Technika, 1989 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZEMLE XXXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1989. JANUÁR BOLDOG * * ÚJ ÉVET * * KÍVÁNUNK! •T ъ>£ [UNK] A MIKROELEKTRONIKA HATÁRAI Az első integrált áramkörök megjelenésének 30. évfordulója alkalmából az azóta befutott fejlődési út prognosztizálása felveti az integrált áramkörök, ezen belül a tranzisztorok miniatürizálása fizikai határainak kérdését. , (3. oldal) AUTOTESZT: VW GOLF TD A vámrendelkezések megváltoztatása jelentősen megnövelte a nyugati kocsik iránti érdeklődést. Az őszi budapesti autókiállítás egyik részvevője lehetővé tette, hogy szerkesztőségünk munkatársa megismerkedjen a Golf két dízelváltozatával. (6. oldal) ARA: 7,- FORINT ÉRDEKFESZÍTŐ ROBOTMUNKA A Budapesti Műszaki Egyetem innovációs parkjában mutatta be a Kutatási, Fejlesztési, Gépgyártó Kft. az Hnirobot A1 típusjelű, indukciós vezetésű automata targoncát. Milyen körülmények között készült és milyen célokat szolgál az új gyártmány? (9. oldal) REJTVÉNYPÁLYÁZAT 20000 FT NYEREMÉNNYEL A 29. OLDALON KIKÖTŐI CSÚCSTECHNOLÓGIÁK Az űrhajózás korában kevesebb figyelem fordul a tengerhajózás felé, mint amikor még a Kék Szalagért vetélkedő óceánjárók voltak a közlekedés sztárjai. Ám a vízi szállítás jelentősége azóta sem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg: megsokszorozódott, hiszen a repülőgép csak az utasokat hódította el, és az egyre több árú szállítása továbbra is a nagy kék országúton történik. Különös jelentősége van ennek kicsi, de aktív kontinensünk és egyre nyitottabb gazdaságú hazánk számára is: a „Tengerre magyar!” jelszó sohasem volt aktuálisabb, mint ma. Európa kapui, a kikötők állják a rohamot. Az utóbbi évtizedekben végrehajtott hallatlan fejlesztések és a bevezetett csúcstechnológiák nagyobb hatással jártak, mint annak idején a vitorláról a gőzgépre való áttérés. A világ egyik legélénkebb forgalmat lebonyolító kikötője, Hamburg egyben a legnagyobb magyar kikötő is, annak ellenére, hogy más kikötővárosok az Adria- és a Balti-tenger partján közelebb fekszenek hazánkhoz. Áruink nagy része mégis az Elba-parti nagyvároson áramlik keresztül, mert az ott található különböző kikötői üzemek egymás közötti versenye nagyszerű infrastruktúrát hozott létre különleges berendezésekkel minden lehetséges áruféleség részére. Jók a megközelítési lehetőségek, az átrakási munka megbízhatóan és a korszerű adatfeldolgozó rendszer révén igen gyorsan bonyolódik le, és ki lehet használni a szabadkikötő státusszal járó elő nyöket is. A legnagyobb „magyar” kikötő i kapcsolatunk Hamburggal évszázadokra nyúlik vissza. Annak idején szinte kizárólag magyar mezőgazdasági termékek indultak innen tengerentúlra, ma viszont ezek mellett vegyipari és elektrotechnikai termékek is nagy mennyiségben szerepelnek. A fő célországok az USA, Kanada, Ausztrália, a Kanári szigetek és Marokkó. A behozatal elsősorban Brazíliából, Swáziföldről, Indonéziából és a Szovjetunióból érkezik foszfát, szén, kakaó, déligyümölcs és kaucsuk formájában. A hamburgi rakpartokon megforduló magyar áruk mennyisége megközelíti az évi félmillió tonnát, és ezzel a kikötőóriás jelentősebb partnerei közé tartozunk. Ezt hangsúlyozta az a hamburgi kikötői és gazdasági delegáció is, amely az eddig is jó kapcsolatok további élénkítése érdekében 1988 őszén járt hazánkban. A magyar áruk természetesen még így is csak elenyészően kis részét teszik ki a hanzaváros forgalmának. Az elsőrangú vasúthálózat és a Stockholm—Lisszabon közötti E3-as főút közvetlen közelsége, valamint az NSZK autópályarendszere ideális körülményeket teremtenek Közép- és Kelet-Európa áruinak beszállítására, ugyanakkor a tengeri oldalon évente 16 000 hajó indul valamennyi földrész 1100 kikötője felé. Hamburg évszázadok alatt kialakult, hallatlanul professzionalista jellegét érzékelteti, hogy a világkereskedelemnek ebben a központjában 2600 export-import vállalat, 200 hajógyár, 500 tengerhajózási vállalat, 200 kereskedelmi bank, 500 szállítmányozó és 100 szállítási biztosító vállalat működik. A Barchardkai konténerterminál A szerteágazó kikötői létesítmények sorából is kiemelkedik a HHLA (Hamburger Hafen- und Lagerhaus-Aktiengesellschaft) konténerterminál, amely maga nemében a világ legnagyobbika: a évente több, mint félmillió konténert raknak itt át és melléktevékenységként egymillió tonna darabárut csomagolnak, továbbítanak. A félszigeten elhelyezkedő létesítmény közepén tehervágányok húzódnak, amelyek Európa legnagyobb, napi 200 tehervonatot fogadó rendezőpályaudvarával állnak kapcsolatban. A szállítótartályok nagy része az „éjszakai expressznek” nevezett konténerszerelvényeken érkezik. A kikötőbe 3500 m összhosszúságú sínpárok benyúló, felett három darab nagy fesztávolságú és teherbírású portáldaru működik. Gyorsasága és alkalmazkodóképessége miatt egyre nő a tehergépkocsis szállítás jelentősége is. A közúti kapcsolat ideális, mert az Elba alatt alagútként átvezetett E3-as autópálya ezen a félszigeten halad keresztül és közvetlen leágazása van a terminál teherportájához. Az 1,5 millió m 2 területű félszigetet 2,4 km hosszúságú rakpart határolja, ahol egyszerre tíz darab különböző rendszerű hajó köthet ki. Gyakran előfordul, hogy egyetlen nap leforgása alatt 3000-nél több konténert raknak át olyan anyagmozgató kapacitással, hogy még a harmadik generációhoz tartozó konténerszállító óriáshajókat is 24 órán belül kiszolgálják. Az ilyen csúcseredményeket a nagyfokú gépesítés teszi lehetővé, például az 5-ös és a 6-os kikötőhelyen négy darab híddarut lehet egyetlen hajóhoz koncentrálni, egyenként 45 tonna teherbírással. A gyors anyagáramlást 11 konténerhíd (közülük 2 ívmenetre képes), 8 kikötődaru, 2 db 45 tonnás bakdaru, 4 darab 36 tonnás mobil daru, egy 40 tonnás közúti daru és számos konténerszál(Folytatás a 2. oldalon.) I