Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)
P
Pákay rosi Színházban, 1931-ben ünnepelték művészi pályafutásának 35. évfordulóját. Fontosabb szerepeiből: Mirabel (Offenbach: Hoffmann meséi), Figaro (Rossini: A sevillai borbély), Scarpia (Puccini: Tosca), Rigoletto (címszerep - Verdi), Vogl (J. Strauss: A denevér). Pákay Margit; Pákey; Bónis Lajosné (Nagyenyed, 1873. október 17.-Budapest, 1960. március 2.) 1892-ben végezte a SzAk-ot. Drámai szende. Másfél évtizedig volt a pályán. Szegeden, Szatmáron, Kolozsváron, Aradon, Temesváron játszott. 1893-94-ben Kömley Gyula, 1896-97- ben Makó Lajos, 1898-ban Zilahy Gyula, 1899- ben Pesti Ihász Lajos, 1904-től ismét Zilahy Gyula társulatában működött. Szerepeiből: Claudine (Kéroul-Barré: Végre egyedül), Idegen nő (Klárné Angyal Ilka: Az árendás zsidó), Gertrúd asszony (Nestroy: Lumpacius vagabundus), Divette (Pailleron: A komédiások), Mihayné (Kazaliczky Antal: Tetemrehívás), Brionné, özvegy (Sardou: Váljunk el!), Athalie (Jókai Mór: Az aranyember), Napsugár (Csepreghy Ferenc: Szép Meluzina), Lujza (Vidor Pál: Ingyenélők). Palágyi Lajosné - Greguss Margit Pálffy Györgyné - Radnóthy Éva Pálffy Lajos (Nagyzombor, 1897. december 13.-Budapest, 1980. február 14.) 1930-ig Erdélyben, vidéki társulatoknál, később Kaposváron, Pécsen, Szombathelyen, Szolnokon stb. működött bonviván, majd jellemszínész és szalonkomikus szerepkörben. A háború után színigazgató volt a makói kerületben. 1957-ben az Állami Déryné Színháztól ment nyugdíjba mint színházi titkár. Pálffy Zsuzsa, Zsuzsa (Kassa, 1907. november 9.-?) Színészcsaládban született, apja, az egykori kolozsvári színész, Pálffy Bertalan, húga Pálffy Olly szubrett-primadonna, ő pedig drámai hősnő. Pályája Erdélyben kezdődött, 1925-27 között dr. Ferenczy Gyula társulatának volt a tagja, játszott a Székelyföld városaiban, Aradon, Temesváron, Lugoson, Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Déván. 1927 őszétől Gáspár Jenő társulatának lett a tagja. 1930-ban Nagyváradra szerződött, 1932-ben is ott játszott. Későbbi sorsa ismeretlen. Szerepeiből: Adél (Molnár Ferenc: Üvegcipő), Tóth Mari (Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Karola (Zilahy Lajos: Tűzmadár), Pálfi Blanka; Pollák (Apatin, 1908. december 12.-Budapest, 1982. február 15.) 1920-ban elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Pályáját Békéscsabán kezdte 1923- ban. 1924-ben Kovács Imre Máramarosszigeten játszó társulatában játszott, fellépett Szatmáron is. 1927-1929 között az újpesti és a pécsi színházaknál szubrett volt, 1936-41 között külföldön előadóművészként lépett fel. 1941-44 között az OMIKE-nek volt a tagja. 1945 után Újpesten, Óbudán, 1956-ban a Magyar Játékszínben játszott, 1975-ig a Kamara Varieté tagja volt. Szerepeiből: Leila (Huszka Jenő: Gül Baba), Sybill (címszerep - Jacobi Viktor), Bob herceg (címszerep - Huszka Jenő), Éva (címszerep - Lehár Ferenc), Minka, cigánylány (Jarno: Az erdészlány), Marcsa (Szirmai Albert: Mágnás Miska), Colette (Lehár Ferenc: Tangókirálynő). A Bajadérban, A csárdáskirálynőben (Kálmán Imre) is főszerepeket alakított. Pálmai Erzsébet: Pőcze (Budapest, 1945. június 5.- ) 1954-60 között az ÁBI növendéke volt. Kartáncos, szólótáncos, koreográfus. 1961-től 1968-ig a debreceni Csokonai Színház tagja, 1968-72 között a Fővárosi Operettszínház kartáncosa volt. 1972-ben Németországba szerződött, Münsterbe, a Városi Színházhoz szólótáncos szerepkörre. 1979-ben Sansinanea-Piazolla A tangó forradalma c. balettjében nyújtott alakításáért közönségdíjat kapott. 1979-ben a Gypsy c. musicalben búcsúzott a közönségtől. Azóta táncpedagógiai tevékenységet folytat, 1985-től a tecklenburgi Szabadtéri Színpad koreográfusa. PÁLMAI ERZSÉBET 288