Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-04-16 / 30. szám
30. szám. 1843. Pest, április 16-án. Válasz a’ hasonszenvi orvosok megtámadtatása ’s kihívására. (1. Világ f. é. 11—15 sz. Tárczáját.) (Folytatás.) A’ természet séréses egykinél ugy mint másnál a’ megterhelt gyomrot hányás által üríti ki, nem tűnődvén azon, hogy igy a’sérés kiszorulhat és halál következhetik ; de a’ művészet lehetőségig kiméli a’sérést’s más után segít a’ bajon. Minden, mi időfolytában kezdődött időfolytában végződik is’s e’vég majd előbb majd utóbb áll be, mint a’ létfonal minden lénynél rövidebbre vagy hoszszabbra volt szabva. A’ természet mit sem változtathat e’fonalon , mert ennek végei változhatlan törvények által jelöltettek ki; de a’ művészet segíthet a’ dolgon , siettetheti vagy eltávolíthatja a' lét határát, ennek föltételeit kedvezőleg, vagy ellenkezőleg módosítván. A’forró éghajlati növények éjszakiba általtétetve tovább élnek , ’s viszont az éjszaki növények déli ég alatt hamarább halnak el. A’ betegség is hol nem következik halál, véget ér, de a’végezetek közt nagy a’ különbség. Ha a’ természet mitsem változtatván a’ betegségek lefolyásán azokat véghez kiséri, a’ beteg felépül. Ha pedig a’ gyógyművészet megrövidítvén a’betegség létfonalát, ennek tökéletes elhalását sietteti , gyógyulás áll be. A’természet tehát nem tud,nem képes betegségeket gyógyítani. A’ gyógyulás törvényei különböznek a’ fölépüléseitől. — A’Homoeopathia nem imitatrix naturae, és a’ki ezzel dicsekszik , hogy a’természetet utánozza , az a’természetről ’s ennek munkáiról tiszta fogalommal nem bir. — A’ hasonszenvi gyógyszertan az egészségeseken történő vizsgálatok által megkezdette ama föltételek kutatását , melylyek mellett e’ vagy ama betegség támad ; de a’ betegség belső lényegének tudása után nem sóvárog, mert tudja hogy ez sikertelen munkat) és azért, mert tudja hogy a’ betegség gyógyítására azon kóralak elég, mellyet a’ betegség symptomáinak öszszege előtüntet. De a tapasztalás is megmutatta ezt már , mert ime a’ bujakór elleni gyógyszer felfödöztetett a’ nélkül, hogy a betegség belső lényege maiglanis tudatnék ; és a’ Hasonszenv szerencsés felfödözése által megmutatta magát a’ törvényt, melly szerint minden gyógyulható betegség ellen bizonyos hatású szert, —specificumot — lelhetni föl. — Ini e’ törvényt alkalmazó ösvényen jár ő 50 év óta minden hypothesistől menten , a’ természet egyszerű szemlélésére szorítkozva, nélkülözés, áldozat és szenvedések ösvényén mások üdvéért. — A’ Homoeopathiának alapelvét nem lehetne gyógyításra alkalmazni egészségeseken kikémlelt gyógyszerek nélkül; senki sem képes a’ régi gyógyszertant ez elv szerint használni, tehát a’ hasonszenvi alapelv követeli, hogy a’gyógyszerek egészségeseken vizsgáitassanak. De a’ hasonszenvi gyógyszer-kémletek is haszonvehetlenül maradnának el gyógyelv nélkül; megmutatták ezt több nem homoeop. orvosnak sikertelen eféle igyekezetei. Azért az illy orvosok mit sem eszközölhetnek az igy kipróbált szerekkel, hacsak el nem fogadják az alapelvet is. A homoeop. gyógyszertan gőzkocsi az allop. orvosokra nézve, mellynek számára a’ Therapiában nincsen vasút készen. — Az egészségeseken történt gyógyszer-kémetek tehát föltételezik a’ hasonszenvi gyógyelvet. 3. Az adagok kicsiny - és egyszerűsége. Mindennemű ingerek közt a’ hasonlók legnagyobb hatással bírnak ; egészséges emberbőrre legkisebb kellemetlenséggel sem hat Reaum. 28° meleg, de égetten nagy fájdalmakat okoz. Az ingereknek e’ hasonlóság elvén alapszik a’ hasonszenvnek (kór- és gyógytani) hasonlóság elve. Ezen elvnek a’lények harmadik (anorganie) országában a’ rokonság törvénye (rex affimitatis) felel meg. Bárminő parázshalom kádhomokra hintve eredvény nélkül alszik el; de ennek milliód része is lőporos hordóba jutva borzasztó robajt szül. A’ gyógyrendszer, melly rokonság elve szerint választja gyógyszereit, kénytelen a’ legcsekélyebb adagokhoz ragaszkodni. Minél hasonlóbb a’ gyógyszer hatása a’ betegségéhez , annál csekélyebbeknek kell a’ gyógyszer-adagoknak lenniök , ha azt akarjuk , hogy ártalom nélkül hassanak. Ha tudatlanságból hatásira nézve nem hasonló szer választatik ’s adatik illy csekély adagban , úgy minden foganat jó és rész nélkül marad az , mint a’ tűzszikra, melly a’ nem rokon homokba esik. — Innét származik hasonszenv részére a’ nagy jólét, mellyel kívüle egy gyógymód sem dicsekhetik : positive nem árthatni tévedés esetén. Ennélfogva a’ hasonsz. gyógyelv , és az adagok kicsinysége elválaszthatlanul függ öszsze) a’ hasonlósági elv megkívánja a’ csekély adagokat, de ezek is hasonlósági elvet. Mert miután áll az, hogy a’gyógyszerek ter 1) Csak egy tudomány van a’ világon, melly azt hiszi, hogy saját tárgyának belső lényegét megtudhatja, és ez a’ régi gyógymódnak pathologiája. Tudja ugyan ő Physiologiából, hogy lehetetlen megtudni, mi az élet, ’s mégis ennek a’ szabálytóli eltérése felől reményli az ellenkezőt. A’ tudásvágy még csak menthető lenne, ha épen e’ bizonytalanságra nem építtetnének a’ gyógytervek. A’ leggenialisabb orvosok vallották, hogy megtudni, mi legyen a’betegség? lehetetlen, minek Haller, Baglio s.t. valamint azt is, hogy e’ lényeg körüli vizsgálódások sikertelenek a’ gyakorlatban (l.Jahn) és mégis szemére hányatik a’hasonszenvnek, hogy csupán a’külső kórtünetekkel tart szorosan , de szerencsére ezt azok teszik , kik Hippokratest, Haliért, Reilt, Girtannert, Jahnt s.t. nem ismerik, ’s mégis ezek követőinek vallják magukat, kik a’ halott-bonczolásból és consiliumokbol még nem okultak. 1)A’ régi gyógymód hasmenés, hányás, vérzés s.t.e. erőszakos változás előidézésére czéloz, hogy ezek csak nagy adagok által eszközölhetők való igaz; a’ hasonszenv is nagy adagokat lenne kénytelen adni ha a’ mondottakat szükségeseknek találná. Ha a’ régi gyógymód mostani adagit hasonlóság törvénye szerint adná, úgy kiszámithatlan károkat okozna; hogy azonban ez jelenleg is sokszor esik meg, eleve is kitetszik a’gyógyszerek tiszta hatásávali ismeretlenségből. Azért sínyli annyi beteg a’ mercur ártalmit a’ bujakórban , jódét görvélyben , chináét vállólázban s.t. mert a’ neveztük szerek e’ bajok sok alakiban valóban specificumok. — Allop. adagoknál azonban a’ beteg a’ gyógyszerek posit, ártó hatását érzi még akkor is gyakran, hanem hasonló hatásúak a’betegséggel az adott adagnak nagy volta miatt; a’ tömérdek adagok ártalmit semmi még a hasonlólag isméretlen corrigentiák sem képesek mérsékelni.