Taxisok világa, 1997. (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
A társadalombiztosítási törvény 1997. évi változásai nyomán több szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz, a törvény egyes részeinek alkotmányossági felülvizsgálatát kérve. E tárgyban a Magyar Taxis Szövetség már '96 decemberében levelet intézett a pénzügyi kormányzathoz. A beadvány indokoltságát jelzi, hogy ma már maga a kormányzat is indokoltnak tartja a törvény megváltoztatását. A leveleket az alábbiakban közöljük. Dr. Medgyessy Péter úr Pénzügyminiszter Pénzügyminisztérium 1051 Budapest József nádor tér 2-4. Tisztelt Miniszter Úr! A társadalombiztosítási törvény módosítása kapcsán a tb-törvény 1997-től nem ismeri el kiegészítő tevékenységnek a munkaviszony mellett végzett egyéni, illetve társas vállalkozást. Ennek következtében e vállalkozói kör számára jelentős mértékben növekszik a járulékfizetési kötelezettség, annak ellenére, hogy az előző évi vállalkozásból származó jövedelme ezt nem indokolja és egyébként a főállású munkahelyén biztosított. Ezen egyéni vállalkozók nagy többsége annyiban kényszervállalkozó, hogy a több éve jelentősen csökkenő reáljövedelmét kénytelen kiegészíteni azért, hogy megélhetését, családja és gyermekei eltartását biztosítani tudja. Véleményünk szerint a rendelet nem éri el azt a célját, hogy többletbevételt jelentsen a társadalombiztosítás számára, valószínűleg előzetes hatásvizsgálat nélkül készült. Ilyen terhek mellet e vállalkozói körnek már nem éri meg a vállalkozás további gyakorlása, mert a minimálbérhez kötődő tbjárulék fizetési kötelezettséget sem tudja kitermelni. A következménye ennek nyilvánvaló. A korábban kiegészítő tevékenységként vállalkozást gyakorló egyéni vállalkozók tevékenységüket hivatalosan megszüntetik, ennek következtében az elszegényedésük fokozódik, vagy pedig a legális vállalkozást feladva, a feketegazdaságban próbálják kiesett jövedelmüket pótolni. Szövetségünk véleménye szerint a rendeletalkotók körültekintés nélkül hoztak egy olyan dön tő takonga tést, amely tovább súlyosbítja az egyéni és kisvállalkozók helyzetét, az amúgy sem vállalkozóbarát gazdasági környezetben. Azok az érvek, amelyek arra utalnak, hogy ezen járulékfizetésikötelezettséghez szolgáltatás nyújtása is kötődik, félrevezető és hamis, mert alkalmazotti munkaviszonyukból eredően e vállalkozói kör egyébként is részesül társadalombiztosítási ellátásban. Ezzel kapcsolatban többletigényt eddig nem fogalmaztak meg, és számukra a kiegészítő tevékenység csak jövedelemkiegészítést jelent, ami a további ellehetetlenülést és elszegényedést akadályozza meg. A fentebb leírtak alapján Szövetségünk csatlakozik az IPOSZ-hoz és mindazon érdekképviseletekhez, akik a módosítás bevezetése miatt tiltakoznak, illetve akik e rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálatát kérik. Kérjük tisztelt Miniszter urat, ha lehetősége van rá, már ezt megelőzően kezdeményezze a munkaviszony mellett vállalkozást gyakorlók számára kedvező törvényi módosítást. Budapest, 1996 december 18. Tisztelettel: Kellner Ferenc, elnök Nagy Zoltán, főtitkár Kellner Ferenc úr részére Magyar Taxis Szövetség Tisztelt Elnök Úr! Hivatkozással dr. Medgyessy Péter miniszter úrhoz intézett megkeresésükre, az alábbiakról tájékoztatom. Kétségtelen, hogy az 1997. január 1-én hatályba lépett társadalombiztosítási jogszabály változások alapján a korábban kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő, munkaviszony mellett vállalkozók járulékfizetési terhei a korábbiakhoz képest jelentősen nőttek. Ez azt jelenti, hogy míg korábban e kör e tevékenysége után 10% baleseti járulékot, vagy adott esetben ezt sem fizetett, ez évtől járulékterhe akár az aktuális minimálbér 45%-a is lehet. Ezen intézkedés alapvető oka az volt, hogy az egyértelműen kedvező járulékfizetési szabályok következtében egyre inkább megfigyelhető volt, hogy a munkáltatók arra próbálták ösztönözni munkavállalóikat, váltsanak ki munkaviszonyuk mellett vállalkozói igazolványt, vagy alakítsanak társaságot, mivel így a munkáltatók járulékfizetési terhei jelentősen csökkenhettek. Ez a tendencia eredményezte azt, hogy míg a bérből, fizetésből élők az összes foglalkoztatott 65-69%át jelentették, addig a járulékfizetők 85-89%-át adta e kör. A törvénymódosítások elfogadását az arányosabb közteherviselés megvalósítása, a járulékfizetési „kiskapuk” bezárása és a versenysemleges szabályozási feltételek kialakítása indokolta. Annak érdekében, hogy a most bevezetett változtatások ne vezessenek a vállalkozások ellehetetlenüléséhez, a Munkaerőpiaci Alap 2 milliárd forint támogatási keretet különített el a járulékfizetési terhek kompenzálására. A támogatási keretből pályázat útján lehet majd részesülni, a munkaügyi miniszter hamarosan megjelenő rendeletében szabályozott feltételek szerint. Kérem tájékoztatásom elfogadását. Budapest, 1997. február 3. László Csaba Pénzügyminisztérium