Technika, 1957 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 1. szám
I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM , ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZEMLE -1957. MÁRCIUS Nem Verne-regény címe, hanem műszaki realitás! Nem perpétuum-mobilos, „feltalálók” agyréme, hanem sok éves számítás és kísérletezés ered, mielőtt rátérnénk érdemi mondanivalónkra, oszlassunk el egy általános hiedelmet, és helyesbítsük a helytelen szóhasználatot. Népszerű cikkekben, rádióelőadásokban egyremásra találkozunk a mesterséges bolygó kifejezéssel, ezzel pedig éppen a mesterséges holdat illetik. Pedig egyelőre csak mesterséges holdról lehet szó, nem pedig mesterséges bolygóról! Mi a különbség? A mesterséges hold a föld bolygója, a föld körül fog keringeni, mint a másik, a valódi hold. A mesterséges bolygónak viszont a nap körül kellene keringenie, éppúgy, mint ahogyan földünk teszi ezt. Nem lehetetlen egy olyan rakéta fellövése, amely valamiféle ellipszis pályán a nap körül A légkör alsó harminc kilométerét jól ismerjük a meteorológiai léggömbökkel végzett mérésekből és a repülőgépek mérési eredményeiből, de -az évnél magasabban fekvő rétegekről 1945-ig csak igen gyér adatok, jórészt feltevések álltak rendelkezésre, amelyek javarészt fénytörési és rádióhullám-terjedési mérésekből eredtek. Amióta azonban rakétákkal lehet szondázgatni földünk légkörét, ismereteink is alaposan kibővültek. Kiderült, hogy A 410 km magasságig feljutott rakéta bizonyos mértékben előfutára volt a mesterséges holdnak. Gyakorlatilag is bebizonyította, hogy az ilyen úgynevezett több lépcsős rakétákkal rendkívüli eredményeket lehet elérni. Ez ugyanis kétrészes rakéta volt: egy A—4 (V. 2.) rakéta vitt fel a magasba egy kisebb műszerrakétát, és azt valahol 100 km felett engedte tovább önálló útjára, míg az a 410 km magasságot el nem érte. A mesterséges holdnak nem csupán ilyen magasságba kell feljutnia, hanem lehetőleg huzamosabb ideig kell e magasságban tartózkodnia. Ez pedig feltételezi, hogy a rakéta a föld körüli keringéshez szükséges 7700 m/másodperc sebességet legalábbis elérje. A feladat tehát kettős: biztosítani kell a mesterséges hold ilyen hatalmas sebességét, valamint azt is, hogy a fellőtt, hold valóban ellipszispályán keringjen anyaföldünk körül. Akik arra gondolnak, hogy „komoly” méretű rakétát sikerül feljuttatni a magasba, alaposan csalódnak. Amíg az ménye. Az emberiség első nagy próbája lesz, hogy kitörjön a légkör mindent letompító, mindent módosító burkából, és „onnan felülről” nézze meg, mi is van a földgolyón túl, és hogyan fest földünk a magasból. Nem kell nagy fantázia a fentiek előrebocsátása után ahhoz, hogy az olvasó tudja: az alábbiakban a mesterséges holdról lesz szó, folytatja útját, de ebből egyelőre nem sok hasznunk lenne. Az első lépés: a mesterséges hold. A mesterséges hold ötlete a nemzetközi geofizikai év alkalmából merült fel. Két nagytekintélyű tudományos testület, a Szovjet Tudományos Akadémia és az amerikai tudományos szervek által alakított IGY-bizottság, tett ígéretet arra, hogy az idén júliusban kezdődő és 1958 végéig tartó tudományos „év” folyamán mesterséges holdakat indít útba amagaslégkör — és ami azontúl van — kikutatására. Nekünk, magyaroknak, talán nem érdektelen az a tény, hogy az amerikai bizottság vezetője, J. Kaplan professzor, magyar származású, az 50 km feletti magasságban levő légrétegekről meglehetősen hamis elképzeléseink voltak, s míg korábban azt hitték, hogy az ózonréteg után (tehát kb. ab km-n úl) a légkör hőmérséklete egyenletesen csökken a világűr mínusz 273 fokoshidegére, addig ma már tudjuk, hogy a légkör hőmérséklete 50 km felett még egyszer megemelkedik, egészen kb. 50 C° melegig, és csak azután kezd csökkenni addig, amíg a hőmérséklet fogalmának már nincs értelme. A magaslégköri mérések a rádióhullámok terjedése, a föld mágneses terének erőssége és tucatnyi más fontos fizikai jelenség szempontjából értékesek. Ma már egészen 410 km magasságig feljutottak a rakéták, és a repülés közben radar útján közvetített mérési eredmények többé-kevésbé világos képet nyújtanak a légnyomás, a hőmérséklet, a sűrűség eloszlásáról, a kozmikus sugárzás erősségéről, a nap sugárzásának spektrális összetételéről, és sok más nagyfontosságú jellemzőről. atomenergia nem használható rakétahajtási célokra, addig nehezen képzelhető el nagyobb méretű egységek tartós keringésben tartása. Száz tonnákkal kellene mérni egy olyan — öttízlépcsős — rakéta súlyát, amely pl. a föld nehézségi erőterét el tudná hagyni, és akár csak a legközelebbi égitestre, a holdra el tudna jutni. Ez tehát még nem közvetlen feladat, bár realitása megvan, ha a világűrben létesítendő rakétaállomások megvalósítása lehetővé válik. S ehhez adják meg a bevezető ismereteket a mesterséges holdakkal szerzett mérési eredmények! A mesterséges hold megtervezésekor teljes mértékben a rakétatechnika mai, reális eredményeire építettek. Az Mindenekelőtt reális szintre kellett a magasba feljuttatható hasznos teher nagyságát hozni. Kiderült, hogy 10 (tíz!) kilogramm az az ésszerű maximum, amit egy 10—15 tonna súlyú rakétával a kívánt magasságba lehet juttatni, így azután kb. 9,8 kg súlyú és alig fél méter átmérőjű műanyaggömb lesz a föld első mesterséges holdja. A műanyaggömb belsejében azonban valóságos mesterséges agy fészkel: mérőműszerek, kisméretű, de nagyteljesítményű rádió-radar adó-vevő, telep, mint energiaforrás, és a repüléshez szükséges egyéb vezérlő és mérőműszerek. Nyilván a technika egyik csúcsteljesítménye ilyen kis méretekbe ilyen sokat üzembiztosan bezsúfolni. Látjuk, hogy egy alig tízkilogrammos nagy „strandlabda“ fellövéséhez soktonnás rakétára van szükség. De még ez a rakéta is nagyon bonyolult. A technikai kivitel a többlépcsős megoldást követi, mert csak ez biztosíthatja a kívánt csúcsmagasságot. Olyan ez, mintha a rakéták egymást szöktetnék: az első rakéta emeli a magasba az egész együttest, majdkiégve lehull és ekkor már csak a tőle „felfelé“ levő rész folytatja útját, majd amikor a második rakéta is kimerült, a harmaatomenergia felhasználása még nem jutott el abba az állapotba, hogy e téren megbízhatóan, tehát a föld légkörének rádióaktív anyagokkal való fertőzési veszélye nélkül lehessen atomrakétát alkalmazni. Eszerint csak a kipróbált vegyi rakéta-hajtóanyagokat lehetett felhasználni é s mint látni fogjuk, háromféle keveréket alkalmaznak a mesterséges törpeholdat magasba emelő rakétán. dik rakéta lép működésbe és ennek a feladata holdunk végleges pályájára juttatása. Nézzük meg, hogyan fest mindez a gyakorlatban. A háromfokozatú mesterséges holdrakéta együtt kb. 22 méter magas. Legnagyobb átmérője (az első fokozaté) 1140 mm. Felszálló súlya 11 tonna, tehát tömege 1120 kg tömeg. A kilövés pillanatától a harmadik fokozat leválásáig és a mesterséges hold egyedülrepüléséig eltelt idő tíz perc lesz. Ha a rakéták mozgástörvényeinek alapján levezetett képleteket is felhasználjuk, úgy még számos érdekes adatot vezethetünk le és az időközben — bár gyéren — nyilvánosságra kerülő hivatalos adatok jórészt megerősítik a kapott értékeket. Tudjuk, hogy az első rakétafokozat oxigén, benzin és alkohol keverékével működik. E rakéta kb. 10 méter hosszú, átmérője 1140 mm. Súlya hozzávetőlegesen 6500 kg. lehet. Repülési ideje valamivel két perc felett van (pontosan 131 mp) és ekkor mintegy 50—55 km magasságot fog elérni. Ebben a magasságban a teljes rakéta mintegy 1350 méter/másodperc sebességre gyorsult fel. A korábbi rakétákhoz képest ez rendkívül „szelíd“ és kis gyorsulású egység, amire nyilván az első fokozat súlyának ésszerű leszorítása miatt van szükség. (A számítások szerint még valamiféle indító segédrakétára is lesz szükség a rakéta indításához.) 50 km magasságban az első rakétafokozat mintegy négy tonna hajtóanyagkeveréke elfogyott. Ekkor az egész első fokozat leválik a rakéta többi részéről és visszaesik a földre (helyesebben az óceánba). Ugyanakkor működésbe lép a rakéta második fokozata. Ennek hajtótöltete salétromsav és dimetilhidrazin keve■ réke. Az üzemanyag betáplálását nagynyomású hélium végzi (az első fokozatban kis gőzturbina szolgál egy tápszivattyú hajtására). A második fokozat kb. 7 méter hoszszú, átmérője kb. 950 mm lehet. Súlya a számítások szerint kb. 3100 kg-nak adódik. . Ennek a fokozatnak összesen kb. 2500 m/mp sebességnövekedést kell biztosítania, úgyhogy a második fokozat kiégésének idejére a rakéta 220 km magasságot és kb 3700— 3800 m/mp sebességet ér el Ezután a már kiürült második fokozat nem válik még le a rakéta többi részéről, hanem a lendületet felhasználva (és a kormánygéppel vezérelve) a merőleges felszállási iránytól alaposan eltér és lassanként a föld felületével párhuzamosan áll be a rakéta pályája, így éri el a rakéta a 400 km feletti magasságot. Ez a pályamagasság a kilökésre kerülő 12—18 mesterséges holdnál nem lesz azonos nagyságú, a tervek szerint 300 és 1000 km magasságon belül fognak haladni a kísérleti holdacskák. Kb. 400—500 km magasságon leválik a második fokozat Üres szerkezete és visszaesve, a föld légkörében elég. Ugyanakkor üzembe lép a harmadik fokozat. Ez kb. 5 méter hosszú, amiből azonban kb. két méter jut a mesterséges Holdat tartalmazó, kúpos borítású pr-részre. Súlya kb. 1400 kg lehet, átmérője mintegy 800 mm. Szilárd töltete van, a füstnélküli lőpor egyik különleges változata. Ez a fokozat gyorsítja fel a mesterséges holdat a kívánt 7700— 7300 m/mp végsebességre, majd orrburkolata felnyílik és elmarad a mesterséges hold mögött, amely most már szabadon folytatja ellipszis-pályáját a föld körül. A harmadik fokozat lassan visszahull a sűrűbb levegőbe, meggyulart és elég, ( ’.meg!)exii irtók&tását A hordozóitól megszabadult mesterséges hold pedig megkezdi működését. A földi radarállomás kérdezőjelére visszaválaszolja a műszerek állását, megadja a mágneses térerősség, a hidrogénkoncentráció, a napspektrum öszszetétele, a kozmikus sugárzás, valamint a légkör adatait (amennyiben az utóbbit egyáltalán légkörnek lehet nevezni, hiszen az egyes gázmolekulák és atomok rendkívül árván, egymástól kb. száz méternyire bolyonganak!). A kis hold folytatja pályáját. Meddig? Ez attól függ, milyen magasra sikerül feljuttatni. Ha csak 150—200 km magasra jut fel, úgy egyetlen teljes kört lenne képes csak megtenni, de ha a keringési pályába 500 km feletti magasságon sikerül beléptetni, úgy akár hónapokig is fennmaradhat. 500 km magasságon a „levegő“ ellenállása miatt minden teljes kör után kb. 20 méterrel kerül közelebb. Ha nem lenne légellenállás, akkor tetszőlegesen hosszú ideig keringhetne a miniatűr égitest, minthogy azonban az ilyen közegellenállás elkerülhetetlen, spirális pályán közeledik egyre inkább a földhöz. 400 km-en már 35 méterrel közeledik körönként, 250 km-en egy km-t veszít magasságából minden körön, 200 km-en 7,5 km-rel kerül közelebb és 160 km-en egy körön belül kb. 60 km-rel jut alacsonyabbra, ami elég is ahhoz, hogy a sűrűbb légkörbe belépve izzásig hevüljön (a súrlódás folytán) és porrá égjen. Láthatjuk-e mi is? Ha a mesterséges holdat valóban az eddig nyilvánosságra hozott pályán keringtetik, akkor Magyarországon alig lehet majd megfigyelni. Egyébként rendkívül gyorsan haladó kis fénypont lesz az éjszakai égen, amit talán leginkább alkonyatkor és napkeltekor lehet észrevenni a távcsővel. A földet kb. másfél óra alatt kerüli meg teljesen és csak minden tizenhetedik körben jut vissza ugyanarra a vidékre, mert közben a föld is elfordult alatta. Az első holdacskát előreláthatóan 1957 végén, 1958 elején bocsátják útjára. Nem kétséges, hogy a merész terv megvalósul és az sem kétséges, hogy tudásunk tárát rendkívül értékes új adatokkal fogja gyarapítani. A nemzetközi geofizikai év a tudósok békés vetélkedésével elő fogja segíteni földünk jobb megismerését. A mesterséges hold-kísérletek a világűr meghódításának bevezető ütemét jelentik. Nagy Ernő 500 kilométer magasságban a föld körül Néhány hónap múlva útjára indul az első mesterséges hold | Bolygó, vagy hold ? | 410 kilométerig már eljutottunk | Óránként 28 000 kilométer Ilyen lesz a háromlépcsős rakéta, amely a mesterséges holdat 500 km magasba emeli. Képünkön a rakéta kicsinyített modellje. Az A. 4. (V. 2.) rakéta előkészítése indításhoz. | A műanyag gömb a magasban... Kép a jövőből: űrhajópályaudvar a világűrben. Testét a földről kilőtt rakéták üres szerkezetéből állították össze. A háttérben levő hatalmas kerék lassan forog, hogy a föld nehézségi erejét pótolja. — Beköszöntő (2. old.) — Technikai és árumintavásár Lipcsében (2. old.) — A bécsi vásáron bemutatjuk a magyar Iégáramlásos terményszárító berendezést (2. old.) — Technikai érdekességek, újdonságok (3. old.) — Akusztikus eljárások gazdaságosságának kéfdése — ifj. dr. Greguss Pál (4. old.) — Bolygóművek — Lévai Zoltán kandidátus (4—5—6. old.) — Figyelő (5. old.) — A technika úttörői (6. old.) — Modern motorhajtóanyagok és motorkenő olajok I. rész — Pallay István vegyészmérnök (7. old.) — Fordulóponton a dugattyús motorgyártás. Az „M“ motor: bármilyen ásványolajpárlattal táplálható (7. old.) — Új magyar nyersolajszivattyúbeszabályzó berendezés (7. old.) — Utazás Antroposba. Helyszíni riport az emberi testből — Fulgur (8—9. old.) BcTynnxe.xi.iioe e.iono (2 cTp.) -Iciinnurci.un iipuapKa (2 eTp.) Ha npsiapKe n Item* noKaaunaeT cyiiiii.n.Hyio ycxaHonuy iipo/tynxüB c UHpKy.iiiHiicii B03syxa, Beiirep- CKoro iiponaso^cTBa (2 eTp.) TexjiH'ieeKHe aaMeiaTe.ibHOCTH n HOBIIIIKH (3 exp.) Boiipoci.1 OKOHOMII'IHOCTH aKVCTH«teennx Mero^oB ap. lla.x Fperjm M.ia.imiiii (4. CTp.) CaTe.xaiiTHbie nepe^aTonHwe Mexa- HH3MH. 3o.TTan ileBHHKaHjjyiaT (4-5-6 CTp.) OöoapcBaTe.n. (5 cTp.) nilOHepM TeXHHKIt (6. eTp.) Cnnpeuennoe xon.inito h CMaaox- Hwe Mije.xa jy.in aimraxeacii Buy- TpeiiHcro cropaBHH I. nacTb. Hiii't- BHH IlitX.inil Ifll.K. XHSf. (7 exp.) PeaKHii oiiopox b npoii3Bo;teTBe nopuiHCBbix ;iBnraTe.ieii biij tpch- Hcro eropaHHH. /iBiiraTexi, Tima «M» MoatcT partoxaxb ua xwSom aecTn.i.iBTe up(J»xif (7 exp.) Hónait BeHrepcKHü CTatt/t a.m pery.xBpoBaiiHHxon.xHBHbiXHacocoB. (7 exp.) nyTentecTBae b Atixpouoay — PenopxatK a -iHVTpu ne.ioBeaecKoro Tc.ia' (8-9 exp.) ‘—; Introduction (p. 2) — The Technical and Samples-Falr in Leipsic (p. 2) •— A new aircurrent drying plant for agricultural products on the Vienna Fair (P. 2) >— Interesting technical news (p. 3) I— Economy of acustical procedures by Paul Greguss jun. (p. 4) — Epicyclic gears by Zoltán Lévai (p. 4—5—6) — The Spectator (p. 5) — Pioneers of engineering (p. 6) — Up-to-date motor fuels and lubricating oils I. Part by István Pallay (p. 7) — The manufacturing of piston-motors on the crossway. The new „M“ motor: working with all kinds of derivates of naphta (p. 7) — A new Hungarian testingstand for fuelpumps (p. 7) — A journey to Antropos. Local report from inside the human body, by Fulgur (P. 8-9) — Zum Antritt (S. 2) —■ Die Technische und Muster-Messe in Leipzig — Die Vorführung einer neuen Luftzug- Produktentrockenanlage auf der Wiener Messe (Seite 2) — Interessante technische Neuigkeiten (S. 3) — Wirtschaftlichkeit der akustischen Verfahren — von Dr. Paul Greguss jun. (S. 4) — Umlaufgetriebe — von cand. Zoltán Lévai (S. 4—5—6) — Der Beobachter (S. 5) — Die Bahnbrecher der Technik (S. 6) — Moderne Treibstoffe für Motoré, sowie Schmieröle. Erster Teil von ing. ehern. István Pallay (S. 7) — Die Fabrication der Kolbenmotore am Scheidewege. Der neue Motor „M“: der durch Erdölderivate jeglicher Art betrieben werden kann. (S. 7) — Ein neuer ungarischer Prüfstand zur Regulierung der Dieselpumpen (S. 7) — Eine Reise nach Antropos. Reportage aus dem Inneren des menschlicher Körpers von Fulgur (S. 8—9) jX Visa _ .. / aa 1954-ben a lipcsei vásáron mutatták be először a gottwaldovi gépgyár FK08 jelű automatikus másoló marógépét. Azóta a közös prototípusból három modellt fejlesztettek ki: az FK08a, az FK08b, és az FK08c jelű gépeket. Az egyes típusok főként abban különböznek egymástól, hogy más-más munkák elvégzésére alkalmasak. FK08a, főleg sorokban való koordináta másolásra és kerület másolásra használható; a megmunkált munkadarab a minta pontos mása. FK08b, a fentieken túlmenően olyan munkadarabok megmunkálására is képes, amelyek a minta tükörképei. FK08c, a legtökéletesebb a három típus közül. Mindent tud, amit az előző kettő, s ezen kívül még forgó másolásra is alkalmas. Két körasztala van, az egyik a munkadarab, a másik a minta felfogására szolgált Mindhárom gép egy nagyobb (max. 2500 kilogramm súlyú) vagy két kisebb munkadarab egyidejű megmunkálására alkalmas, 250 milliméter szélességig. A megmunkálás pontossága 0,025 milliméter. A letapogatást elektromos tapintó végzi, ami csak gyengéden érinti a mintát, s ezért az nemcsak fémből, hanem fából, gipszből, cementből, műanyagokból stb. is készíthető, esetleg egy kész munkadarab is felhasználható mintaként. Kerületmásoláshoz egyszerű lemezsablont is lehet használni, anélkül, hogy ez a pontosságot befolyásolná. •IP csehszlovák szersslámgépipar egyik büszkesége Az elektromos letapogató a legcsekélyebb elmozdulásnál is gyengeáramú impulzusokat ad, amelyek felerősítve ki- és bekapcsolják az elektromágneses gyorskapcsolókat, s ezek vezérlik a másoló mozgást. A kapcsolási késedelem a bekapcsoláskor gyakorlatilag 0, a kikapcsoláskor 0,005 másodperc. A gépek mozgó alkatrészei elektromágneses fékekkel vannak összekötve, amelyeket automatikusan vezérelnek. A gépek átállíthatók automatikus, vagy kézi működtetésre. Hat motorral vannak felszerelve. (Képünkön az FK08c. jelű gép látható).