Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-04-16 / 30. szám

30. szám. 1843. Pest, április 16-án. Válasz a’ hasonszenvi orvosok megtámadtatása ’s kihívására. (1. Világ f. é. 11—15 sz. Tárczáját.) (Folytatás.) A’ természet séréses egykinél ugy mint másnál a’ megterhelt gyomrot hányás által üríti ki, nem tűnődvén azon, hogy igy a’sérés kiszorulhat és halál következhe­­tik ; de a’ művészet lehetőségig kiméli a’sérést’s más után segít a’ bajon. Minden, mi időfolytában kezdődött időfolytá­ban végződik is’s e’vég majd előbb majd utóbb áll be, mint a’ létfonal minden lénynél rövidebbre vagy hoszszabbra volt szabva. A’ természet mit sem változtathat e’fonalon , mert ennek végei változhatlan törvények által jelöltettek ki; de a’ művészet segíthet a’ dolgon , siettetheti vagy eltávolít­hatja a' lét határát, ennek föltételeit kedvezőleg, vagy ellenkezőleg módosítván. A’forró éghajlati növények éj­szakiba általtétetve tovább élnek , ’s viszont az éjszaki növények déli ég alatt hamarább halnak el. A’ betegség is hol nem következik halál, véget ér, de a’végezetek közt nagy a’ különbség. Ha a’ természet mitsem változtatván a’ betegségek lefolyásán azokat véghez kiséri, a’ beteg felépül. Ha pedig a’ gyógyművészet megrövidítvén a’be­tegség létfonalát, ennek tökéletes elhalását sietteti , gyó­gyulás áll be. A’természet tehát nem tud,nem képes betegségeket gyógyítani. A’ gyógyu­lás törvényei különböznek a’ fölépüléseitől. — A’Homoeo­­pathia nem imitatrix naturae, és a’ki ezzel di­csekszik , hogy a’természetet utánozza , az a’természet­ről ’s ennek munkáiról tiszta fogalommal nem bir. — A’ hasonszenvi gyógyszertan az egészségeseken történő vizs­gálatok által megkezdette ama föltételek kutatását , mely­­lyek mellett e’ vagy ama betegség támad ; de a’ betegség belső lényegének tudása után nem sóvárog, mert tudja hogy ez sikertelen munkat) és azért, mert tudja hogy a’ betegség gyógyítására azon kóralak elég, mellyet a’ betegség sym­ptomáinak öszszege előtüntet. De a tapasz­talás is megmutatta ezt már , mert ime a’ bujakór elleni gyógyszer felföd­öztetett a’ nélkül, hogy a betegség belső lényege maiglanis tudatnék ; és a’ Hasonszenv szerencsés felfödözése által megmutatta magát a’ törvényt, melly szerint minden gyógyulható betegség ellen bizo­nyos hatású szert, —specificumot — lelhetni föl. — Ini e’ törvényt alkalmazó ösvényen jár ő 50 év óta minden hypothesistől menten , a’ természet egyszerű szemlélésé­re szorítkozva, nélkülözés, áldozat és szenvedések ös­vényén mások üdvéért. — A’ Homoeopathiának alapelvét nem lehetne gyógyításra alkalmazni egészségeseken ki­kémlelt gyógyszerek nélkül; senki sem képes a’ régi gyógyszertant ez elv szerint használni, tehát a’ hasonszen­vi alapelv követeli, hogy a’gyógyszerek egészségeseken vizsgáitassanak. De a’ hasonszenvi gyógyszer-kémletek is haszonvehetlenül maradnának el gyógyelv nélkül; meg­mutatták ezt több nem homoeop. orvosnak sikertelen efé­­le igyekezetei. Azért az illy orvosok mit sem eszközöl­hetnek az igy kipróbált szerekkel, hacsak el nem fogad­ják az alapelvet is. A homoeop. gyógyszertan gőzkocsi az allop. orvosokra nézve, mellynek számára a’ Thera­­piában nincsen vasút készen. — Az egészségeseken történt gyógyszer-k­ém­­­etek tehát föltételezik a’ hasonszenvi gyógyelvet. 3. Az adagok kicsiny - és egyszerűsége. Min­dennemű ingerek közt a’ hasonlók legnagyobb hatással bírnak ; egészséges emberbőrre legkisebb kellemetlenség­gel sem hat Reaum. 28° meleg, de égetten nagy fájdal­makat okoz. Az ingereknek e’ hasonlóság­ elvén alapszik a’ hasonszenvnek (kór- és gyógytani) hasonlóság elve. Ezen elvnek a’lények harmadik (anorganie) országában a’ rokonság törvénye (rex affim­itatis) felel meg. Bárminő pa­rázshalom kádhomokra hintve eredvény nélkül alszik el; de ennek milliód része is lőporos hordóba jutva borzasz­tó robajt szül. A’ gyógyrendszer, melly rokonság elve szerint választja gyógyszereit, kénytelen a’ legcsekélyebb adagokhoz ragaszkodni. Minél hasonlóbb a’ gyógyszer hatása a’ betegségéhez , annál csekélyebbeknek kell a’ gyógyszer-adagoknak lenniök , ha azt akarjuk , hogy ár­­talom nélkül hassanak. Ha tudatlanságból hatásira nézve nem hasonló szer választatik ’s adatik illy csekély adag­ban , úgy minden foganat jó és rész nélkül marad az , mint a’ tűzszikra, melly a’ nem rokon homokba esik. — Innét származik hasonszenv részére a’ nagy jólét, mellyel kí­vüle egy gyógymód sem dicsekhetik : positive nem árthatni tévedés esetén. Ennélfogva a’ hasonsz. gyógyelv , és az adagok ki­csinysége elválaszthatlanul függ öszsze­­) a’ hasonlósági elv megkívánja a’ csekély adagokat, de ezek is hasonló­sági elvet. Mert miután áll az, hogy a’gyógyszerek ter­ 1) Csak egy tudomány van a’ világon, melly azt hiszi, hogy saját tárgyának belső lényegét megtudhatja, és ez a’ régi gyógymód­nak pathologiája. Tudja ugyan ő Physiologiából, hogy lehetetlen megtudni, mi az élet, ’s mégis ennek a’ szabálytóli eltérése felől reményli az ellenkezőt. A’ tudásvágy még csak menthető lenne, ha épen e’ bizonytalanságra nem építtetnének a’ gyógytervek. A’ leggenialisabb orvosok vallották, hogy megtudni, mi legyen a’be­tegség? lehetetlen, minek Haller, Baglio s.t. valamint azt is, hogy e’ lényeg körüli vizsgálódások sikertelenek a’ gyakorlatban (l.Jahn) és mégis szemére hányatik a’hasonszenvnek, hogy csupán a’kül­ső kórtünetekkel tart szorosan , de szerencsére ezt azok teszik , kik Hippokratest, Haliért, Reilt, Girtannert, Jahnt s.t. nem is­merik, ’s mégis ezek követőinek vallják magukat, kik a’ halott-bon­­czolásból és consiliumokbol még nem okultak. 1)A’ régi gyógymód hasmenés, hányás, vérzés s.t.e. erőszakos változás előidézésére czéloz, hogy ezek csak nagy adagok által eszközölhe­tők való igaz; a’ hasonszenv is nagy adagokat lenne kénytelen ad­ni ha a’ mondottakat szükségeseknek találná. Ha a’ régi gyógy­mód mostani adagit hasonlóság törvénye szerint adná, úgy kiszá­­mithatlan károkat okozna; hogy azonban ez jelenleg is sokszor esik meg, eleve is kitetszik a’gyógyszerek tiszta hatásávali ismeretlen­­ségből. Azért sínyli annyi beteg a’ mercur ártalmit a’ bujakórban , jódét görvélyben , chináét vállólázban s.t. mert a’ neveztük sze­rek e’ bajok sok alakiban valóban specificumok. — Allop. adagok­nál azonban a’ beteg a’ gyógyszerek posit, ártó hatását érzi még akkor is gyakran, hanem hasonló hatásúak a’betegséggel az adott adagnak nagy volta miatt; a’ tömérdek adagok ártalmit semmi még a­ hasonlólag isméretlen corrigentiák sem képesek mérsékelni.

Next