Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-04-16 / 31. szám
31. szám* 1842. Szokás. „Ismét a’ szokásról?“ ’S miért ne? miután a’szokás törvényes, és közügyeinkben olly nevezetes szerepet visz, ’s annyiszor idéztetik, ’s olly különbözők körűlé a’ nézetek. — Alkotványos országban nem uralkodik, nem uralkodhatik egyéb mint a’törvény. Alkotványos országban mindennek törvény által kell elrendeztetni ’s miután nálunk a’ szokás szinte törvény, azt is ismernünk kell, valamint a’ határokat is , mellyeken tulmennie nem szabad , mellyeken tulmenve , visszaéléssé , törvénysértéssé fajul.— Kiváltságok tárgyaira ’s magányjogi kérdésekre nézt a’ fejdelem, és az ország rendes biróji is hozhatnak be szokást, de a’ 2dik rész Ildik czime, ’s a’ 2dik rész 6dik czimének 11, 12, 13dikosa, ’s az 1618dik évi 24dik czikk szerint csak törvénykivülit, és soha törvényellenit. Mint a’ szokáséul írt előbbi kis értekezésemben érintém. A’ magányjogi szokásoknak korláta tehát a’törvény.— De vannak közjogi szokások is, ’s ezek igénylik főleg figyelmünket Közjogi szokás egyedül azon hatalom által, hozathatik be, melly mint V. prolog 12dik czimének 2 dikusa mondja, auctoritate publica legem et generalem consvetudinem condere potest. Mert Werbőczy, a’ szokásos törvénynek compilatora, a’ szokásnak három forrását ismeri csak: a’privilégiumokat , az ítéleteket, és a’ nép tetteit, vagyis a’ népnek tettekbeni megegyezését. (Prolog: 10, 11,12. II. 6.) Hogy a’ két első forrásból eredt szokás csak magányjogi kérdésekben pótolja a’ törvényt, úgy hiszem sokkal világosb , sem mint bővebb fejtegetése szükséges lenne. A’ harmadik nemű szokás marad tehát csak fen, ’s ez egyedül a’nép tetteibül, vagy tettekbeni megnyugvásából eredhet. Olvassuk végig a’prolog 10,11, ’s 12dik czimét, mindenütt csak a’ népnek tulajdonittatik tettek, vagy ezekbeni megnyugvás által szokást behozni. így nevezetesen a’ 10dik czím 2dik gsában az mondatik: quilibet popnius 1 potest consvetudinem inducere localem. 5dik gsában pedig az mondatik: hoc spatium 10 annorum incipit currere a tempore primi actus celebrati a populo, és tovább a 7dikóban : Die tamen quod actus frequens de se non est necessarius ad consvetudinem inducendam, sed quia per usum colligitur consensus populi, qui plerumque non potest extno actu solo colligi, — és: non tamen actus sed tacitus consensus populi inducit consvetudinem. Unde ubicunque ex conjecturis habetur tacitus consensus populi, tunc non curatur de magna frequentia actuum. A’ nép által behozott szokásnak tehát már ezek szerint is azon korláta van, hogy csak addig tart, míg a’ nép azt fentartani akarja ; mert megegyezését (consensual) visszavonhatja, ’s miután egyedül megegyezése az alap, min a’ szokás épül, ez alap elvontával a’ reá épültnek dőlnie kell. De azon túl , hogy ez a’ dolog természetéből is foly , Werbőczy világosan is megmondja prolog. 12dik czimének lsorában : quodsi aliqua communitas contra suam priorem consvetudinem condat statutum, tune tollatur consvetudo , licet de ipsa non facial mentionem, quia civitas vei populus praesumitur scire suam consvetudinem. A’ nép által behozott köz- jogi szokásnak tehát a’ statútumok is korlátokat szabnak. Természetes is ez , mert mint láttuk, a’népnek hallgatólagi megegyezése hozza be. Úgy de a’ határozatokban nyilván kimondja a’ nép akaratát, ’s miután ezt változtatni a törvény korláti közt szabad , világos , hogy nyíltan kimondott (határzata) elhallgatásából praesumált akaratát (megegyezését, tacitus consensus) annál is inkább magyarázhatja, minthogy nyíltan kimondott akaratát (statútumát) is akaratának újképein kimondásával (azaz ellenkező statútummal) szinte megmásíthatja. Kinek pedig a’ több szabad , annak a’ kevesebb is kétségkül az.—Voltak, kik azon tant állíták fel, hogy a’ szokás behozásához a’ fejdelem megegyezése ki vántatik, mert Werbőczy prolog. Hidik cziméneksogában azt mondja: consvetudo est jus quoddam moribus illius introduetum, qui auctoritate publica legem condere potest; már pedig a’ törvény hozatalához a’ fejdelai megerősítés szükséges. De hogy Verbőczy e’ phrasist máskép érté, kitetszik prolog. 12dik czimének 2dik gábul is, hol Verbőczy azt mondja : quando est consvetudo generalis inducta a populo , qui potest legem et consvetudinem generalem inducere; kitetszik onnan is, hogy Werbőczy a’ szokás kellékeit elősorolja a’ prolog lódik czimében §. 3. ut sit rationabilis. 5. ut sit praescripta. §. 7. tertio requiritur frequentia actuum , ’s egyéb kelléket nem említ; kitetszik továbbá ugyanazon czím aikájából, hol az mondatik : nisi consvetudo induceretur in his , quae sunt reservata Principi in signum supremae potestatis. Tuncenim non posset induci consvetudo, nisi esset tantum tempus , cujus initii memoria in contrarium non existeret, ha pedig fejdelmi megegyezés kívánhatnék a’ szokás behozásához, úgy e’. lehetlenséget foglalna magában ; végre kitetszik a’ prolog Ildik czimének i dik gábul, miszerint consvetudo non inducitur in instanti, lentiori enim passu procedunt incita, quam expressa. Non enim sunt adeo certa, quae ex conjecturis proveniunt, sicut ea , quae sunt expressa, ideo consvetudo non potest sai in vncinei per populum, sed successive. — Lássuk már most a’ szokást a’törvénynyel viszonyában. A’ szokás Werbőczy ként a’ törvényt pótolja (cum deficit lex) de magyarázza is , ’s el is törli. A’ szokásnak itt említett első tulajdona, hogy t. i. a’törvényt pótolja, maistenáll. E’ részt az ujabbi törvények a' szokásnak korlátokat nem szabtak, de törvény magyarázó, ’s eltörlő hatalma többé nincs, miután az 179lk évi 12dik czikk világosan megmondja: leges ferendi, abrogandi, et interpretandi potestatem Principi et Statibus et 00. regni ad comisia confluentibus communem esse, neque extra illa (conutia) exerceri posse. Nem lehetvén e szerint hongyülesen kívül törvényt magyarázni, ’s eltörleni: természetes , hogy szokás által sem töröltethetik el törvény , mert a’ szokás extra comitia hazatik be. Ezen rendelése az 1791 : 12. csikknek korlátozza só népnek azon hatalmát, miszerint meg a törvényt is elörölheté. De az illy korlátozás üdvös, és szükséges. A’ törvény az összes nép akaratából ered. Hogy lehessen tehát megengedni,hogy azt, mit az egész nép rendelt, a népnek egyes része megváltoztathassa ? hogy lehessen a’ kisebb résznek nagyobb hatalmat tulajdonita, mint a’ 1) Quilibet populus a 3dik rés» 2dik czimének is«aszerint annyit tesz, mint comitatus vereibit»s.