Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-03-23 / 24. szám
24 szám. Pest, martzius 23-án. 1844. Bod megye követének az adóügy iránt lödik kerül, ülésben mondott beszédet Felszólalásommal a’ végzet kimondatását tegnap nem késleltettem volna , minthogy azonban a’ tanácskozás e’ mai napra áthaladt ; ’s minthogy azok közül, kiknek utasításuk a’ rendes adó ellen szól , többen azt jelentették ki, hogy az ilyen utasítással nem férne össze országos választmány kiküldetése , azt vélem , renden van legalább igazolásunkképen is kimutatni, miképen azok, kik hasonló utasításokkal bírván, országos választmányra szavazunk, utasításunk ellen nem cselekszünk. Gyönyörködve halotttam valóban az adó mellett szóló követek beszédeit, mert bár az okok és hangok nem lesznek is most győzelmesek, de előhangjai a’ nem sokára bekövetkező diadalnak ; és azt hiszem, gyönyörködve hallgatták mind azok , kik a’ rendes adó el nem vállalására utasítás, ennek pedig megtartására eskü által köteleztetvén , bennök a’ jót elismerhetjük, de azt követnünk nem szabad, miután a’ megbízó ’s megbízott közt azon nagy különbség van, hogy amaz mindenek előtt az igazsághoz , imez mindenek előtt a’ kötelességhez tartozik hű lenni. A’ közadó mint pénz, mi teremtő erővel, mint elv mi érdekegyesitő erővel bir, azt én nem fejtegetem; mert mások bőven bebocsátkoztak, részint mert nem egészen illenék azon térbe, mellyen én utasitásommal állok. Hiszen mi engem illet, én , hála Istennek , saját szemeimmel csodálhatom azon nagyságot, fényt, hatalmat, mire emelkednek azon nemzetek, mellyeknél az adó mindennek közterhe; láttam az angol föld virágzását, roppant gyárait, óriás vállalatait, intézeteit’s világhódító tengeri hatalmát; láttam a’ franczia sebes előhaladását ’s nagyszerű műveit úgy a’ szellem mint az anyagvilágban; ott fekszik előttünk Hollandia ezer csatornáival mint egy kies kert’s az ifjú Belgium, melly maholnap egészen behálózza területeit vaspályákkal; és csak az illyen nemzetek tehetik aztán azt is, hogy megholt jeles embereiknek emléket állítanak, az élőket gazdagon jutalmazzák,’s a’ hazát nemcsak boldoggá teszik de széppé is varázsolják;igy fordíthatott a’ franczia nemzet egy diadalkapura?—8 millió frankot; az angol igy jutalmazza Marlboroughait és Wellingtonait milliókkal,’s egy város mint például Edinburgh igy költhető 120,000 pftot kilencz darab oszlopra , melly a’ város fölötti halomnak regényes tekintetet adjon , mert ezek gazdag népeknél szintúgy természetes kedvtelések, mint a’ millyenekkel az életben gazdag embereknél találkozunk. És én ez alkalommal őszinte vallomást teszek, hogy mint magyar nemzet tagja, a’ külföld némelly nemzeteire néha irigyen tekinték , sőt néha megszállt ama vétkes vágy és bánkodás, miért is nem születtem ama nemzetek fiává, és még most is, ha azok nagyságára ’s világintéző hatalmára pillantok, emlékeztetgetni kell magamat, hogy én más nevzetanyát tartozom szeretni. Virágzó népek tekintete illy hatást gyakorol az elmaradottakra, ’s ha akarjuk, hogy e’ haza ellen ne forduljon saját gyermekeinek szerelme ’s tisztelete, szükséges, hogy e’ hon virágozni induljon, kell hogy nemzetünk necsak szabad legyen , de hatalmas is , és mint illyen helyet foglalhasson Európa első nemzetei sorában. És ha már most azt kérdik a’ t. KK. és RR.: vájjon küldőim mind erre megemlékeztek , midőn utasításaikat irák? én koránsem felelek nemmel, mind a’ mellett is hogy a’ rendes adót el nem vállalták ; mert ők a’ fizetéstől nem annyira maga a’ fizetés miatt vonakodtak , mint azon rendezetlen állapot miatt, amellyben nálunk vannak a’ pénzügy mindenféle viszonyai. Hogy a’ vonakodás oka nem maga a’ fizetés volt, bizonyossága az , hogy az országgyűlés és az uj börtönök költségein felül a’ műegyetem költségeit is megajánlák, hogy megegyeztek abban, mikép a’ fiumei rév, a’ fiume-pesti, a’ pest-debreczeni vasutak országos segedelemmel építtessenek föl,’s a’ Fiume felé készen levő utak, ha szükségesek, országos pénzzel váltassanak meg; ’s mind ezek nem haladják é négyszeresen azon 5 milliónyi háziadót, melly más megyék által elvállaltaték ? pedig népnevelés ’s más effélék még mind olly tárgyak,a mellyekre küldőink kétségen kívül szintén örömmel áldoznak. Mi volt tehát az oka , hogy a’ rendes és folytonos adót nem vállalták el? Felelek reá, nem mentségeket hordok föl; a’ tényeket magokat nevezem meg, mellyek az országban mindenütt ugyanazok, ’s mellyeket nem lehet elfelejtenünk, ha a’ kérdést meg akarjuk oldani. Feleletem ez: különbséget teszek az utasitásadók közt és azok közt kik a’ műveltség alacsonyabb és kik annak rangasb fokán állanak. Amazok nem vállalták el, mert ebben helyezik a’ nemesi szabadságot; ’s hol ez meggyőződés , — pedig hogy tiszta meggyőződés lehet, arra bizonyság M. ősz követének tegnapi nyilatkozata, ott nem használ semmi ékesszólás ; ezek pedig nem vállalták el , mert az adóügykérdések eddigi megoldatásában nem láttak sem bizonyos hatást, sem elég biztosítékot. Ezek azt kérdik: vájjon be van , már bizonyítva , hogy a’ házi ’s nem a’ hadi adó együttviselése szül érdekegységet, ’s nem inkább ez fog enyhíteni a’ népen? vájjon ismerve van e az alap, melly szerint a’ törvényhatóságok illetéke közötti arány meghatároztathatik? és ha ez meg van határozva, mik lesznek a’ megrovás tárgyai? és ezek ismét mi arányban fognak egymáshoz állani? továbbá a’ czél kitűzésében ’s a’ kezelés vitelében fog , majd az eddigieknél több biztosíték szereztetni? Mivel mindezek és ezeknek százféle ágai bizonytalanok, adózni azért nem valának hajlandók sokan a’ műveltebbek közül is; mert látják, hogy a’jobbágyság századon túl és folyton a’ legigazságtalanabb aránytalanságban viseli a’ közterheket, mert attól tartanak, hogy mindennek tekintetvén az adó elvállalása, szabályoztatása pedig semminek sem tekintetvén , ez évtizedekre fogna kihaladni ; pedig nincs olly könnyű adó, melly aránytalan felosztással egy vagy más néposztályt pusztulásra nem juttatna.’S én kijelentem egyenesen , hogy ha az igazság kívánja is a’ nemesség részvételét a’ közterhekben, viszont midőn a’ nemesség azt előző szabályozás föltételéhez köti, cselekszik nemcsak saját, de a’ nép és a’ rend érdekében is. E’ kétféle elemből alakult nálunk: a’ többség, melly a’rendes adót el nem vállalta, és azt hiszem a’ többség országszerte e’ két elemből állt össze. De ép azért, mivel a’többség utóbbi alkatrésze az adót nem elve miatt , hanem az adó-ügy mostani rendezetlen léte miatt nem fogadta el, én azt tartom, hogy a’ követ akkor, midőn ezek aggodalmának megszüntetésén munkálkodik, a’ nélkül, hogy akaratjok ellen az elvet elfogadná, senki ellen nem vet, sőt kötelességét teljesíti küldőinek egy része iránt. —— Hogy a’ háziadóra nincs többség a’ KK. és RR. közt, jól tudjuk. Azt is tudjuk , hogy két akadálya van ; az alsóbb rendűek ellene vannak, mivel a’szabadsággal egynek vélik, ’s a’ szegény, mig a’ világ fenáll, soha nem fog sem örömest sem önként fizetni; a’ felsőbb rendűek pedig ellenei , mivel az adóügyet sokkal sikamlósztelnek hiszik, semhogy előleges biztosíték ’s rendezés nélkül reá kilépni mernének. Már most azoknak, kik a’ haza felvirágzását a’ rendes adó közösségétől reményük,’s kiknek utasításaik is igy szólanak , az a’ föladat: elhárítani a két