Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-01 / 47. szám

Ára 2 LeL TEMESVÁRI HÍRLAP mm* XXL év?. Petefői szerkesztő és lapkiadó t­ulajdoNOS POGÁNY MIHÁLY Egyes szám­ára T -| . cA fromániái ttiM A-d * ‚J\s JwjrttH&íá.víá­ban V? dinár, íi&Rh- ; fcY.ívvá kíált»H 1 c K, Mmyryaror» . Riadón mllík, A»sz itriáS»aa *6» , o ív, AiHerliában 1 Olasz­ur»y.Ayfaan és Pinmébai V» líra tyonidai BünyndUuj» ’ 1 Timeah­íl Hírlap Temesvár-Beláros,­­ Tepai V.a* (Lena*-tér) 2 Telefonszám 14-14 1192. márt*. 1-Csütörtök Nyílt kérdések egész légiója vár feleletre, m­eg­­nyugtató válaszra. Újra, meg új­ra tebi­zinre vetődnek ezek a kér­détek, újra meg újra h­iába vár­ja rájuk a közvélemény a­ vá­laszt. Közérdek, államérdek pe­dig, hogy ez a felelet a kérdések­re elhangozzék, de olyan felelet, mely ne maradjon puszta szó, hanem elintéző tetté is váljék. Megkívánja ezt az újjáépítés, a konszolidáció, melyért az állam­polgár csak akkor tud teljes neki vetéssel s minden erejével odaadóan dolgozni, ha a vá iva­rért feleleteket megkapja. Az első és jelenleg leginkább kézenfekvő, kérdés, hogy med­dig tart még a lei betegsége és hogyan akarják ezt a valutáris gyengélkedésünket gyógyítani ? Az eddigi lesértetek meddőért marad­tak­. A lei minden próbál­kozás dacára a külföldön egyre alacsonyan áll Ha egyik nap emelkedik is kissé, a másik nap ismét eséssel lep meg. A kivitel­­ megszorításai, a behozatal csök­kentése, a vám szigorítása nem eredményezett ezen­­a téren­ sem­mit. Most megcsinálták a de­­vizaren­deletet s ettől várják a lej javulását. De látnia a külföldi példákat, ahol a valuta erősbíté­­sére szintén megcsinálták a devi­­za.­központokat, nem sok­ jót te­­rvelhetünk ettől­ sem­. Mégis csak a legjobb mód volna talán, ám az állam úgy külföldön, miint ide­haza- arra törekednék, hogy hi­telképességét helyreállítsa. Ez az egyedüli gyógyszer a lej fel­­­javítására." Külföldön panasz- Ikodit­k, hogy Románki nem váltja le a­­ kincstári bonokat, belföklön a cégük­ arról sirán­koznak, hogy az áriaaná szállitá­s­okat nem­ fizetik ki. Itt kell fordítani, egyet a ország pénz­­politikáján s mindjárt többet ér a lei .­­ . Nagy és nem kevésbé nyílt kérdés, hogy mikor akarja a kollligány az adózás terén ta­­pasztal­ható anomáliákat meg­szüntetni­­. Miért van­ az és med­dig­ tart még, hogy Erdélyben és a Bánátban a polgárság" sok- fegit" magasabb adókat fizet, mint a régi királyságban? Az egyesülés kimondása óta ezen a téren man hoztak be egyöntetű­séget. Az erdélyi és bánáti adó­fizető joggal kérdezi, hogy miér­t kell neki többet fizetni, mint an­nak a polgártársának, aki olyan­­szerencsés, hogy ak­i legjázban la­kik? Nem jut eszébe senkinek ezt az ügyet olyk­éppen iekrimi­­nálni, hogy­­a­ többkil­tó éppen­ be­­fizetett adók jóváírását kérje a jövő évi előírásba, bár­­jogilag ez mean is olyan. •" képzetes­ség,­­azonban mégis jó volna tudni, hogy mikor szándékzzik a­ kor­mány ezen az állapoton változ­tatni ? A drágaság­ leküzdésére med­dig kell várnunk? Az-e­ ennek a módja, hogy a keresk­edelm­et béklyó­ba verik, kilátásba helye­zett beintétésekkel megfélemlí­tik, vagy pedig­ az, hogy­ a ke- K'ski-cdelem­nek visszás di­ák szá­m mint egy nagy és ünnepélyes gyó­nás, amit környt­emül Isten előtt tett és a v­égén '­lehuryt­t' -szemét és kezeit irónián, szétnyílotta, mintha így szólt volna: — íme ez miradlan! A saját élete­­úgy feküdt most előtte,­­mint valami vegfeseinert elin­­tézett dolog, mint­­valami, amit,föl­­ism­erve, egy salakin írná el is­ távolí­tott magától. Egyszerű­en letette, és elbúcsúzott tőle kis benső sírással, ahogy a gyónás után..­­,szokott az ember, szomorúan és’ mégis. ■­­meg­könnyebbülve, r­eanony-kecsiben • és meg Vigasztal­va,, nagybani és friss cd,szállásokkal s azzal éz" enyhe há­zat­tál, na ilyet az 'entber a 'templom­­tól visz magával. És mod látta magát ja'- férfiúval való viszonylatában is, úgy,­­ ahogy csak a legtisztább igazság , világít­hat meg két emberi alakok Szinte plaszti­ku­san látta a kettőjük alak­ja­. Lelki és­ testi valóságukban, úgy, m­int­ minden, inni ■ ,eddig rejtve lett volna bennük most hir­­telffli kinyílt volna magától, egy­szerűen nem valami bonyolult pro­cesszus nyomása alatt, de mert meg­­érlelte az idő é­s a, távólság­és­e, kö­badságát? "Nem­ a szabad ver­seny, nem a kivitel és behozatal­­ megkörmentése segíti elő a círá- Tgahág­­ kdörését . Tsásoratörvé­­nyekkel legfeljebb azt lehet el­énk, hogy az áru még kevesebb lesz s igy a drágaság­ még mi­­gyobb, és drágább lesz a meg­­­érhetés is, mert­ az agrártörvényt­­megcsinálták és végrehajtották, de k­isé tettek arra nézve, hogy a kiosztott földeket be is vessék? fárdig ,kamrát. N­emrégiben hir­dették ugyan, hogy azok, akik őszi búzát vetettek, hektárként kétszáz lei prrmu­mnot k­apnak­. Miért nem ígérték ezt a prémi­u­­m­ot az őszi vetés előtt?­­Akkor talán lett volna­­eredménye, most­­pedig az egész prémiu­m kido­bott pénz. Ezzel már nem lesz több a bevetett búza. Pedig na­gyon kevés a ma bevetett terü­­­le­t, sokkal kevesebb, mint volt tavaly. Az új kenyér még többe fog kerülni. Ez is egyik módja tán a drágaság leküzdésének? Mi lesz az építkezéssel ? Az egész országban nagy a lakás­hiány. Mindenki tisztában van vele hogy: építkezésre mancsaik ünnek leküzdése i Matt van szűk­­­ hanem azért is, h­ogy az építő és a vele k­ontak­tusban dolgozó soke ipar munkához jus­son. Tett-e valamit al kom­ány ,az építkezés előmozdu­lására ? , K­ényszer­íti-e azokat az építke­­­­zésre,­­akiknek ez tehetségükben áll és kedvezményekben része­síti-e­ azokat, akik építkezni r­u­kaa­nának ? Szerez-e az állam­­ olcsó építő­anyagot és engerté­rült lények -s mert semm­i értelme többé­ a ham­gjdreeknak, melyek egykor­­az iltet­ókhoz szükségesek voltak s amiket elhittek egymásnak ideig-óráig, az öreg-óráig tartó bol­dogság kedvéért­' ülvén a tí­z'ejáfdt, a­­parazsak pi­ros'mezejét bámulva, az asszony el­­virlandozott emlékek és klipek kö­­zött, amelyeket­ azért idézett föl, ’íi úgy megtudja, szenved-e még át­­,táluk úgy,­­mint ahogy szenvedett divlak elején ! A gyanúk, a feléí­r­ék, a döbbenitek, amik hajdan meg voltak a dolgok történtekor: vájjon megvannak te még? ■ :'ds hue úgy érezte, hogy ezek cs­­alidíultak, m­egazivilek, jele.nté©o­­gükmit­­vesztették,' nincsenek többé. Minden egybefolyt megbékélt gon­dolata előtti, mint valami síim kék rcoálben: eszimények és színek, han­gok és elgondolások, mozdulatok és könnyek és bántalnaik és csókok. És 'úgy találta, hogy már Henani sem fáj lelkének a muiltból és már Hennám sem édes . . . Minden egy­formán távoli és idegen és olyan, mintha sohasem lett volna. Mint a halott, akit elfelejtenek, olyan mintha sohasem élt volna ■ • •­lyez a vasút emléki szállítási minél •mérsékelt tarifát? Gondolt e már arra a kormány, hogy az, építkezés fellend­ítésével is hozzá, lehetne járulni a­ drágaság le­­töréséh­ez ? És még egy végső, de igen fon­tos kérdés. Milyen lesz az alkot­­mánytervezet végső szövege? Ki­elégíti -e egyfom­án az ebben az országban­ lakó polgárokat ? Egyforma jogokat ad-e nekik nyelvre és felekezeti­e való te­rein­tét nélkül?­­Figy­e mibe ve­­szi-e a kisebbségek kívánságait ? És hiszi-e, hogy mun­kakedvü­k azzal fokozható, ha minden téren mellőzve látják magukat? Nem, rég hallottunk és olvastunk róla, hogy a német partnenti p­on­t­ok a alkotmányra vontk­ U­zólag javaslatot térj­esszéit neki be, de nincsen hír róla, hogy­ a kor­mány a javaslatnak c­sak kis ré­szét is akceptálta volna. A nyílt kérdések légiójából hirtelen esők ezt a párást kapták ki. De mindegyik olyan, hogy sarkalatos része az ország bol­­dlagulásámik. I pedig' a kom­ány egyre azt tü­­­ddt-1, hogy célja« az­ orszá­g sorsán javítani Ezt akarják a po­lgáro­k! is, aa ..összes polgárok­, hiszen az ország bol­dogulása a­z ő boldogulásuk. De meglehet-e ez a boldogulás, b­ a 'ezekre a kérdésekre megoló tel­­­tel nem válaszolnak? És­­a nyílt kérdések szétülése: várjon a kor­mány erre mikor szánja rá ma­gát? S SÉMIM!­ÉÉUÍP ífifikáJt A tűz előtt. Irta* Erdős Renée. Sokáig ült egyfolytában a tűz előtt és gondolt visszafelé­­az e­l­ mu­lt időkre.-7 Hidegen és tárgyilagosan gon­dolt rájuk, minden szmntimantátiá­­imts és­ elfogultság nélkül. Bírálta azjolimilt esztendőket és h.onpült magát az esamón­yakkel "és történés­ekkel kapcsolatban. , A mulasztásait n mérl­egel­tt­a és ál­dozatait és megkereste minden cse­­le­kedésének okát, ír titkosat, amit akkor nem akart vagy nem mert bevitortani massának, vagy­­amiről­­esetleg számot sem­­­tudott adni an­nak idején. Mint az ösztön­szerű és kény­­elen cseleke­de­te­ket, a rossz vagy jó hangulatiból erődöket, a­ bátrakat és gyávákat, azokat, ami­­re-büszke volt és ezodaaz amiket szé­gyen­t- mindenről, mindenről be­számolt -mosd magának oly, nyíltan és leplezgetke­ nélkül, ahogy asszony­a csak ritkán tud­­saját magáról gon­dolkozni úgy, hogy olyan volt ez. — ekkor felállt « úgy érezte, hogy életének egy rossz ikói­ sarka mert lezárult és pacsig öröik­re. "Bíz­vást és minden félrefu­rcklásuk, nél­­k­i­ is elford­ulhat tőle. Ha mi bilog volt­ benne, levezekelt érte s a vé­gén megtalálta az iga­zs­ágott mind­kettőjük részéra és ebben­­megbé­kélt. Vége van, nincs tovább távzelőuta ölében kezeit és előre­­h­ajolva úgy légett a tscalyjha­­tüzébe, ae Q mixa a jövendőbe nézett­­volna. — Istenem, vájjon-mi l­?­sz ezutáni? — gondolta magában. — Lesz-e va­­lami egyáltalán? Ismét valaminek a kezdete? Valami imduláss vaiunc'r­­­ro és megérkezés? És miért­? Vaox­ y crtártnífr? Az­ élet egy uj változatá­­nak, ami m­ég­sem leh­et más, mint a­­régi­ dolgok ismétlődése? Minden csak látszólag uj, de voltaképpen itiüldöji csak ismétlés? És­­az emninda­­kre olyan- mintha megérkezés volna és elbuchuzás egyben . . . Az árnya­ki tok­­elmosódnak. Az életem túlsá­gos hosszú már és mindben­ volt iden­­n­e, ami jó és rossz, ami szép,, nagy­­szerű lélrámos, idegein, egy isztorú és áldott. . . Minden, mindenn volt nen­­ik,­ annyira, hogy avo kívánjam, hogy még valami jöjjön . . . Kivéve a jelenti a t. Ml^&Ona^neU, hogy . tavaszi évadra beszerzett pánsi & Mm A ,,L’ Elegante“ K &I a p 1c ti 1Ö n 1 e Sí © s s é p c l £f S R fi m ^ _ - ă m­egérkezletv Sjjtiaigy választékban kaphatók. A Alakítások es rendeltsíek IC éM i J» C§ I i| • öl* iwidosan készülnek. Jó Ízlés, olcsó árak. (.ló/.sel varos, a .10 Horonautus-ház árak. i. emelet.) ugyanott a Mária szobor melled 1987

Next