Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-12-07 / 98. szám
Vázlatok Szerbia tiörténeteiből az utolsó három évtizedben. II. A’tulát, mellyet Milos hg az ország kikötött függetlenségének a’ porta részéről megismerése után az előkelőkkel vitt , azon nyilatkozatával robbantá ki, miszerint ő , meg lévén törve a’ spahik hűbéruralma, annak megújítását tűrni soha nem fogja. Sok előkelő azt reményié, hogy a’régi török földbirtokosok jószágai birtokába's a’ moldvai és oláhországi bojárokéhoz hasonló helyzetbe fog állíttatni. Szerb vajdák Jassi- ’s Bukarestben megfordulva nem tudtak az ottani nagyok fénye ’s hatalmáról eleget beszélni. Az uj adórendszer is, mellyet Milos hozott be, hasznos volt a’ népnek, de káros az előkelőknek: illyen volt a’ fejadónak osztályadóvá változtatása ’s a’ marhahajtás kárpótlásáruli törvény, melly leginkább a’ gazdagokat sujtá , kik meg valónak szokva számos csordáikkal szegények földein kószálni’s azokat büntetlenül rongálni. Könnyen megértjük, mi fontosak illy rendeletek olly országban , hol ökör-és sertésnyájak főtőkéjök a’ vagyonosbaknak ’s hol maga a’ két ág is — Cserny György és Milos — pásztorok ’s marhakereskedők valónak. A’ nemzeti gyűlés elfogadá a’ leg e’ nézeteit; de a’ főbbek folyvást fondorkodának ’s czéljaikhoz néhány erőszakos mozgalommal törekvőnek jutni. Hogy őket lecsendesitse , beléegyezett a’ lg , miszerint egy tanács alapittassék, mellyet azonban valamennyi kerület követeiből álló népgyülés alá rendelt. Oroszország ’s ennek nógatására a’ porta is ellenmondónak ez alkotványnak’s Milos, miután évekig hasztalan berzenkedék , végtére is kénytelen volt maga mellé, vagy inkább maga fölébe tanácsot elfogadni, mellynek határzatai ellen vétót nem szegezhete ’s melly a’ portától kineveztetve, egyedül tőle is függe. Diadalukat az előkelők olly gyorsan ’s kíméletlenül folytatók, hogy Milos önhatalomhoz szokva’s — mint minden egyeduralkodó— szoros számadásra a’ pénzügyről el nem készülve, Jovan ifjabb testvére vezérlete alatti zendülettel törekvők magát biztosítani. De a’ nagyok, kiket előbbi lázadásmerényeikért meg nem büntetett, hanem az ügyek élén hagyott, hatalomban őt már túlhaladák, megfosták őt szabadságától , le kelle köszönnie—néhány szózat halálát kívánó — ’s ő az országot elhagyó. „Milosban (így festi őt egy angol, ki szemtanúja voltamaz eseményeknek) merész, de középszerű szellemű jellemet látunk, mellyet magasra nyugtalan idők kedvezése emelt; jó tehetségű ,izmos , különben közönséges indulatu férfi, ki honfitársit, hibáik és szükségeiket tökéletesen ismerve, tökéletesen képes volt őket kormányozni is de csalfasággal telve,legszokottabb iskolai nevelés nélküli), korlátlan dicsvágytól ösztönöztetve zsarnokságra vak szenvedéllyel ragadtatok.Azon dicséretet tőle • meg nem tagadhatni, hogy országában némi bátorságot tudott lábra állítani; törvényeket akaratulag hozott ugyan , de azokat részrehajlatlanul , ha szigorúan is , hajtata végre ; a’ vétségek elnyomatának , mert pere rémületes jön az országban.“ Az ellenpárti szerbek Milost még kevésbbé kedvezöleg festék; szemére mindenek fölött kétszínűséget lobbantanak. (Ranke feketesét, Vuk Stephanowics Karadsicset is nem egészen biztos és elfogulatlan igazságtanúnak nevezek) Nem sokára örököségi méltósággal felruháztatása után, csak saját érdekei és szükségeiről gondoskodok, csak kegyenczek’s hízelgőkre hallgató; önálló, érdemes férfiakat üldöző , becsületet, ártatlanságot, erkölcs-tisztaságot lábbal írpva (hőslelkü neje, Liubicza, két íijával , elválva élt a’ hitöl, ki ágyasához, Dannicza szép cserkesznőhöz, csatlakozók. Az usztav (a’ porta ’s Oroszország által adott első alkotvány) valamennyi rendelete közül csak egyet tartott meg — hogy 120,000 tall, kivetett fizetését hozá ; azonkal öszszegre öszszeget sikkasztott el, úgy hogy vagyona , mellyet a’ bécsi bankházaknál tőkésített vagy oláhországi jószágokba vert, sok millióra rúg. Egy német, szerb szolgálatban állott mérnök , Richter Vilmos ’), leírását adó ki amaz eseményeknek. Ő a’ liget hatalma vég éveiben látó, történetét, az uj uralkodók szemei előtt hatalmuk első korszakában , midőn minden jobb kilátást nyujta még, mint utóbb valósult, há, igy az, mit a’ hgnek kedvezve mond , távolnak látszik a’ részrehajlás vagy épen hízelgés gyanújától. „Milos (igy festi a’ hget) sok évig volt kénytelen békében úgy, mint háborúkor egyes alárendeltjei egymással meg nem férő érdekeik ellen harczolni, sokáig kellett minden érvét (Energie) arra fordítani, hogy békét ’s bátorságot adjon az országnak , miket ez azelőtt névről is alig ismere. A’ rablók elfogatának, vagy az országból kiszökének ’s e’ miatt, mint a’ legmiveltebb Németországban, nyugottan lehet e szabad ég alatt meghalni. Természetes, hogy a’ had elvadította férfiak , kik átjárhatlan tölgyerdőkben laknak , durva jelleme szigort ten szükségessé, mit neki sokszor , kivált most szemére lobbantanak. Maga a’ hg jelleme hirtelen haragú ’s kegyetlen vala , csak utóbbi évek adónak neki több szelídséget ’s azon erényeire tanítok őt meg az uralkodóknak, mellyek most díszítik ’s mellyeket tőle megtagadni igaztalanság volna. Belbátorság hiánya háború következménye vala ’s előbb volt a’ háború befejezve , semmint kiengesztelni lehete a’ férfiakat, kik ugyanazon trónigényekkel bírni ’s magokat mellőzteknek hívók. Itt mindjárt hiba volt elkövetve , mellyben okát kell keresnünk a’ gyakori zendüléseknek ’s a’hg mostani kellemetlen helyzetének. Hirtelen haragjában a’ hg majd naponkint sértett, de sértéseit megszokták ; azonban tovább is ment, mert privatgyűlöletböl kegyetlenségeket is követett el a’ nélkül, hogy velök a’ nemzetnek használt volna. Ő azt hivő, hogy félnie kell azon magas rangú férfiaktól, kik mintö, hősi bátorsággal segítők megtörnia török bilincseket, kik, mint ö, bírták a’nemzet szeretetét; üldöző tehát őket és sokan szomorúan mulának ki , mert azt vélő , hogy magányérdekeit veszélyeztetik, így lassan kint párt keletkezők , melly részint önfentartás eszközéül , részint a’ nemzet javának ürügye alatt fegyvert ragadott ’s polgárháború által Milost megbuktatni ’s a’ fenállott intézeteket felforgatni törekvők. — A’ honfiak pártja látván azt, hogy eröt 1 1) Nevét maga soha alá nem irá’s megtagadá levelezését, melly, mivel azt dictálnia kelle, annál könnyebben volt elárulásnak kitéve. 1) Richter A.nr, a’pozsonyi Pannónia 128. sz. szerint, jelenleg dobsinai bányamérnök s Pannónia dolgozó társa.