestületünk jobb kezének szaka­datlan sorú jólényeit hozhatnám fel; — ez jövedelme nagyobb részét a’ religio , emberiség és tudományok oltárára vivé. Nézzetek körül az első basilikától az utolsó kápolnáig, első egyetemünktől jótevő intézetin­­ken keresztül a’ legalsóbb falusi iskoláig: látni fog­játok áldozatikat­­­ , szemlélni, hogy hol a’közjó kí­vánta még sz. edényiket ékszereiket is bemutatók; ta­pasztalni, hogy polg. köztestületünk alkotványának hű őrei valónak. ##) Innét véleményem szerint a’ jobb kézzel csak baráti kezet kellene fognunk , mert vajmi sok tenni-valója volna még annak: tanitó-képező-inté­­zetek , deficientia — mellyben a’ morale és physicum deficit közt k­ül­ö­n­bség­e­t kellene tenni —’s t. e. f. alapítása. Változók az idők, ’s ebben körülmények szerint a’ kor kivánati is.— 1548 ban országgyűlési határzat vala: „bona ecclesiastica a’ laicis auterantur“ . 1841- ben ugyanarra utasításul adják azon javaknak a’ pa­poktól f­elvétetésit. Isten úton a’ Spanyolhon történe­titől , hol közjó ürügye alatt még a’ szűz Mária ana­­themáit is leszedék, hogy későbben a’ drága éksze­rek Mendizabalhé nyakán csillogjanak. Reményiem, ha az igazság legdrágább gyémántja oroszlán­ tartotta ko­ronájának , és jogosság súlya mérlegének, miről nem­ kétkedem , ezt is Borsodmegye rendei sem óhajtják ; sajói és ónodi gyászos esetink már valónak. Tagad­­hatlan ugyan, hogy a’ jobb kéz a’ testület tagja, az anyasz.egyház köztársaságban születik , a’világi tár­gyakban vannak törvényink , — ha tehát a’ közjót ne­­potismusi ’s t. e’ f. visszaélés nyaggatná , az illyene­­ket, kiket a’ sz. atyák is szentségtörők és rablóknak neveznek, a’ törvény útalja rendre; de a’jogos bir­tok legyen sérthetetlen. Mi köztestületünk balját il­leti, csak örülni lehet, hogy ez kebele és szíve felé kezd hajolni, hogy saját hasznát a’ testületével össze kezdi olvasztani, hogy orr-kifuvást nem gyakorol , mert *) Ki nem ismeri Dóczy­t, ki many koronánkat is őrzé 's kitol király­ok legnagyobbika vallá meg , hogy szá­zadok nem szülnek hozzá hasonló hazafit,­­ Bakácsot, ki a török ellen 50,000 d aranyat ada, — 's betű szerint: Draskovics, Forgách, Kutassy, Lépes, L­i­p­p­a­y, Oláh, P­á­z­m­á­n, Széchenyi S­z­é­c­h­y, Szelepcsé­n­yi, W­árd­a­y, V­erincz, Vitéz, s közelbről, hogy élőket ne említsek — Kluch , Rudnay, Szepesy, *s­z. főpapunk tetteit? — **) Mellőzvén több főpap ama követelésit, hogy a királyi herczegek magyarul tanuljanak, hol a’ törvényektől el­távoztak , fejedelmeik útba igazittatását, — itt csak azon történeti adatot hozom fel, hogy Mérey Mihály kir. sze­mélynek, Ujlaky Gerg győri és Gregóriáncz Pál zág­rábi püspökkel a' m­t czikkeket öszszeszerkeszték; eb­ből Ferdinand 3 pontot ki akart hagyni, de ők oda nyi­latkoztak, miszerint ezt az ország Rendei nélkül nem te­heti Imrét a" szorgalom és virasztással bevégzett műi nap­világot nem látható. — Vajjon mi lehetett azon 3 t. czikk ? Jogtudósaink velünk is közölhetnék.—

Next