Taxisok világa, 2002. (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
4 „Taxisgyárak”, tarifák, új taxirendelet - BESZÉLGETÉS A LEHETSÉGES JÖVŐRŐL UDVARDI SÁNDORRAL -1 Az utóbbi időben sok olyan írás jelent meg e lap hasábjain, melyek a taxizást körülvevő jogszabályokat bírálták. Tény, hogy a jelenlegi létszám messze meghaladja a keresletet minden magyarországi városban. A „taxisgyárak” pedig „termelnek". 20-30 ezer forintért már taxivezetői engedély szerezhető, és nem sokkal drágább a vállalkozói tanfolyam sem. Aki pedig rendelkezik az alkalmazotti viszonyhoz elegendő taxivezetői vizsgával, az már válogathat a különféle betéti társaságok, kft.-k ajánlatai között. Ezek adnak autót, taxiórát, URH-t, néha még legális munkaviszonyt is... Csakhogy így megint szaporodnak a taxik az utcákon, ahelyett, hogy fogyna a számuk. Néhány éve az érdekképviseletek a kamarák képviselőivel közösen szigorítani szerettek volna annak érdekében, hogy ne lehessen bárkiből néhány ezer forintért taxis, aki azután elveszi azok kenyerét, akik esetleg évek, évtizedek óta ebből próbálnak megélni, úgy tűnik, a gát átszakadt, és nincs megfelelő jogszabály, ami elzárná a beáramlók útját. Márpedig ez előbb-utóbb mindenkit érint majd. Tőlünk nyugatra ezt a problémát megoldják a szándékosan rendkívül szigorú vizsgákkal. Ez még akkor is „működik", ha a létszám elméletileg nincs korlátozva. Londonban 3 évig (!) tanulják a várost a jelöltek, mielőtt vizsgáznának, és ez még így is keveseknek sikerül... Kérdés, hogy a személyi feltételrendszeren hol kellene szigorítani, hogy az alkalmazottak száma ne növekedjen rohamosan? A tárgyi feltételrendszer (autó-életkor, méret, stb.) is változtatható, sőt a tarifaszabályozás is jelenthetne egyfajta létszámkorlátozást. Szükség lenne egy olyan konferenciára, ahol a felmerült problémákat összegyűjtve javaslat születné egy új, és a XXI. század követelményeinek is megfelelő rendeletre, mely a taxizást szabályozná. A vázolt problémákat eljuttattuk Udvardi Sándorhoz, a FUVOSZ Taxis Szakág vezetőjéhez, aki írásban küldte el válaszát.s T. Berkó Károly főszerkesztő Taxisok Világa Budapest Köszönöm, hogy kérdéseiddel megkerestél. Megpróbálok ezekre - a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve - válaszolni: „A taxisgyárak pedig termelnek". A jelenleg érvényes KHVM rendelet szerint, akit „képzési engedélye" feljogosít arra, hogy taxivezetői vagy vállalkozói képzést nyújtson, miért ne tegye? Hiszen ez neki (ha egyéni vállalkozó), vagy az adott bt.nek, kft.-nek bevételi forrás. Azt hiszem - velem együtt - egyik kollégám sem küldi el az utast, ha megfogta a „kocsi kilincsét". Ennek ellenére az utóbbi három évben (az azt megelőző évhez viszonyítva) csökkenő tendenciát mutat az „új" személyszállító vállalkozók száma. Hogy miért szánja el magát valaki arra, hogy taxis (nem biztos hogy TAXIS) legyen? Különböző okai lehetnek: pl. még mindig akad olyan, aki kényszerből (megszűnt a munkahelye), vagy: megvan az anyagi háttér egy gépkocsira, a fiam majd boldogul valahogy: a haverom is ezt műveli, „szabad mint a madár", nincs főnöke (még nem tudja, hogy mitől lesz szabad), sorolhatnám tovább, de azt gondolom, ez a legkisebb probléma. Megalakultak a betéti társaságok, kft.-k, amelyek alkalmaznak taxigépkocsi-vezetőket. Na, ez már nagyobb gond. Nagyobb tőkével rendelkezők (akik több személygépkocsit tudnak vásárolni), bt.-k, kft.-k jó érzékkel „lecsapnak” a „padlóra került" személyekre. Ha kell, még a taxizással kapcsolatos tanfolyam- és vizsgadíját is kifizetik. Sőt! Ha valaki munkanélküli (hivatalosan), még állami támogatást is kaphat. Máris „készáru" az új taxigépkocsivezető! Ne ijedjenek meg a pályán lévők! Megkérdezném: nem kellene a tanfolyamokat, vizsgákat szigorítani? Ha már a létszámkorlátozás „egyenes ágon” lehetetlen? Mi van akkor, ha a vállalkozónak köztartozása van? Alkalmazott lesz valahol, és kész. Apropó, itt jut eszembe a „0"-s igazolás. Ugyebár ez egy PM- rendelet, amit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kell hogy kezeljen. A „0"-s igazolást az is megkapja, akinek pl. van 500.000 Ft tartozása, amit ütemeztet. Vagyis befizet 20.000 Ft-ot és vállalja, hogy „X" időn belül törleszti a fennmaradó tartozást. A tartozás kamatát általában elengedik. Ezt követően két évig nem is tudnak róla, majd a volt vállalkozó elmegy alkalmazottnak. (A legjobb kölcsönfelvételi konstrukció.) De mit szólnak ehhez azok a kollégák, akik havonta vagy negyedévente becsületesen fizetnek? Ennyit a PM által alkotott jogszabályról és a „0“-s papírokról. Tény, hogy - mint azt a bevezetőben írod - a kamara megpróbált az érdekképviseletekkel együtt olyan jogszabálytervezetet alkotni, amely a már pályán lévő kollégákat egy kicsit „védi". Igaz, a gát átszakadt, de ne feledjük: csak az a gát tud átszakadni, amelyik nincs jól megépítve, hézagos. Ez esetben fontos tudni, hogy a rendeleteket nem a kamara, és nem is az érdekképviseletek, hanem a KHVM (KÖVIM) alkotta és alkotja ma is. De akkor legalább eljutottunk oda, hogy megkérdeztek bennünket, sőt kikérték a véleményünket és figyelembe is vették több javaslatunkat. Miről is van szó? Egy rendelet-tervezetet (amennyiben ezt 100 %-nak vesszük) - ha elénk tették - a szakma érdekében kb. 20%-ban tudtunk befolyásolni, és már ez is eredmény volt. A többi (80%) a „hozadék”, amely rajtunk kívülálló okok miatt került, kerül be a mindenkori jogszabályba. Megpróbáltuk például azt, hogy az önkormányzatok csak a droszthelyek számához igazítva (tehát biztosítják a droszton való várakozást) adjanak ki taxiengedélyt. Igen ám, de magának a taxizásnak a droszthely nem feltétele, hiánya nem lehet akadálya annak, hogy a vállalkozását valaki gyakorolja. Legfeljebb nem állhat be a placcra, mert nem kapott rá engedélyt. Hogy is van? Megáll a piaccal szemben és onnan fuvaroz? Jézusom! Valamikor már volt ilyen! Budapesten a „drosztrendelet” életbe lépése után a taxi majd csak a taxiállomáson várakozhat utasfelvétel céljából! Egy országban élünk? Még 2001-ben, a júniusi Taxisok Világában jelent meg egy javaslatom, ami végül is azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amiket most is felvetettél. Hangsúlyozom, javaslat volt, vártam a hozzászólásokat, észrevételeket. A „Morfondáriák" című írásában egyedül a „Kapitány" szánt rá néhány sort. Azóta is várom, hogy valaki vagy valakik visszajelezzenek. A személyi feltételrendszerrel kapcsolatban, amit akkor leírtam, most is ugyanaz a véleményem (életkor, vezetési gyakorlat, stb.). Foglalkoztam a biztonság kapcsán a gépkocsikkal is. Én nem vagyok biztos abban, hogy minden taxigépkocsinak akkora csomagtartójának kellene lenni, hogy a „kredenc" is beférjen. Abban sem vagyok biztos, hogy pl. egy 10 éves gépkocsi taxinak öreg. Döntse el a vizsgáztató a műszaki állapot alapján, hogy alkalmas-e az adott feladatra a jármű. Döntse el a kedves utas, hogy a pénzéért melyik gépkocsiba ül be, és itt érkeztünk el a tarifához.