Technika, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1959-08-01 / 8. szám

Javul a meteorológia? A nyugat-európai hőhullámot hirtelen hőmérsékletcsökkenés kö­vette és a gondos számítgatások ellenére a legtöbb meteorológus helytelen előrejelzést adott. Ez meglehetősen kellemetlenül érin­tette az embereket. A közeljövő­ben — állapítja meg az UNESCO kiadványa — ez nem történik meg. A nagy teljesítményű és rendkívül gyors elektronikus szá­mítógépek lehetővé teszik, hogy a meteorológusok rekordidő alatt dolgozzák fel a hatalmas mennyi­ségű tájékoztatási adatot és a va­lóságnak megfelelő előrejelzést adjanak. A csalódást okozó me­teorológiai jelentések egyik fő oka, hogy a gyorsan változó idő­járással nem tudnak lépést tarta­ni a beérkezett információs anya­gok feldolgozásában. Az új szá­mítógépek felhasználása hatalmas jelentőségű lesz a hajózás, a re­pülés és a mezőgazdaság szem­pontjából. Az UNESCO rendezé­sében Párizsban nemzetközi tájé­koztatási értekezletet tartanak, amelyen 30 ország csaknem két­ezer műszaki szakembere vitatja majd meg a legmodernebb elekt­ronikus számítógépek felhaszná­lási lehetőségeit. ■■■■ + ■■■■ Nemzetközi konferencia a Déli-sark békés felhasz­nálására A Reuter­ hí­r­ügy­nöks­ég jelenté­se szerint ez év őszén valószí­nűleg nemzetközi konferenciát hívnak össze Washingtonban, amelynek tárgya a déli sarkvi­dék óriási lakatlan területeinek békés felhasználása lesz. A kon­ferenciára 12 országot, köztük a Szovjetuniót és Angliát is meg­hívták. A résztvevő országok mind aktív együttműködést fej­tettek ki a nem­zetközi geofizi­kai év során. A konferencia leg­főbb célja annak biztosítása, hogy a déli sarkvidéket ne használják fel katonai célokra. Guruló váróterem A washingtoni nemzetközi re­pülőtéren érdekes újítás várja a továbbrepülő utasokat. Az érke­ző gép mellé áll a váróterem, amelyet „people pods”-nak ne­veztek el, s magyarul utas­­kásnak lehetne nevezni. A gép kilépőjével egy magasságban van a­­ guruló­ várótereim­ bejárata,­­ benne mindaz, amire egy-két órás tartózkodásnál szükség lehet. Egy ilyen utas­kas 80 személy ké­nyelmes befogadására szolgál. Ez­zel egyszerűsítik a légikikötő for­galmát, távolabb szállíthatják le és indíthatják a rendkívül zajos sugárhajtású gépeket, s végül megrövidíthetik a le- és a fel­szállásra szolgáló kifutókat. Nagy keménységű új rézötvözetak A Szovjetunió egyik kutatóin­tézetében új, nagy keménységű, mangánnal és titánnal ötvözött rézötvözeteket kísérleteztek ki. Az új ötvözetek részben két-, részben háromalkotós Cu-Mn, Cu—Ti, Cu—Mn-Ti ötvözetek. A mangán- és a titántartalom ezek­ben az ötvözetekben 2, illetve 8% között változik. A megfelelő technológiával elérhető legna­gyobb keménység HB = 343—347. A gyakorlat számára legnagyobb jelentőségű a Cu—Mn—Ti és a Cu—Ti ötvözet. Az utóbbi a vizs­gálatok szerint kiválóan alkal­mas a drága berilliumbronz rugó­anyag helyettesítésére is. ■■■■ ^ ■■■■ Ultrahangos hegesztés Az alumínium ultrahangos for­rasztása már régi és széles kör­ben elterjedt technológiának szá­mít. Hegesztéseknél azonban csak a legutóbbi időkben sikerült az ultrahangenergia minőségjavító tulajdonságát ipari méretekben is hasznosítani. Ma már 100 W-ostól 4 kW-ig kaphatók be­rendezések, amelyekkel nemcsak alacsonyabb hőmérsékleten le­het hegeszteni, hanem — mivel megakadályozzák nagy kristá­lyok keletkezését — nagyobb szilárdságú, jobb minőségű var­ratok készíthetők. Az új eljárással pl. mikroszkóp alatt rendkívül finom alkatrésze­ket lehet összehegeszelni vagy pl. nagy, nehéz lapokra rend­kívül vékony titán vagy cirkón bevonatokat lehet hegeszteni. ■■■■ 't' ■■■■ Nyomtatott áramkörű motor Nyomtatott áramkörökről eddig csak az elektronikában volt szó. Ez év márciusában a New York-i rádiótechnikai kiállításon mutat­ták be ezt a kb. 45 cm átmérő­jű, 30 lóerős egyenáramú mo­tort, melynek forgórésze az is­mert nyomtatott áramkörök tech­nológiája szerint készült. A kiál­lítók szerint rövidesen váltakozó áramú motorokat is tudnak majd ezzel a technológiával készí­teni. ■■■■ ■■■■ Fényátbocsátó műanyagfal Üvegszállal erősített poliészter­falat készítenek Angliában, elő­írt méretre, beépített ablakokkal. Ez a poliészter­fal 6 cm vastag, átbocsátja a fényt, s hőszigetelő hatása a 20 cm-es téglafaléval egyenértékű. Szerelése könnyű és gyors, 4 szakmunkás 100 fo­lyómétert tud felszerelni 4 nap alatt. Mágneses csuklók tartályok hegesztésébe? Az ábrán látható mágneses csuklók kívánt helyzetben tart­ják egy tartály összehegesztendő oldalfalait. A csuklót tetszés sze­rinti szögben lehet beállítani és két szárnyascsavar meghúzásával lehet rögzíteni. A mágneses csuk­ló 2 db 50x25 mm-es állandó mágnesből áll, melyeket oldalai­kon fémsínek tartanak össze. A mágnesek sima oldalfalú vas­lemezeket biztosan rögzítenek. Kellő kezelés esetén a mágnesek ereje évekig megmarad. ■■■■ ^ Föld alatti erőmű a Csehszlovák Köztársaságban Dél-Csehországban üzembe he­lyezték a lipnói vízerőmű 60 me­gawattos első gépegységét. Az erő­mű teljes kapacitása 120 megawatt lesz és főleg a csúcsfogyasztás idején szolgáltat majd áramot. A lipnói vízerőmű az utóbbi évek legnagyobb arányú ipari építke­zései közé tartozik. A Moldva fel­­duzzasztott vizét 200 méter hosz­­szú, gránitba vájt, meredeken lejtő alagút föld alatti szikla­barlangba vezeti. A 70 méter hosszú, 24 méter széles és 35 méter magas sziklaüregben he­lyezik el az erőmű gépegységeit. A víz 170 méter magasságból zu­han alá a turbinákra. Az elhasz­nált vizet 3 és fél kilométer hosszú, ugyancsak mesterséges alagút vezeti vissza a folyó med­rébe. Az erőmű duzzasztógátja felett összegyűlt víztömeg 45 ki­lométer hosszúságban öntötte el a völgyet. Több település lakos­ságát új községekbe költöztették. A 726 méter magasságban kelet­kezett vízgyűjtő medence három­szor akkora, mint a Velencei-tó. Háromszázmillió köbméter vizet tárol, ami az itt átfolyó évi víz­mennyiség kétharmad része. A lipnói vízgyűjtő medence a víz­­szegény nyári hónapokban is biz­tosítja a folyó alsó folyásánál le­vő erőművek zavartalan működé­sét. ■ ■■■ ^ ■■■■ Alumínium és műgyanta ?— együtt ragaszt, tömít Az eddigieknél sokoldalúbban alkalmazható és gazdaságosabb alumíniumtöltésű epoxigyantát hoztak forgalomba, amely fa, fé­mek, műanyagok és beton eseté­ben ragasztóként igen jól bevá­lik. Simító és tömítő keverékként is jól használható; tartályok, csö­vek, vezetékek, ablakok ragasz­tásának javítására is alkalmaz­zák. Repülőgépalkatrészeket is ragasztanak vele, és sokféle ja­vításhoz használhatják energia­fejlesztő berendezéseknél. Az új típusú gyanta-katalizátor rendszert két nyomótubusba cso­magolják, s a megfelelő adagot úgy mérik ki, hogy mindkét tu­busból egyenlő hosszúságú csí­kot nyomnak ki üveg, vagy fa­felületre. A két különböző színű alkotórészt azután egységes mas­szává keverik. A keverék, amely függőleges felületeken is alkalmazható anélkül, hogy le­­" "^álhaszobai t­omér^klét^h"" kékre e­ngedik. Ellenáll a víznek, olaj­nak, savaknak, alkáliáknak, nem gyúlékony, rugalmas, s így je­lentékeny mechanikai megráz­kódtatást is kibír. Az alumíniumpor és az epoxi­gyanta kombinálása eddig is­meretlen lehetőségeket nyit a ragasztó és a javító munkában. Öntözés olvasztott gleccservízzel Kínában hatalmas arányú kísér­letet kezdtek meg, hogy a Kanszu tartomány roppant kiterjedésű terméketlen területeit öntözéssel megművelhetővé tegyék. A tudó­sok megállapításai alapján meg­kísérlik, hogy erre a célra az Északnyugat-Kínában fekvő Ki­­lien-hegység egyik, csaknem 30 km-s kiterjedésű gleccserét meg­olvasszák és ennek mintegy 23 millió m3 víztartalmát használják fel öntözésre. Számítások szerint ez a vízmennyiség elegendő ar­ra, hogy Kanszu jelenlegi termő­­területét négyszeresére növeljék. A munka elvégzésére munká­sok és szakemberek ezrei vonul­tak fel a hóhatáron felül 4400 m magasságban kijelölt táborhelyre, tevékkel és vakokkal. A következő két hónap folya­mán fekete anyagokkal — főleg szénporral, száraz fűvel és fával — beszórják a jeget, hogy ily módon növeljék hőelnyelését. Egyidejűleg megkezdik a glec­­­cser légi bombázását is célsze­rűen megválasztott pontokon. ■■■■ ♦ ■■■• Atomsugárral festett gyöngyök Sigesuka Horigucsi professzor, a japán halászati minisztérium egyik szakértője megállapította, hogy a neutronsugárzásnak ki­tett gyöngyök 4—5 órai besugár­zás után lilás zöldes színt ölte­nek, 14—15 óra múlva pedig fe­kete fényben ragyognak. Az ed­digi színezésekkel szemben az atomsugárral „festett” gyön­gyök megtartják ragyogó színü­ket. Az „atomgyöngyöknek” azonban egyelőre még nagy hát­rányuk, hogy sem viselni, sem eladni nem lehet őket, hanem évekig ólomtartályok­ba kell el­zárni valamennyit, mivel a be­sugárzás k­övetkeztében radioak­tívvá válnak. ■■■■ + ■■■■ Veszélytelen ablaktisztítás, tökéletes hő- és hangszigetelés A városban lakók vagy dolgo­zók életét a külső zaj és a szo­bák kihűlése keseríti meg legin­kább. Mindkettő főleg az ablak „segítségével” háborgatja nyu­galmunkat. Képünk az ablakter­vezők egyik új, megvalósult el­képzelését szemlélteti. Az alumí­nium keret igen nagy szilárdsá­got nyújtó sajtolási eljárással ké­szült. Az ablak befelé is dönthe­tő, így tisztítása könnyű és telje­sen veszélytelen. A lágy mű­anyagszalagokon az üveglapok jól fekszenek, tökéletes hő- és hangszigetelést nyújtanak.’­A ket­tős ablaknak mind a négy felü­letéhez könnyen hozzá lehet fér­ni; a két ablaktábla között köny­­nyű lemezekből készített redőny van, ez egy mozdulattal vízszin­tesen álló szalagokra bomlik és a külső fénynek szinte semmi akadályt sem jelent, de a szala­gok — teljesen elfordítva — tö­kéletesen zárnak. Kínában van a világ legmagasabban fekvő szénbányája A Kínai Népköztársaságban, a Kulun hegyei között 4—51­­0 mé­ter magasságban új szénbánya működik, amely a tervek sze­rint az idén már 35 000 tonna szenet termel. A Jüszufeng nevű bánya a világ legmagasabban fekvő szénbányája. Az új szén­bánya ellátja majd a Cajdan medencéjében levő Karmu város fejlődő iparának szénszükségle­teit. ■■■■ + ■■■■ Vezeték nélküli mikrofon A Német Demokratikus Köztár­saság Műszaki Kamarájának má­sodik kongresszusa alkalmából a Carl von Ossietzky Híradástech­nikai Gyár vezeték nélküli mik­rofonberendezést ajándékozott az egyesületnek. A berendezés két készülékből áll, egy teljesen tran­zisztoros adóból és egy vevőké­szülékből. Az adó méretei: 110x65x25 mm. A hangfelvétel céljára egy ehhez csatlakozó merülőtekercses mik­rofon szolgál. Adóantennaként flexibilis kábelt, vevőantennaként hurokdipólt alkalmaznak, mely utóbbi frekvenciamodulált vevő­­készülékhez csatlakozik. A be­rendezéssel kb. 150 m távolságot lehet áthidalni. Az ábrán a nyi­tott adókészülék látható. Beszélő karóra Egy dán egyetemi hallgató apró hangszórókból és tranzisztorokból álló karórát szerkesztett, amelyet az egyetemi obszervatórium hul­lámhosszára állított be. A karóra gombnyomásra közli a pontos időt. A szabadalmazott találmány első vásárlójaként egy japán cég jelentkezett. ■■■■ ■■■■ Kilencszáz tonnás martinkemencéket terveznek a Szovjetunióban A hétéves terv nagy gazdasági feladatai megkövetelik a kohá­szat gyorsütemű fejlesztését a Szovjetunióban. A Sztalprojekt kohászati tervező intézet meg­kezdte a legújabb típusú, 900 tonna befogadó képességű mar­tinkemencék tervezését, a jelen­leg működő legnagyobb kemen­cék befogadó képessége 540 ton­na. Az új martinkemencéket a legkorszerűbb berendezéssel lát­ják el. Az új kohászati eljárások alkalmazása megjavítja a kemen­cékből kikerülő acél minőségét. Túlhevített gőz alkalmazása a martin-acélgyártás növelésére A Szovjetunióban a Dzerzsinsz­­kij-kohóműben az egyik mérnök­­kollektíva javaslatára megvizsgál­ták, hogy alkalmazható-e a túlhe­vített gőz a martinkemence üze­mének intenzifikálására. Az ered­mény egészen meglepő volt. 12 atmoszférás, 330—350 Ca-os gőzt használtak a martinkemencéknél telepített hőhasznosító kazánok­nál. A gőzfelhasználás 185 ton­nás kemencénél 1000—1300 kg/óra, a 370 tonnás kemencénél pedig 1200—1300 kg/óra volt. A kemen­cék teljesítő képessége 12—13%­­kal növekedett és left.So-kal csök­kent a fajlagos tüzelőanyag- felhasználás. A kísérletek előtti agály, hogy esetleg növekszik az acél hidrogéntartalma, nem bizo­nyult indokoltnak. •■■■ ^ ■■■■ Életmentő lokátor-jelek Radarjelek figyelmes kiértéke­lésével a jaffai lokátor-állomáson sikerült 2 hajótöröttet megmente­ni. Jó idő és nyugodt tengerjá­rás volt, amikor a készülék 5 tengeri mérföld távolságban je­leket észlelt, amelyek 1,5, majd 0,5 tengeri mérföld tartományra való átkapcsolás után világosan két pontként voltak megkülön­böztethetők. Az azonnal kikül­dött hajó két hajótöröttet fede­zett fel, akik egymástól 40 m távolságra a part felé úsztak. ■ ■■■ ♦ ■■■■ Milyen meleg van a Föld belsejében? Ismeretes, hogy a Föld szilárd kérge alatt 6000­­ kilométer átmé­rőjű mag helyezkedik el. Hosz­­szú ideig azt tartották, hogy a mag hőmérséklete kb. 10 000 C°. Néhány évvel ezelőtt két angol tudós bebizonyította, hogy az ed­digi feltevések helytelenek, s a hőmérséklet csak 3—4 ezer fokig emelkedik. Szovjet tudósok nem­régiben ezt az állítást is megcá­folták. Rendkívül pontos mérések és számítások alapján kimutat­ták, ho­gy a földmag hőmérsék­lete 5—6 ezer fok között mozog. ■■■■ ♦ ■■■■ Nagy teljesítményű szennyvíztisztító berendezés Az ipartelepek egyre jelentő­sebb problémája a vízellátás, s ez mind fontosabbá teszi a már felhasznált vízzel való ésszerű gazdálkodást, a szennyvíz tisztí­tását és újrafelhasználását. Nagyolvasztóknál az utóbbi idő­ben kezd elterjedni a hidrocikl­­­on-elv alkalmazása, amely lehe­tővé teszi a nagyolvasztógáz mo­sóvizének gyakorlatilag teljes cirkulálását. Az új megoldás ki­vitelezésénél a szennyvíztisztítás minden műveletét egyetlen épít­ményben egyesítik, így egységes folyamatban megy végbe a leg­finomabb szuszpendált részecs­kék leválasztása, a víz stabilizá­lása, a szilárd anyagoknak üle­­pítés utáni­­ elválasztása. A hidrociklon-elven alapuló be­rendezések egyik változatánál — a Cyclator-berendezésnél — még egyidejűleg az iszap messzemenő sűrítését is megvalósítják. Ké­pünk a Nyugat-Ném­­etországb­an üzemben levő egyik ilyen beren­dezést mutatja, amely óránként 8500 köbméter nagyolvasztógáz mosóvizének tisztítására képes. Mesterséges kvarc­­nagy kristályok A természetes k­varckristályokat a többi között távközlési célok­ra (szűrők, oszcillátorok, frek­vencia stabilizátorok) használ­ják. Hátrányuk azonban, hogy a szükséges nagyobb méretekre alakítva idegen zárványokat, bu­borékokat tartalmaznak. Szabá­lyos, nagyobb alakra is nehezen alakíthatók­. A használható tiszta példányok kiválasztása is sok se­­lejttel jár. Ezeken a nehézsége­ken úgy sikerült segíteni, hogy a kvarcnagykristályokat mester­ségesen, hidrotermikus úton ké­szítik. Az eljárás szerint egy függőlegesen elhelyezett autoklá­­vot nátriumhidroxiddal töltenek meg, aljába apró, hibátlan ter­mészetes kvarckristályokat he­lyeznek. A tartály felső részébe keretekbe apró természetes kris­tályokból kimetszett lapocská­kat helyeznek el. A lezárt auto­­klávot a kívánt, kedvező hőmér­sékleten heteken át hevítik oly módon, hogy az alsó és a felső rész között hőfokkülönbség ural­kodjék. E folyamat közben az alsó részen elhelyezett kvarckris­tályok feloldódnak, a koncentrált oldat a hidegebb, felső részbe áramlik, és ott a kvarclapokra rakódik rá. A kristályosodás mértéke, a kapott­­kvarckristá­­lyok nagysága a lúg töménysé­gétől, a hőmérsékletektől és a nyomástól függ. A kvarcnagy­­kristályok hossza 10 cm, széles­sége 7,5 cm. Nagyobb méretű kristályok gyártásának sincsen technikai akadálya, bár ezek iránt szükséglet még nem me­rült fel. ■■■■ ^ ■■■■ Rádióamatőrök az ipar szolgálatában A leningrádi üzemekben 250 kü­lönböző fajta, rádióamatőrök ál­tal kifejlesztett elektronikus ké­szüléket alkalmaznak. Ilyenek: fotoelektronikus balesetvédelmi készülék nagy présekhez; auto­matikus szabályozó készülék fa­­szárításhoz; precíziós csapágyak súrlódási nyomatékának mérésé­re szolgáló készülék, amely frek­venciamodulációs elven működik és végül egy ultrahang-generátor, amelynek segítségével a fém szerkezetét változtatják meg ol­vasztás közben. ■■■■ ? ■■■■ Önműködő mozdonyfűtés A gazdaságos szénfelhasználást a kellő gőznyomás tartásával ösz­­szeegyeztetni nem könnyű a gőz­mozdonyoknál, a fűtő ügyességé­re, és nagy figyelmére van szük­ség. Ezért az angol vasutak több önműködő fűtőberendezést szerel­tek fel változó terhelésű pályá­kon futó mozdonyokra. A be­rendezés részei a széntartály, a közvetítő- és az emelőcső, az elosztólap és a hajtógép. A sze­net a tartályban elhelyezett csi­ga szállítja, amely a csatlakozó csőben folytatódik. Ennek vé­gén van az elosztólap, amely a szén egyenletes terítését biztosít­ja a tűztérben. A berendezés bár­mely mozdonytípusra felszerelhe­tő, s használata az eddigi ta­pasztalatok szerint jól bevált. A hajtógépet, vagyis a szénmennyi­ség adagolását a gőznyomás ve­zérli. ■■■■ ^ ■■■■ Mennyi ideig tartósítható a vér? Moszkvában tanácskozásra gyűl­tek össze a hematológusok, s a többi között megvitatták a vér tartósításának kérdését is. A szov­jet tudósok eddigi módszereikkel 2 héttől 35—50 napig tartósították a véradóktól nyert vért. Most új módszerrel kísérleteznek, amely­­lyel a vér mínusz 190 fokos hő­mérsékleten 100 napig is tartó­sítható. Motoros radirozógép Az ábrán látható, zajtalanul fu­tó kis villamos motorral ellátott villamos radirozógép nagy sebes­séggel forgat egy radirgumit. A kisfelületű radír gyors forgása által mm-pontossággal lehet ra­,­dirozni. ■■■■ ^ ■■■■ Radioaktív izotópok alkalmazása a dohány­­termesztésben A bukaresti élelmiszeripari ku­tatóintézet dohánytermesztési osz­tálya a dohánytermesztésben kí­sérleteket végzett radioaktív izo­tópokkal. A dohánymagot ra­dioaktív izotópokkal sugározzák be, ami igen értékes átalakuláso­kat idéz elő a mag biokémiai szerkezetében. A növény ellenáll­­óbb lesz a különböző betegsé­gekkel szemben, növekszik ,a ter­méshozama, és javul a minősége ■■■■ ^ ■■■■ Baromfikopasztás tíz másodperc alatt Egy angol cég olyan kopasz­tógépet hozott forgalomba, amely a baromfi kopasztását 10 má­sodperc alatt végzi el. A leölt állatokat a szállítószalag forró­vizes tartályba szállítja, amely­ből kiemelve kezdődik a tulaj­donképpeni kopasztás. Az álla­tokat a berendezés forgódob elé tartja, amely számtalan gumiujjat tartalmaz. Ezek a gumiujjak az állat tollait kihúzzák anélkül, hogy annak bőrét megsértenék. Hogy a még esetleg megmaradó tollak is eltűnjenek, a már le­­kopasztott állatokat először pa­­rafinviaszba, majd ezt követően hideg vízbe merítik, aminek kö­vetkeztében a viasz megmereve­dik. Az állatot ezután a beren­dezés egy másik dobhoz szorítja, amely a viaszt és ezzel együtt a megmaradt tollakat teljesen el­távolítja. ■■■■ ^ ■■■■ A Venus bolygó fényképezése léggömbről A Venus atmoszférájának földi teleszkóppal való tanulmányozá­sát megnehezíti a Föld légköre. Ezért Dollfus A. francia csilla­gász a bolygót legutóbb új mód­szerrel, 12 000 m magasságban, egy léggömb légmentesen elzárt nagynyomású levegőt tartalma­zó kabinjából fényképezte le. A léggömb eredetileg 105 darab, 2,7 m átmérőjű hidrogénnel töltött ballonból volt összeállítva. (Ezek­ből indulás előtt kettő felszakadt, kettő elszabadult és hármat le­kapcsoltak.) A sokszoros ballon a villacou­­blay-i­­repülőtéren szállt fel, és ~ órái repülés­e után Nevers mel­lett egy mezőn szállt le. A sok­szoros ballonrendszer zavartala­nul működött, s bár a tervezett 20 000 m helyett csak 12 000 m magasságot ért el és a tervezett­nél 2 órával rövidebb időt töl­tött a levegőben, mégis sikerült igen értékes adatokat, szerezni. RENAULT ÚJ VASÚTI JÁRMŰVEI Franciaország (sőt talán egész Európa) legnagyobb m­otorgyára a Renault-válla­­lat, amely a francia államé. Gépkocsijait a 4 CV és a Dauphine típusokat minden autós ismeri s százezernyi fut belőlük — immár nem csu­pán Európában, hanem az USÁ-ban is. (Úgy látszik, az amerikaiak is megunják a csatahajó-nagyságú autókat?­ Kevesebben tudják, hogy a Renault gyártja a francia vasutak néhány rendkívül szellemes megoldású jármű­vét, sőt a párizsi Metro gumi­kerekes kísérleti egységeit is. Itt most két típust kívánunk bemutatni a nagy francia gyár termékeiből. Az egyik egy gázturbinás mozdony. Prototípusa 1952 óta van üzemben és minden tekintetben bevált. Ez volt az első szabaddugattyús gázge­­nerátoros gázturbinás egység a világon. (Szabaddugattyús dieselmotor tölti be a­ gáz­turbina égésterének és komp­resszorának szerepét és ennek forró égéstermékeivel táplál­ják a gázturbinát.) Azóta ez a megoldás iskolát csinált: ha­jókon, mozdonyokon egyre nagyobb mértékben használ­ják. Érdemes tehát ezzel a tí­pussal komolyabban foglal­kozni, annál is inkább, mert ez az egyetlen gázturbinás megoldás, ahol nincs szükség a legnemesebb szerkezeti anyagokra. A másik egy kiránduló sín­autóbusz. Elsősorban az ide­genforgalom szempontjából értékes területek gyors sze­mélyforgalmának lebonyolítá­sára készült, 88 utast szállít­hat 130 fcm/óra sebességgel. A felső, rendkívül kényelme­sen berendezett 44 üléses sza­kasz felül is teljesen üvege­zett kivitelű, úgyhogy az uta­soknak tökéletes kilátást biz­tosít. 12­ hengeres dieselmotor hajtja az egységet, amely az utasok körében nagy tetszést keltett. :MJJIg3CnCJCmjCJJLJLJOtJOC Magvak csíráztatása röntgensugárral Szovjet fizikusok ,arra a meg­állapításra jutottak, hogy a Rönt­gen-sugarakkal való megvilágítás a többi ilanert módszernél sok­kal jobban elősegíti a magvak csírázását és növeli a növények terméshozamát. A leningrádi ag­­rofizikai intézetben üzembe he­lyeztek egy 200 080 Volt feszült­ségű Röntgen-berendezést mag­vak és növények besugárzására. Május végén Leningrád közelé­ben egy négyhektáros kísérleti parcellán olyan kukoricát ültet­tek, amelynek magvait előzete­sen Röntgen-sugarakkal világí­tották meg. A magok meglepő gyorsan kihajtottak. Térhatású felvétel egy objektívvel Nemcsak a két-objektíves „sztereo" fényképezőgépekkel készíthetünk térhatású felvé­teleket, hanem a közkedvelt egyfényaktrás, tükörreflexes gépekkel is. A mellékelt képen a közis­mert Exakta Varex fényképe­zőgép sztereó-berendezését láthatjuk. A fényképezőgép objektívjén nagybázisú, 65 mm-es sztereo előtét van. Ennek segítségével egy film­kockára, egyidőben két felvé­telt készítünk, s a két kép kö­zött olyan eltérés lesz, mint a természetben a két szemünk által szolgáltatott képek kö­zött. A fényakna fölött a „Steref­­lex” beállító keresőt láthatjuk, amely egyúttal mint sztereo­néző is használható. Ha a fényképezőgépből ezt kivesz­­szük, a megfelelő rászerelhető előtéren keresztül a képkocka két képet egyesítve vetíti sze­münkbe és ezáltal a képen levő tárgyakat három kiterje­désben, térhatásban, „sztere­oszkópikusan" látjuk. A fényképezőgépen levő 65 mm bázisú előtét 2 métertől a végtelenig, a mellette látható, kisbázisú 27 mm-es pedig 30 cm-től 2 méterig teszi lehető­vé a fényképezést. Ezzel a berendezéssel az Exakta Varex pillanatok alatt átalakítható sztereó-géppé. KÖNYVEKRŐL Műszaki bibliográfia 1900-1955 (Műszaki Könyvkiadó) A legutóbbi egy-két évtized ro­hamos technikai fejlődésével pár­huzamosan­, és azt sok vonatkozás­ban elősegítve gyors ütemben te­rebélyesedett a műszaki irodalom is. Magyarországon pl. az 1950— 1955 közötti hat év alatt kétszer annyi műszaki könyvet adtak ki, mint a megelőző fél évszázadban. A hatalmas növekedés igen ör­vendetes egész műszaki kultú­ránk fejlődése, a technikai gon­dolkodás és a műveltség széles­körű elterjedése szempontjából. Az ismeretanyag gyors szaporodá­sával azonban együtt jár az a ve­szély, hogy egyre inkább átte­kinthetetlenné, sőt egy bizonyos fokon túl — mint általában vett műszaki irodalom — hozzáférhe­tetlenné, kezelhetetlenné válik. A veszélyt csak idejekorán meg­kezdett és megvalósított rendsze­rezéssel, az irodalmi termés mód­szeres bibliográfiai feldolgozásá­val lehet elkerülni. A Műszaki Könyvkiadó kiadá­sában, Jánszky Lajos, Bélley Pál és Kondor Imre szerkesztésében megjelent „Műszaki Bibliográfia 1900—1955” c. munka igényes és eredményes vállalkozás e rendsze­rezés megoldására. A vállalkozás valóban úttörő jelentőségű. Ilyen , ötvenöt év külön nyomtatásban megjelent műszaki irodalmát ösz­­szefoglaló bibliográfia hazánkban még nem jelent meg és ha voltak is előzményei a felszabadulás előtt és után, ezek elszórtak voltak, il­letve csak egy-egy részterületre vonatkoztak. A Bibliográfia több mint 18 000 címszava áttekinti öt és fél évti­zed műszaki irodalmának termé­sét az egyetemes tizedes osztá­lyozás rendszerében. Minden fel­vett műre vonatkozóan adja a szerző nevét, a mű címét, esetle­ges fordítóját, a kiadás he­lyét, évét, a kiadó nevét, a mű ter­jedelmét, esetleges sorozatcímet, megjegyzést, külön­lenyomat jelzést. A szerkesztők figyelembe véve az ETO-rendszer közismert hibáit, több helyen eltértek tőle, a szak­mai rokonterületeket közelebb hozták egymáshoz és így a rend­szer áttekinthetőbbé vált. Az át­tekinthetőséget fokozza, a Bibliog­ráfia használhatóságát megköny­­nyíti a betűrendes tárgymutató és a tartalomjegyzék is. Szólnunk kell a munka néhány hiányosságáról. A Bibliográfiát kétségtelenül még kezelhetőbbé tette volna, ha a szerkesztők egyes, több helyre kívánkozó mű­veket nemcsak a kissé önkénye­sen megválasztott fő szakterület­re, hanem minden számbajöhető helyre is besoroltak volna. A rö­vidítések jegyzéke nem teljes, E néhány hiányosság azonban a mű kiemelkedő tudományos és gya­korlati értéke mellett alárendelt jelentőségű. Fischer Herbert (2. kiadás) Műszaki Könyvkiadó Sok szó esik műszaki könyv­kiadásunk fejlődéséről. De ha ezt a fejlődést mérni akarjuk, több­nyire csak ívekben és tonnákban tudunk összehasonlítást tenni. A „Vegyészek Zsebkönyve” máso­dik kiadása jó alkalom arra, hogy lemérjük azt a minőségi fejlődést is, amely műszaki könyvkiadásunkban e könyv első kiadásának megjelenése óta eltelt négy év alatt bekövetkezett. Az előttünk lévő könyv ezt a fejlődést mind szerzői, mind kiadói oldalról erősen pozitívnak mutatja. A szerzői, szerkesztői munkán látszik a tudatos színvonal-eme­lési törekvés. Egyes helyeken (pl. a matematikai részben) talán túl nagy is a színvonal-ugrás az első kiadás célkitűzéséhez képest, ha kétségtelen is, hogy az eltelt időszak alatt az egyetemi és a technikumi képzés színvonala erősen emelkedett és egyre gya­koribb az érettségizett szakmun­kás is. A könyv 244 táblázata és 131 — jórészt számoló — ábrája a laboratóriumi-, üzemi- és tervező­vegyész számára egyaránt szük­séges anyagot sűrít egybe, ami persze nem jelenti a, hogy az 1700 szerves vagy a 400 szervet­len vegyület fizikai tulajdonsá­gait felölelő 1—1 táblázat további bővítése nem lenne kívánatos. Minden vegyész számára igen hasznos lesz az átalakított, kb. 170 oldal terjedelmű fizikai ké­miai fejezet, amely igen tömö­ren, de mégis pontos meghatáro­zásokban tárgyalja az általános kémia, a termokémia, az elektro­kémia és a termodinamika leg­fontosabb alapfogalmait. Talán nem ártott volna a kolloidkémiai részt különösen a felületaktív anyagok irányában bővíteni és kérdés, hogy az egyébként igen jó­ magkémiai rész izotóp tábláza­tainak bősége az általános ve­gyész-gyakorlat számára nem túl­ságosan jövőbemutató-e? Az első kiadásban nem szere­pelt új fejezetek a Szerkezeti anyagok és a Vegyipari folyama­tok. Ezek a jelentékenyen, bővült Vegyipari műveleteii fejezettel együtt az üzemi vegyész munká­ját könnyítik meg azzal, hogy összefoglalják a szerkezeti anya­gok fizikai és korróziós tulajdon­ságait, a legfontosabb vegyipari műveletek végrehajtására alkal­mas készülékek működésének, technológiai méretezésének és az alapfolyamatok gyakorlati meg­valósításának az elveit. CELTI Preisich: Vegyészek Zsebkönyve PALOTÁS LÁSZLÓ: ÉPÍTŐANYAGOK I. (Akadémiai Könyvkiadó) A mű első kötete három feje­zetre oszlik: I. Általános anyag­­ismeret, II. A fa. m­. A fémek. Az „Általános anyagismeret” korszerű anyag­szemléletet ad az anyag felépítéséről, szerkezetéről, részletesen ismerteti az építőa­­anyagok fizikai és szilárdsági tu­lajdonságait, a vizsgálatok mód­ját és tisztázni igyekszik az építő­anyag-tudomány területén ezekkel kapcsolatban felmerülő alapfogal­makat, meghatározásokat. A be­fejező rész a vizsgálatok és mé­rések végrehajtásával foglalkozik. Ezen belül tárgyalja a szilárdság­és az alakváltozásvizsgáló beren­dezéseket, a szilárdságtani és az alakváltozást jellemzők közötti összefüggéseket, majd a mérési eredmények matematikai statisz­tikai értékelését. A második és a harmadik feje­zet az építőiparnak két igen fon­tos anyagával, a fával és a fémek­kel (vas és acél, alumínium, mag­nézium, réz stb.) foglalkozik, tár­gyalva a szóbanforgó anyag jelen­tőségét, szerkezetét és felépítését, gyártását, fajtáit, az anyag legfon­tosabb fizikai és szilárdsági tulaj­donságait, az anyaghibákat, a be­tegségeket, a korrózió, az anyag­tartósság és az ezzel kapcsolatos védelem kérdéseit. Palotás professzor e munkával jelentős tudományos igényt elégít ki. Könyve révén az anyagvizsgá­ló, az elméleti kutató, az ipari gyakorlatban dolgozó szakember, valamint az egyetemi oktatás ko­moly segítséget kap. A hazai tu­dományos és szakirodalomban évtizedek óta nem jelent meg ilyen tárgyú összefoglaló, egysé­ges könyv, így e munka joggal te­kinthető hézagpótlónak. A kötetet 373 ábra és fénykép, 80 táblázat, továbbá bőséges iroda­lom és tárgymutató teszi teljessé.

Next