Taxisok világa, 2010. (20. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8. szám

4 /4 tendencia már ko­­/\da­rabban is jól lát­­-A- 1\\..szőtt: a köztérfigye­lő kamerák funkciója szépen csendben minden kerületben megváltozik. Korábban a bűncselekmények visszaszorítása érdekében telepítették ezeket az önkormányzatok a problémás városrészekbe. Ma viszont egyre inkább a közlekedési szabályok megsértésének figyelésére, büntetésére használják őket. Talán azzal a ki nem mondott in­dokkal, hogy csak az ilyen módon kirótt pénzbírságokból lehet fenntartani a rendszert és fizetni a szabadidős vagy nyugdíjas rendőröket. Mindenesetre a főváros belterületén lassan már mindenhol megtalálható a „mindent látó szem”, ami alapjai­ban lehetetleníti el a taxisok tevékenységét és keseríti meg előbb-utóbb az utazni szándékozók életét is. Az Országos Taxis Szövetség /OTSZ/ ezért megpróbál a taxisok és utasaik érdeké­ben fellépni. A hogyanról Metál Zoltán elnököt kérdeztük. • Tehát, mit tesz az OTSZ eb­ben az ügyben? • A jelenlegi gyakorlat már a na­pi munkavégzésben gátolja kollé­gáinkat! Ezért felkerestünk több, úgynevezett „sztár-ügyvédi" iro­dát, akik reményeink szerint problémánkat nem csak átérzik, hanem azokat meg is tudják ol­dani. Ezek közül ma már talán a legfontosabb, hogy a taxisok munkavégzéshez való joga ne sé­rüljön naponta, miközben meg­felelő színvonalú szolgáltatást nyújtanak a megrendelőknek. Ez a kissé fellengzősnek tűnő mon­dat azt jelenti, hogy az utasokat az egész világon elfogadott mó­don, álló helyzetben kívánjuk a továbbiakban is felvenni autóink­ba, továbbá el kívánjuk érni, hogy a célnál ne menet közben kelljen kiszállniuk a taxiból. Szerintem ez nem túl nagy követelés, kár, hogy teljesítéséhez sztárügyvédet kell fogadnunk. Jelenleg ugyanis ret­tegni kell a kollégáknak a bünte­téstől, ha egy irodaháznál - ami lássuk be, nem egy vasúti átjáró, vagy nem egy kereszteződés köze­pe - az utasát felveszi, vagy kite­szi. Ez abszurd hozzáállás a város­­vezetés részéről! Tudom, erre az a válasz, hogy ott ne vegyen fel fu­vart senki. De ezt nem gondol­hatja komolyan egyetlen illetékes sem. Ott is emberek dolgoznak, vagy laknak, akiknek joga van utazni! Lehetetlen, hogy egy-egy kamera miatt úgy kell tenni, mintha műszaki hibás lenne a jármű. Ma már olyan rémtörté­netek keringenek egyre több hellyel kapcsolatban, hogy a ta­xisnak ki kell nyitni a motorház­tetőt, ki kell tenni az elakadásjel­zőt, vagy a vészvillogót, mintha rossz lenne az autó, különben megbüntetik, pedig csak a mun­káját végzi. Nevetséges, hogy ilyen technikákat kell alkalmazni azért, hogy az utast fel tudjuk venni. Abban talán az egész szak­ma egyetért, hogy nem ez a meg­oldás. Az egyik jónevű ügyvédi iroda megkeresésünket követően vállalta, hogy esetleg képviseli problémánkat. Augusztusban szerkesztik meg azt a levelet, ami­vel rajtuk keresztül az ombuds­manhoz fordulunk, tőle kérünk majd állásfoglalást. A levélben vá­zoljuk, hogy szerintünk taxizás közben munkavégzés történik a közösségi közlekedés részeként nyilvántartott foglalkozási ágban, közfeladatot ellátó személyek ál­tal. Vagyis nem passzióból, direkt levegőszennyezési, vagy forga­lomlassítási céllal rójuk a főváros útjait E szolgáltatás többek kö­zött az utasok Alkotmányban rögzített jogát hivatott kiszolgál­ni. Nézzük, mit mond erről a Ma­gyar Köztársaság Al­kotmánya: 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Ma­gyarország terüle­tén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tar­tózkodási hely sza­bad megválasztá­sának joga, bele­értve a lakóhely vagy az ország el­hagyásához való jogot is. Tehát, a lakhely elhagyása alapjog bárki szá­mára, amit az erre a célra szakosodott szolgáltatók nem tagadhatnak meg, csak akkor, ha azzal például közvetlen balesetveszélyt okoznának. Ha az utas ki akar szállni az autóból, akármilyen indokkal, mert rosz­­szul van, vagy mert meglátta egy ismerősét, én nem tagadhatom meg. Nem viselkedhe­tek úgy, mint egy em­berrabló, hogy rázárom az ajtót, és akarata elle­nére akár több kilomé­terrel odébb állok meg, mert nem volt szabad parkolóhely útközben. Lehet, hogy ez így kisar­kítva túlzásnak tűnik, de aki ismeri a Belvá­rost, tudja, ott nem le­het szinte sehol szabá­lyosan megállni. Tehát, a felsoroltakat figye­lembe véve, szeretnénk az ombudsman­tól egy állásfoglalást kérni. Azt várjuk tőle, hogy a je­lenlegi szabályozást megfelelően körbejár­va, egy olyan állásfogla­lást adjon ki, melynek alapján el tudunk menni az ORFK vezetői­hez, illetve az önkormányzatok il­letékeseihez problémánkkal. Sze­retnénk elérni a jogszabályválto­zást olyan módon, hogy az csak egy rövid időkorláton túl tiltsa ezen közfeladatot ellátó szolgálta­tóknak a megállását. Szerintünk egy ötperces megállás nem a világ vége, és ez követhető lenne min­denféle kamerás felvételnél. Ugyanis a kameráknak rögzíteni kell legalább két időpontot. Jelen pillanatban találkoztunk olyan felvétellel, amely 40(!) másodper­ces megállást rögzített szabálysér­tésként, tehát látszik még az is, amikor az utas fogja a kilincset. Ennek ellenére megbüntették a kollégát. • A büntetésekben tudtok segí­teni? • Természetesen. Azt mondom, senki se nyugodjon bele ezekbe a büntetésekbe. Ha kell, tagságunk számára jogi segítséget is adunk. Természetesen nem arról van szó, hogy azt is megvédjük, aki órákat áll egy tilos helyen, vagy onnan játszik. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Mi most konkrétan az öt percen belüli időinterval­lumról, az utasfelvételhez, a ki­szálláshoz, vagy a nyugtaadáshoz szükséges időről beszélünk. A jo­gászok elsődleges véleménye sze- A kamerák miatt jogi eszközöket vehet igénybe az OTSZ RÉMÜLHETNEK A!E A becsüleT ára: 260 forint Az egyik taxitársaságnál a „rossz fiúk" kiszűrése érdekében továbbra is próbautazásokat csinálnak. Beszáll a „kedves utas” és elviteti magát valahova. Esetleg még meg-megáll útközben. Aztán a fuvar végén jön az ellenőrzés. Már korábban lemérik a távolságot és ha nem stimmel a kilométer, akkor gond van. Nagyon nagy gond! Mármint a taxis­nak... Volt, amikor egyetlen hétvégén három „kollégától” búcsúztak el, nem is annyira fájó szívvel. Az egyik próbaút során a taxi 3,6 kilométert tett meg. Papíron... Az igazi utas elkérheti a taxaméter által kinyomtatott nyugtát, azon miden stimmel. A taxis a meg­felelő tarifát alkalmazta, a kilométerdíjat megszorozzák a kilométerrel, az is stimmel. Tehát minden rendben. Látszólag... Ugyanis ez a taxis ténylegesen csak 2,5 kilométert tett meg. Egy kicsit túlpörgött a taxióra. Az eltérés 1,1 kilométer volt. Ennyit ért a taxis becsülete, 260 forintot. Döbbenetes! Viszont örömmel jelenthetjük, hogy már több taxitársaság alkalmazza a próbauta­zást. És ami szintén várható volt: az egyik taxitársaságnál „megdőlt” kolléga a követke­ző héten a másik társaságnál futott bele a „zsákutcába”. Ugyanis továbbra sincs rend­szeres, állandó kapcsolat az összes Etikai Bizottság között. Ami van, az a személyes is­meretség, régebbi kapcsolat. Ez viszont esetleges, nem lehet biztonsággal építeni rá. Volt, hogy az egyik etikus „súgott” a másiknak, miután gyanútlanul felvették az egyik jelentkezőt. Mert belépésnél mindenki ártatlannak vallja magát. Kilép az egyik taxitár­saságtól, belép a másikhoz, szíve ügye. A legtöbb társaságnál meg csak a taglétszám és az ezzel szorosan összefüggő bevétel számít. Több taxis, több tagdíjat fizet, ugye? Szerencsére ez már nincs mindenütt így. Van ahol a becsület többet ér. Inkább legye­nek kevesebben, de az a kevesebb éljen meg tisztességesen. Ez pedig, úgy gondolom, tá­mogatható törekvés... Ferenczy P. Károly

Next