Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-15 / 74. szám

?1. szám Pest) September’ 15, 1841. Pesti műkiállitás leli. Dolgaim Pestre­ menetelemet kívánták; azonban hogy utam kétszeres hasznot nyújtson, úgy intézem azt, hogy egyszersmind a’műkiállítás’ gyönyöreit, melly­­hez múlt évben szerencsém nem lehetett, ez idén él­vezhessem. Mulatásom csak két nap tartott, és e’ rö­vid időbül is csak fél napot áldozhatok a’ művek’ meg­tekintésire , minélfogva ezek benső értékéről keveset szólhatok ; csak elősorolni fogom tehát azon darabo­kat, mellyek figyelmemet magokra vonák , de mennyi­re emlékezetem visszahat, némi megjegyzéseket is en­gedek magamnak.— E’ lapokban még az idén igen ke­vés szó volt a’ műkiállításról, ezért nem lesz tán feles­leg ha körülményeiről is teszek említést. A’ beküldött művek száma (közel 400) ez idén nagyobb volt mint múlt évben; nem találjuk ugyan a’művészek névsorá­ban mind a’ tavali jeles neveket,de örömünkre szolgálhat az , hogy honi művészeinknél nagyobb részvétet ta­pasztaláig a’ vállalat iránt. A’ kiállítás a­ német szín­ház-épület teremeiben 6 osztályból állott, mellyekben a’ művek’ elrendelését—mint látszik — részint azok n­agysága , részint érkezésük ideje határozó , mi miatt az egy szaku daraboknak összehasonlításaik és meg­ítélésük nagy feladat lett volna. Az egész mint egy váczi­­utczaikereskedő-bolt kirakása , a’ legtarkább egyveleg volt, akkép rendezve, hogy a’ darabok szemlélőnek tetszését minél inkább megnyerhessék ; és igy helye­sen , mert az egész — véleményem szerint — nem egyéb képvásárnál, melly egyszersmind a’ művészek’ ajánlá­sául szolgáljon. Az első osztályban melly rajzolás-, réz- és aczél­­metszéseket, kőnyomatokat, miniatűr- és aquarell­v­­is vízzel vegyített festékkel dolgozott műveket és da­­guerrotyp-arczképeket foglalt, következő darabok tün­­tek­ ki mint jelesbek : a’ 329 számmal jelölt porczel­­lán-festvények; Eybl igen hív arczképei (Fáy , Kos­suth és Iluid) ; Gaal tájképei és a’ 32­. számú Ferst­­ler tanítóé Bécsben , melly Homer után Odysseust ábrá­zolja , ki kivont karddal támadja­ meg Kirka (Circe) varázsnőt és megöléssel fenyegeti, ha sertésekké vál­toztatott társait ismét emberekké át (vissza) nem ala­kítja. E’ kép becsesebb ugyan a’ többinél, de mivel a’ figyelmet főleg magára vonja, az ennek ára (300ar.) és midőn ezt láttam, elkellett mosolyodnom. Kedvem volna e’ műnél egy kissé hosszabban elmélkedni, de sajnálom az időt és papirost, különösen pedig a’türel­mes olvasót; azonban engedjék-r meg tiszteltjeim még is e’kérdést a’ művészhez: vájjon ki becsülte­ meg mű­­vét? önmaga, ekkor egy kissé túlságba esett, azért is , mert benső becset tekintve művésznek az , mit tud, nem olly felette nagybecsű, vagy mások becsülték azt? ek­kor néki okosabbnak kell vala lenni. Elism­erem mint tapasztalt, hogy a’ művésznek e’ darabbal rendkívüli munkája volt, de miért fáradozik hálaadatlan munká­val ? vagy ha kedve tartja , ne kívánja másokkal meg­fizettetni. Előttem általán az aquarell festésnek papi­roson igen csekély becse van, sajnálom az időt reá­vesztegetni, de nem is való egyébre, mint kezdőknek magukat finomabb munkában gyakorlásra ,, vagy holmi csecsebecse aprólékos ajándékok’készítésére. Egyek­ kép dolgozott darab bár m­illy jeles munkával is, nem számolhat arra, hogy mint ritka mű valamelly képtárt századokig diszesitsen ; ’s igy egyéb czélja nem lehet, mint hogy művész jeles com­positióját papirosra tevén , munkáját valamelly nyerészkedő azért vásárolja­ meg , hogy réz- aczél- vagy kőre metszetve számos példá­nyok eladása által magának hasznot szerezzen ; azon­ban , hogy illy kinézésből nyerészkedő művész com­­positiojáért 303 aranyat adhasson , úgy hiszem kiki képzelheti, hogy ennek ollyannak kell lenni, melly rit­ka tetszésre számolhat ; — művészünk Odysseusát én illyennek nem találom sem compositioi érdemben, sem tárgyára nézve. Megtekintésre méltók valónak még a’ daguerrotypok, mellyek mindazonáltal csak a’feltaláló érdemét hozzák emlékezetbe. A’ többi osztály általán olajfestvényeket foglalt, kivévén, hogy a’ második osztályban néhány szobrász műveket láthatónk, és ezek között csak Libay Beszter­­cze-Bányai aranyművesnek b. Ferencz cs. és kb­. 65 ezernél több ezüst darabból összeállított mellszobra ’s Szentpéterynek Mazeppát ábrázoló ezüst dombor­műve (gr. Batthányi Kázmér tulajdona) érdemlenek ki­­tűnő figyelmet. Az érdekes­nek talált olajfestvények sorszám szerint következők­­­ : 2. téli tájkép , Balkay­­tól , Egerben; 3—14. vadászatok , Jenik Bécsben ; 16 egy kápolna belseje gyertyavilágnál , Ernsttől szinte B.; 18, tájkép, Endertől B.; 36, egy lelkész áldása, Lavoss B.; 43 , falu München mellett, Adam München­ből ; 50 , kilátás egy ablakból a’ Dunára téli zajláskor, Kiss Bálint, Pesten; 55 , az elfogott dugárus, Sterrer. B.; 73 , virágok, Strorr. B.; 82 , lófeje , Hess. B. ; 85, virágok, Brunner. B.; 87, tájkép, reggel, Balkay.; 89, zárda sejtlik 324 p. fz.!) Bayer. Münch.; 93 , szoba goth ízléssel, Kandier. Prágáb.; 95, Sardanapal asz­­szonyaival elégetteti magát, Geyling. B.; 107, tájkép Finkernagel. B.; 111, Kärgling. Pesten; 114, leány­ka alvó ölebével, Tikos Kassán ; 119 , feskelődő rabló, Kam. Péten; 123, úti jelenet, Kiss. P.; 124, barom­fiak , Balkay.; 125, rózsák , Gruber. B.; 139 , tájkép , Abbiati. B. ; 140 , vak Tóbiás gyógyítása, Balkay ; 142, reggel, Reiter. B.; 151, Schedelné mint Norma, Ba­rabás, Pesten; 155, Nápoly része, Müller P.; 159, szalagfű­, Barabás; 170 , Lebrochée ; 171, Sedelmayer­­tól tájképek, Münch.; 173, Amerling­; 175, Tikos­tól, arczképek ; 179, tájkép, Barbarini.; 182, cse­­resnyevásár Stagerhonban, Ritter.; 187, állatcsoport, Swoboda ; 188 , tájkép , Hardt.; 189 , zsákmányra akadt partilakosok, Kovács; 190, csendélet, Borsostól, mind a’ hat Bécsből; 193, Argia férjének holt testénél (éjji darab), Sartorini, Bolognában; 196 Hunyady Ján, a’ rigómezei csata után fegyvertelen két rabló ellen, Kiss Bálint; 198 , Pozsony vidéke ,Ransmayr, B. (igen szor­galmas mű); 199, egy nemeslelkű adománya , Reiter ; 210, madonna gyermekkel; 211, két olasz leány kút­­nál, Enderfül; 229, Gara nádor védi Mária és Erzsé­bet királynékat, Herbsthofer. B.; 233, politizáló pa­rasztok, Weide. Budán ;243, csíkosok a’ pusztán , Hei­­cke. B. ; 247 , Árpád fővezér a’ m. nemzet főnökeivel * *­ Miután e lapok t. olvasói közt igen számosan lehetnek , kik sem a műkiállitást nem láthatók , de még művek lajstromával sem bírnak; ennélfogva érdekesnek találom reájuk nézve az elősorolást.

Next