Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-15 / 83. szám
33« Jegyz. Ebből szembetűnik az ausztr. birodalom földköztengeri kereskedése, melly noha, főleg távol hajózás tekintetében, a’ nagy világkereskedésben csekélynek tetszik is, idővel a’ birodalomhoz illő arányra gyarapodhatik. — A’ tengerre szánt szállitványinak rakpiaczai: a) Trieszt, hová a német- b) Velentze, hová az olasz- és c) Fiume, hová a’ magyar tartományok terményei szoktak leginkább küldetni. Ezeken kivül van körülbelül 30 nevezetesb kikötője, ezek közt a’ velenczei partokon: Chioggia, Malamocco, St. Nicolo, Brandolo, Falconera, di Levante — az isztriai part: Citta-Nouva, Capo d’Istria ’stb. magyar: Porto - Re, Buccari, — határőrségi: Zengg ’s az alkalmasb Carlopago- dalmát: Spalato , Zára, Ragusa, Cattaro. Több szigeti tó kikötő és horgonyozó helye, mint: Cherso-Vegia , Lissa, Cittavecchia ’stb. A’ birodalom hajózása nagyságának ’s közlekedése élénkségének ismertetésére , a’ három fő kikötőre vonatkozólag, szolgálhat a" III. Tábla. b) Folyami- tavi- és csatornás hajózás. A’ folyamok, tavak és csatornák körülményes leírása más czikkben fog adatni. Itt csak kereskedési szempontból emlittetik , hogy: a’ Duna, melly 450 , az ausztriai birodalomban 181 mföldün foly keresztül,s Budapestnél: ? Belgrádnál 3,047- a’ Vaskapunál 480- Orsovánál 1980 lábnyi széles, ’s helyenkint most 8 majd 45 láb mély, Bécsnél 1500—2000 — odább 4—5000 mázsaterheket röpít odább a’ partjain emelkedő nevezetesb 20 város között. E’ nagy vizuton Bécsig évenkint 5—6000 hajó fő le, mellyek jobbadán szállításra építtet vek es itt eladatnak. Magyarországból viz ellenére 500—1000 jelenik meg. A gőzhajókrul más helyen szólandunk.—A’ Pó, melly 48 mfdig foly birodalmi földön ’s mellyen már gőzösek is járnak 1000—1300 mázsa — Elbe : (40 mfdig otthonos) 1000—1500 — Tisza: ?Inn 300-1000- Traun: 3—400 Enns: 70-300- Mura: 300- Dráva: 500-1000—3000- Száva: 150 3000- ág: 900- Kulpa: 30—60- M oldova: 100—250- Visztula: (a’ birodalomban) 200—700- Etsch: 500—1250 mázsaterhes hajókat szállít odább. — Tavai közül (noha magy. hazánk főbb tavaival az egész birodalomban egy sem mérközhetik) kereskedési tekintetből említendő nagyságra: a’ Garda-tó, 6~7 □ mf. területű —Lago-Maggiore, 9 mf. hosz. 1% szél. — Coraoitó, 9 mf. hosz. igen keskeny. Ezeken 100—400 mázsa terhes hajók, néhol gőzösek , úszkálnak. Nevezetesb csatornái: N avigJio-Grande 5314 mf. hosz. Canal ^ 1 ^1*rte sana, 5'12 mf. Navigio Nuovo, 4 mf. Ferenczcsatorna , 14^. !y...BeS »csatorna, 16 mf. hosz. Német-újhelyi csat. 8'|3 mf. 52 zsilippel, elülete 28 feneke 26 láb széles, 41. mély. 1824ben : 1,506^600 mérő gabnát Bevitorlá-Kivitorlás Portékázott hajózott hajó érteke Triesztbe.i_ £ .feobC 1 * cn .zz. ffOb£{Behozásnál Kivitelnél ] j 20 ~1834di kévben - - -7680106374431049 45,051,000 38,165,0001 1835dik 7471 98874261069 51,259,000 40,438,000 1836dik 7339114671911117 03,167,000 45,363,000 1837dik 5?1S405109484961132 48,514,000 38,482,000] S elejtekében. 1834dik évben - - -2965 2212437 222 16,113,000 5,038,000 1835dik 2933 1682511 170 15,760,000 5,956,000 1836dik 3133 1612374 170 17,201,000 6,208,000? 4837dik 13343 220264220 17,344,000 8,138,009! Fiume *) E’ kikötőben a’ be- és kivitorlázó ha-jók száma évenkint csak 4.300—5,300ra tétetik. A’ behozott és kivitt portéka : 110.000,000 tonnateherre. ^ Íq«°1 w *10bi adatokat nem bi r a közlő. Olvasásra méh« a’ Jelenkor f. é. 41. sz. élénk mintkpal0“ vett javitasa C maffy. kikötőnek, melly jelenleg nem olly PzP V lórpiripm. fekvése kívánhatja. — Mellékesen megjegyezhetni, hogy Velens ISTISlf 'iS Keletiodia portékáinak lakhelye volt, 3,345 kereskedő-hajót és 36,000 matrést birt, mint tulajdont. Haban-Maden a’ hisztériában nevezetes Eufrates folyó bal partján fekszik, idozatalan szirtes kopasz hegyektől körülvétetve , úgy annyira, mintha a’ világ csak tegnap teremtetett volna, a’ város meglehetős nagy, ocsmány, horizontális földtetejü roncsolt házakkal, mellyek mint az enyim is , mindenféle féreg tanyájául szolgálnak; lakosai törökök , keresztyén görögök, örmények , kik mind szegény állapotban vannak. Itt kicsiny a’ kereskedés, de még kisebb a pénz mennyisége ; én nem láttam soha ennyi rongyos embert, ruházatok nagyon egyszerű,többnyire csak kékre festett fierkát, vagy szőrbe csinált nadrág , dolmány; a’ jobb-móduaknak azonfelül kazimirből készült köpönyegük van, a’ hölgyek pedig bő nadrágba, bokáig érő kapuiba, egész testüket fedő fejér v. tarka karton-lepedőbe burkolva, mint ijesztők járnak. Itt három évi feladatunk: érczkutatásban , hutak építésében, és az itteni részbányák szabályozásában fog állani. Az építést közelgető esős tél miatt, csak jövő februáriusban kezdjük, télen terveket csinálok. Mi itt csak juhhússal élünk és paldicsánnal: olly növény ez, mint nálunk az ugorka. Malatia vidékéről sok jó szőlő jön városunkba, úgy szinte gránát-alma is ; az egész ország, majd általában áldott, és termékeny, de fájdalom , az önkény, meg a’ vadság nem engedi virulásba jóni, Diarbekkir gazdag de ugarban heverő lapályával ide három , Jeruzsálem pedig 25 napi járásra esik. A’ perzsa nagy birodalom sem lenne messze , de oda menni a’ ragadozó és vérszomjazó kurdiszok miatt, kik többnyire függetlenül élnek, nem tanácsos a’ török kormánynak ezen nemzettel legtöbb baja van, az idén is fellázadtak, most pedig , midőn az adó beszedetését gyökeresítik nálok, száztiz embert nyakaztatott le a’ diarbekkiri basa megátalkodott makacsságukért. Másszor többet a’ világ ezen gyászos részéről. En ’s a’ huta praefectus Braun ur Haban-Madenben lakunk, Rokkel tiszttársam Argana-Madenben. Ház társunk Konstantinápolyban maradt a’ pénzverőháznál, Szász és Tzebelius urak, nem bírván az ázsiai éghajlatot kiállani, előbbeni helyökre haza, viszszamentek. Közli Sz. I. A. v. tb.