Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-06-08 / 45. szám

in prochiali beatissime Marie originis ecclesia affixa ha­dic conspiciuntur. Reliqua autem preclara memorabilia facinora serenissimi atque inuictissimi dni nostri regis , quia tanta sunt que breuiter comprehendi nequeunt, in aliud tempus differenda, ac latius prosequenda erunt. Pro quo dno nostro illustrissimo atque gratioso optimus maximusque deus etiam atque etiam rogandus est: ut eum in pace tranquilla: iusticie observatione: suorum dire­­ctione: regni incremento : *&* diuturna deinum uite inco­­lumitate tenere: servare : SC augere dignetur. Finita Bude Anno dni MCCCCLXXIII in uigilia pen­­thecostes , per Andream Hess. Szükség még itt megemlítenem , hogy Geréb Lász­ló, budai prépost, későbben erdélyi püspök , kinek a’ munka ajánlva van , állitá fel hazánkban Budán az első könyvsajtót ’s annak igazgatójául Hess Andrást hozta Olaszországból, így tehát hazánkban a’ sajtó 1 évvel mű­­ködött előbb mint Angliában ’s 9 évvel előbb mint Bécs­ben. E’ ritka munka első kiadásából 1473ban mindeddig következő hét példány ismertetik: 1) A’ cs. kir. könyv­tárban Bécsben. 2) A’ prágai egyetem könyvtárában. 3) Lipcsei egyetemben. 4) Rossi Miklós könyvtárában Ró­mában. 5) A’müncheni kir. könyvtárban. 6)Tudós Jan­­kovich Miklós könyvtárában , melly most a’ nemzeti mu­seum tulajdona. 7) Az ő cs. kir. főhgsége országunk fen­séges nádora által Bécsben legközelebb megvásárlott je­lenpéldány. Kiadta pedig e’ Chronicont legújabban ugyan­azon orthographiával, de rövidítések nélkül Budán 1838- ban nagy­vad rétben Podhraczky József magy. kir. udv. kamrai számvevő tiszt, ’s m. t.t. 1. tag. Mellynek megszer­zését minden történetbuvárnak ajánljuk. Ezen megszerzett könyvek ritkaságai közt főkép említést érdemelnek: 2) „Sermon­es tredecim u­­ni­versales Magistri Michaelis d’Un­gar­i­a in­­cipiunt feliciter“ melly 1407ben Argentina város­ban nyomatott, lapszámok nélkül kis­ded rétben. 3) Ugyanannak tizenkettedrétben Argentínában , 1503ban kijött bővebb kiadása szinte lapszám nélkül. 4) Copia der Hungarischen Gesandten Botschafft an des H.Röm.Reichs Churfürstein.Stenden zu Speyr 4 544., kisebb­­ben szinte lapszám nélkül. Több a' löd. -tizadik századbeli magyar hadi történeteket illető német (jrqrq£atvány. 5) ., Cosmographiae universalis in­kbWyi* Sebastiani Munster“ Baziliában 1572.­­N agy i^rétben 1333. lap, több száz igen érdekes famet­­.szfé^ej*:A’ többi nyomtatott érdekes könyvet hely szűke .jftl^tt mellőzvén a’ kéziratok közt legnevezetesbek : 6) Lankfarteit 33erdjrettung Siebenbürgens, tr. ^gj^jtz ,Lei\KiUnb^rauenfelb , 1825 nagy ivrétben 10 kö­lb?tBí^)ijy^x^ttól „2)a§ @ro&fürflentijum Siebenbürgen" e^ilo^, és. földiratilag előadva 8 kötet nagy ivretben. Ágosto­n t^témp.polseum igazgatója b­oa mfijooidn« -ana*. . . , \ Status es egyház. iifidsn -hí/tuíIí . ~ * ■ I. . (Folytatás.) —idhiuiuon­C •azipíj. 1. v J­aué ai Jíftipimar $tatus és egyház azok volnának a’ va- . ipj^ek.wagai rendeltetésöknél fogvást, eszme szerint, lenniök kellene, kölcsönös felhatalmazottságuk határai fölött súrlódás köztük nem is támadhatna. Mind­kettő ugyanazon czél után, csakhogy különböző álláspon­tokból s különböző eszközökkel, látna,egymást gyámo­­litaná ’s kiegészítené , ellenségesen egymással soha nem találkoznék. De a’ valóságban mind a’ status, mind az egyház emberi intézetekkint lépvén föl, ezek általányos sorsában is , tökéletlenségben , czél ’s eszköz iránti téve­désben a rajok bízott hatalommal idegenszerü czélokra viszszaélésben osztoznak. A­ papság’s világi hatalomgya­korlók elfeledik nem egyszer valódi rendeltetésöket ’s megjobbulásul nemcsak kölcsönös befolyásra van szük­ségük , hanem a’ status az , melly irányzatánál fogvást a’ polgárok külső cselekvényeire egyedül képes ’s arra fel van jogosítva , hogy az egyházi intézkedéseket, mennyi­ben ezek is tárgyai a’ külső cselekvésnek , rendezze ’s dologszerű, törvényes hatásban fentartsa vagy ahoz visz­­szavezesse. Hatása az egyháznak az erkölcsi ’s vallásos meggyőződés ereje által , mind kiterjedésre mind hata­lomra nézve, végtelen; hanem ezen szellemi hatalomra is van szorítva egyedül. Külső kényszerítő hatalmat csak a’ status gyakorolhat, mert lehetetlen , hogy egy téren két illyen hatalom létezzék. Vegyük el a’ statustól e’jo­got ’s az által egész létéről le kellene mondania; a’ vilá­gi kormánynak , ideértve a’ fejdelmet is, papfőnökök alá rendeltetett kormányzattá kellene sülyednie. Ha csak egy pont volna, mellyben az egyházhoz nem férhetne egészen külviszonyaiban a’ világi kormány, az máris elegendő volna , hogy az egyház minden más tekintetben függet­lenségét ’s azután a’ világi hatalom alárendeltségét meg­alapítsa. Ha tehát általában statushatalomnak kell lenni , ez csak úgy lehet, ha az egyszersmind az egyház minden külviszonyára kiterjedhet. Minél szigorúabban őriztetik a’status e’joga, annál pontosabban kijelölhetni a’hatá­rokat , hol a’ status hatása megszűnik ’s a’ valódi egyhá­zi szabadság kezdődik ’s az egyház minél inkább rendeli magát minden világi dologban a’ kormánynak alája , an­nál önállóbban ’s méltóságosabban léphet föl sajátságos körében ; annál mélyebb ’s bensőbb lesz a’ népélet harmó­niája ’s a’ két nagy czél, külső polgári rend és szellem­­erkölcsi kifejlődés, annál valódibb egységre alapit­­tatik. — Kérjünk tanácsot a’történettantól’s ez eddigelé csak a’két hatalom főuralkodás miatti harczait ’s hasztalan tö­rekvéseket mutathat, hogy a’ kölcsönös követeléseknek méltányos határok tétessenek ’s a’ túllépések, mellyek mindkét részről történtek , megkorlátoztassanak. E’ súr­lódásoknak, mellyek nemcsak a’ keresztyén egyház’s vi­lági kormányok közt, hanem más vallások papságával is történtek , előadása az emberiség történetei legérdekesb részét teszi ’s a’ statusok alkotványtörténeteire nem ke­­vesbbé fontos , mint az egyháztörténetekre nézve. Itt a­zonban szintolly helytelen csak a’ papság uralomvágyá­ról, mint a’ világi hatalom zsarnokságáról beszélni’s je­lesül a’pápák egyedül valának a’ papság élén, kik a’ durva erőszak korában a jogtalanságot ’s durvaságot gá­­tolhaták ’s valóban gátolák is. Hálával kell megismerni a’ világnak, némi időszakokban mi végtelenül jótékonyan

Next