Taxisok világa, 2005. (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005-08-01 / 8. szám
10 f» »* •• ■ • 0 If 0 ■ 0 0 m 0 egyszerűsedik a taxiallomásek építése Előző, júliusi számunkban már beszámoltunk arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés június 16-án módosította az 59/1999.(XI. 18.) Főv. Kgy. rendeletet. A megváltozott jogszabály a „Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatának és üzemeltetésének rendjéről" szól. A rendelet teljes szövegét előző számunkban közöltük azzal az ígérettel, hogy augusztusban a részletekről megkérdezzük Héray Lászlót, a Taxiállomásokat Üzemeltető és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatóját. • Amielőtt a módosított rendelettel kapcsolatos kérdéseket feltenném, szeretném megtudni, mit szól ahhoz, hogy egy kolléga több taxis nevében bírósághoz akar fordulni. Aéghozzá azért, mert bérleti díjat kérnek tőle a taxiállomások használatáért, holott ő nem kívánja ezeket bérelni. Tekintettel arra, hogy igen sok taxisban felmerül, miért is kell fizetni, tisztázzuk előbb ezt a problémát. A taxisok a Taxiállomás Kht. által végzett üzemeltetési szolgáltatás tevékenység ellenértékét fizetik ki évente. A kht. alapításakor az alapító által kijelölt feladatunk a Közhasznú Törvényre való hivatkozással, a „közforgalom számára megnyitott út, híd, fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység’’ lett. TEÁOR szerinti besorolásunk az „egyéb szárazföldi szolgáltatást segítő tevékenység" 6321-es jelzőszámához kötött. Az SZJ (Szolgáltatási Jegyzék) szerint pedig az „egyéb közúti üzemeltetési szolgáltatás” kategóriába tartozik. Tehát ez a bizonyos 6321-es egyéb közúti üzemeltetési szolgáltatás kerül a számláinkra, konkrétan a rendelet szerint, üzemeltetési szolgáltatási díjként. Bérleti díjat két okból sem fizethet a taxis, egyrészt, mert a taxiállomás céljára kijelölt területek az önkormányzatok és nem a kht. tulajdonában vannak, másrészt azokat térítésmentesen adták át a taxiállomások létesítésére. A kht. tehát az önkormányzatok tulajdonában lévő területekre kijelölt taxiállomások üzemeltetését, fenntartását, karbantartását végzi, és erről is ad számlát, nem bérleti díjról. • A miinden hónapban kapunk képeket arról, hogy a taxiállomások jelentős részén idegen, civil autók parkolnak. Ez a taxisok között komoly indulatokat vált ki, hiszen a számukra készült állomások használatáért ők fizetnek. Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy a kht. miért nem lép fel a drosztokon szabálytalanul parkolókkal szemben? Kinek a feladata a büntetés vagy a szankcionálás. A drosztrendelet igen sok feladatot előír a Taxiállomás Kht. számára, amelyeket dolgozóink igyekeznek maximálisan teljesíteni. Viszont annak megakadályozása, hogy a taxiállomásokra idegen autók álljanak, a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata a Drosztrendelet szerint is. Azért mondom, hogy „is”, mert ez egyébként a közterület használatáról szóló rendelet és a KRESZ szerint is egyértelműen hatósági jogkör. Mint ahogy a szankcionálás is az. A kht. nem hatóság, így a többi állampolgárral szemben nincs intézkedési joga. Ez egyértelműen hatósági (rendőrségi, közterület felügyeleti stb.) feladat. Arra természetesen a Közterület Felügyelet sem adhat garanciát, hogy ellenőrzéseinek következtében soha, egyetlenegy taxiállomásra sem állnak be majd idegen autók. Ez egy olyan dolog, mintha a rendőrség arra vállalna garanciát, hogy egy adott helységben senki sem szegi majd meg a KRESZ szabályait, vagy hogy soha egyetlenegy autó sem fogja használni a buszsávot a buszok és taxisok rovására. Természetesen ilyen esetben intézkedniük kell, mint ahogy a Közterület-felügyeletnek is abban az esetben, ha idegen autók foglalják el a taxiállomást. Zárójelben azért megjegyezném, hogy a kht munkatársai által rendszeresen végzett ellenőrzések jegyzőkönyvei szerint nagyon sok taxiállomás-férőhely marad üresen, mert nem állnak oda a taxisok szinte soha. Ezek felméréseink szerint több mint egyharmadát teszik ki a megépített drosztoknak. • Ezek azok a taxiállomások, melyeket se a taxis, se a civil autó nem tud rendeltetésszerűen használni. Ám nézzük azokat a taximegállókat, melyeket ugyan használnának kollégáink, de az ott parkoló autóktól ez nem lehetséges. Jrlniusi számunkban még leponyvázott autót is bemutattunk, amelyik a Klauzál téri droszton parkolt hosszi ideje, következmények nélkül. Mit tesz, vagy mit tehet a kht.? Azt már az előbb elmondtam, hogy szankcionálni (büntetni) csak a rendőrségnek, illetve a Közterület-felügyeletnek van joga! Ugyanakkor ahhoz, hogy a meglévő 300 taxiállomáson folyamatos ellenőrzés történjen, a Közterület-felügyelet komplett tb-12 fős akciócsoportja is kevés lenne. A mi munkatársaink is csak hárman vannak. Ők gépkocsival rendszeresen járják a várost és igyekeznek mind a 300 taxiállomásra eljutni. Folyamatosan rögzítik (fényképen is) a tapasztatokat, melyeket feldolgozás után a Közterület-felügyelet felé továbbítunk, így azoknak a taxiállomásoknak a listája, ahol munkatársaink szerint rendszeres hatósági jelenlét szükséges, „ott van" az illetékeseknél, akik intézkedésre jogosultak. Értelemszerű - és ez a mi koordináló szerepünk - hogy nem kell a közterület-felügyelőnek mindegyik taxiállomásra elmenni. A mi kollégáink abban segítik őket, hogy be- Egy új taxiállomás az Europark főbejáratával szemben Egy beteg férfi fekszik egy afrikai kórház ágyán. Egyszer csak kiabálni kezd. - Nővérke!!! Egy óriási pók van a mennyezeten!!! A nővér unottan visszaszól: - Ugyan már, uram, nyugodjon meg. Majd elmegy. Egy kis idő múlva: - Nővérke!!! Nővérke!!! A pók már az ágyamon van! Nővér visszakiabál: - Kérem, uram, hagyja abba! Nem kell ekkora lármát csapni egy pók miatt. Újabb pár perc múlva: - Nővérke!!! Nővérke!!! A pók már a ... hé, hová viszel te dög?!?