Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-01 / 47. szám

I. olds ,XXI. évfolyam, 47. szám. • 1323 március­a. politikád pártot, amelynek ..tagja vagok s^g^ot, a. vremo|ye és teljéáéa' iSo­gon, aks­eh :’Ö|ke&*12w ,,-.. . ... - ^,il­jiaseiQ..voltaip nevelő, .£em mneszter gyermekesei, sem. aa­­s^lmár* - Büszke . vagyok .­.tanári éheimre.. és 12& a prefektusi állást filhagyom.. ismét, tanár akarok lenni. .Az L&X .a .gyalázaton vadért, hogy a pékektől pénzt fogadták­­ el, a találkozlp. lap a tör­­véniyrdek előtt fog felelni Nem­ vettem .sem. birtokot,. sem palotát. Követelni fogom, hogy a rágakhá­­za. lap nevezze meg ,azt a . forrást, ahonnan ezt az értesülést, szerezte. átGg, vagy , győződve „arról, hogy a­­közvélemény elfogadatb­anul . Ítél. És éh, csak a íbenszülöttek, az itt taatóté-^ p(ag^jSzalaSihk fe bihariak ‘telsm­éhyesé a’^Sfé|--^ok előtt tfun- o|| JíilgMolnk ’ tévései if'#g'Onjérti jahdlyét .. tollúiig a á­ t%víkmkiig 'előtt,'" nyi-ifán fugrattam. .­.-t­o­­iné­r Viktor, a s­egyvára­di sülőiparosoji testületének elnöke is nyilatkozott arró­l . -Mrésztelésre, aiinürá a sülőiparosok perrel kiná­l­­­tak fel Peter • Júliáid prefektus­­n­ak — Ez a feltevés ----- úgymond Steiner Viktor — -merő„■ -képtelen­­ség s ninden alapot stotvilező gya­núsítás.. Md .pétert -soiba föl nem kí­náltunk és következőképpen pénzt nem­ is fogadtak el­ toltunk.. -Ennek­ még a föltevését is­­vi­sszautasitjuk. TAMESVÁJH HÍJÍL'AF ban, léhnijok, csapsizékek, bárok és hü­fibni^mgiök föözött; szkehb­eá &% ;pdbőldg pkdvtäy&’* ipüfeittóy&.í ájí­cníhcri á’l'á­­feeát''.Hél kárkötő». Az éj^inr­id ban luh­édt utórijsan iá­­júSíus gyarckéjfc vöjfuhtok ^ végig­''Ném­i MnjiSí' 'ÓÉV Mnjjadtó''á' '«« utcára kirepül . jejgyt ingujjas . ütjb bor. Az egy­ik sarkon ‘ két'' matróz töközmérkoz­ásel tótiái -'el­­­égy. ős -­ösakos féttei.l’te­st. ■Eirilktt már ' -'Wböixig a Magas­­y.nsut, a­­kikötőben pedig búgnak.» fürge kis póvíhajók.. Az. első ..Kuga.-­­rák ínégíü^thyozZrí­k ki?' nithóiöik' ’te­tejét­­ nemsokára k'..V^a­kozik­­.az. egész hajó CTdő. Az­ hllil­orTunnel liftjei «iaéái Mieibescii mlimurtak -a m­an­y.ájglKy várnátok rdbojsn­ak- 'ki .» városiból, nHsadten arány­ban.. .Égj, báta Jonas óceáivjáró­l szeli át az TJ­­L'ót, a Yulcain W­érft mplójánál 'pe­­dig .iu4?y, flötót hajó tin^A Kémé­­ny jének jó ráésö­­kót,­­kérészibe­­­t«M V&tíy Éa es kii bipém. Stmniiy.H­u^a jójn, ■, . Sp&:@s tiaadás.. a' isg^ktus ektess. (0:«44 aa ;t.&$%I.,t 6 n k,t |j,) A kolozs^i; 1^3a4k­^g)3 Je- _ neszük­ Peter Juliánt“.. ciiamtí ,sa­­lyos­.#ffig.Mst înt^j-ijkait negyQ .te Nagyvári id .,gnef&kt^s^,,-eilen. A cikk többek között■ tízeket.írja: „A bShgr magyei. kiskirály. túlsá­gosan egyszerij. su.­­Mind^nig ...Uydjg.. •.í.T^^gára.(io(:i, hogy magas állása­­elfoglalása elott Ban a napiszter gyermekei • mel­lett mint. óraadó­, tanár püködött. A­., szerény múlt. ut­á a rövid pr­e­­fektu­si működés igen nagy. válto­­ttá»t Hozott Peter.­. vTi­ling... cserébe, mert az, utóbbi időben, Nagyvám­­don, a Rákóczi-uton egy palotát Vilalirch­ --éa-megvette. -a Ekh-y gTo­­r-Qk.:'pilmr^óg3róban levő birtokait, A-Ynegy prabsasu. -váeárjáeo^«)^' két­­^ógteleníti.­.-'azt a , pénzt Használta fel.:'amit nevelő korában 'megtaka­rított. . .. • ■ ... Peter, a legelső l­­leplező"cikket Paukerov Leo­nard üjegiró írta a Lupta , cí­wa bukaresti Lapban. Ez alk­­omini kukorica-pan­a­már­ól volt szó. Az azóta gyora egymásu­nk­ban követ­kező panamák sorozatát az a szál­longó hir zárja be, hogy Péter -Ju­li­ainnak a nagyváradi -"pékektől -heti ■ ötezer, lei- fizetése­s változa­tos éléte. prefektus .bukását való- Evinüvé. teszi az * *a­ körülmény, hogy mint értesülünk, néhány . nappal ezelőtt .egy Rákóczi-uti kényelmes lakás .­.iránt ■■.kérést. adoa br­ a .la­­kás a bizottsághoz,... holott . köztudomá­sú, ■■ hogy a ..prefektusnak főúri, la­kás­­jár a prefektura . épületében.“ .. Peter, prefektus . az­. Ellenzék. Jjá­madásával kapcsolatban a követ­­kezőség, nyilatkozott: ■— Tudom jól, hogy ez a kam­pány honnan indult ki ellenen. Az én b­i­­om az, hogy .nem, akartam­ mind én t. , poli­tikai -ssemiponthpl .péz- Hi és,, nem tettem eleget a.politi­­'Kai. szovjetek Mvánságainak, nem kódoltam be­ nekik, sőt, (ükpjsta fő­­leg. Én alkalmazkodtam az erdélyi viszonyokhoz és nem akartam a . közigazgatásba .politikai 'harcokat vinni be.­ Eziárt­­nem is akartam, .hogy egy itt.működő politikai szöv­őjét akara­tálták. léghajózjak. és so­­áHasiem fogok mástól .utasításokat • t elfogadni, csak .^/Iwiiijgynmadzi or­­. től,. annál is inkább, mert ez a po­litikai szovjet nem "képviseli .azt'a nyugalmat. ..i Ny­ugato­n. .nem. volt az •'‘é^bé®L-''s0tot. ,'D.&-h#.p.yím­ dolog az,­­ amitM-várni kell-na/m­it elérni;lehet ■annak, aki nem született. rái Hát srifön értéke az életnek, a nyugalom, ■ári a- valami, aminek mindigtójával • voltunk éa xxmgip tudtunk élni?. És M volt az, aki­ egyszer rógm .ine^ó­. volta nekem..hogy nagyven éves ko­­'-•'.tómbain ugyanazok.. ..•. poblémáinx • andli .voltak busa éves ko­­­­rombanl. Húsz .éves­­ korátok.. negy­venig ne váltoss­a az ember . és mne ijáktocna érdeklődése.. az élet dolgai. • áránkl- Sa tapasz­ain tok. amiket közben gyújtott s­imik befolyásol­. • jákl.Vagy. lehetséges, hogy. .az ym­­. -bor agyáltelaibán nem szerez:tapaaz­­. . telatokati. Vagy •hm igen, adott ,al­­i -telahánal eîie’nejti .. őket m ég ismét ,t úgynáli az élet jelenségeivel...szara-' . Imn. mintha .azok egészen iismeret­­ier.sk volnának előtte! ■ És saját magával, szemben’ is’ugy .állt, m­ábat egy folyton megi^al­ő 63 ismeretlen lény előtt ak­. / ik ré­szé­­ről maglepetések érhetik. Mit tu­dunk máikról mit tudunk ma- 1 ^ankről? Kik vagyunk és mire ké­­peseik, mi emberek! itdínljörg. 'február hó. •kiég egy állomás &. .'Landiunga­­lntschea-tur a magá^vaeütön­­s."más egy uj világ jön. fimtasztik Ma­ri­k Vátdí. . h­áatburg Hláöto vaiósá, Al­tom. Hajó, líájó hátán ah Mbe szé­­k.­.toykoritáhan, 'de­..watk -legna­gyobbrészt. idegen . hajók, mert htojaiíburg, taint ajurvi.ném­et város­­kolosszus, már az idegeneké. .Né­­m­et tengeri buszport­­alig van, im­port még kevésbé, csak­­kók­ás Z*­­m­agvakat hoznak délmusrikai ha­jók , ebből ? késaül a német növény zsír,.. .Óriási , t­ainsitokártotó) most Hamburg, öt frontinípa bai ta­lálkozót itt , a hágy'Ítéri totország csak vámot szed. Altona olyan, mint egy­ óriási játékbarlang. Éjszaka káprálza­tos lényben csáttog a. St. Pauli negyed, és­ birja­ a­­vitág, szomjas, sóvárgó vándorait. Valahol körhinta forog ragyogó szédületben, imen a kikö­­t­ői csőcselék nevetése hallat­szik. Egy kurjaintás, egy sakoly, egy­­oomnivou-. károndrodás, mely Brazdie finjieldt ldbujaanak képét idézi fel. .Az idkg’en fezre a-eon vószá­s már­­benne„ van a' forgatagban és'a bir­­toks­ágos Európa tegyszeoro eslsu­­lyod ' mögötte. Eben a­­ körmnyéken gyilkolt m­­eg ua nap­okban —* mint a Hamburger .Szeröden Matt írja —*■ két kiuaá egy .kiváncsí kubPSAt, ... As ut mindkét oldalon, szórósan egymás megett, • zzufe kávéházak, bárok, varkték. .Vörösén. ^ásaniak. as ^blataek, a -nyifott'.'ajtókon át go­­moílyogva- ám­adi-a füst és az. alkzv holli goza. Örült, riM­ csogó 1-rvaxtet­­tek is a Vigtesitő daöfiaaá töredé­ken. jut­­ottak­ ki az Utcám, a járdán annyi 'ember, hogy snesaetközben áljon-És'folytatta fölmfekedését, a. tik előtt'-az asszony, atki­ életének e­gy befejezett kocszaka mögött állt, mint egy csukott kapu előtt, ömö­lvén -éppen most lepett ki. És elvin­ult :gon­dolta,ta egy isme­­retlen országúton, fáradtan, bizony­­­talanul ás kimé ingadozva —­­eiin­­dult goikl­dáta',val­amely távoli, ho­mályos cél felé, aminek nem tudni a nevét. Mintha egy házat látott ■ volna a távolban ragyogó t­blakaik­­kal, egy nyílt tornácot, tele ’az ősz­­virágainak ..Ufatámő, egy terebé­lyes fát, .melynek levelei aranysár­­gán ragyogtak a napon.­­ És egy .kezet látott, . mely kinyit djőtte.egy­ kapot s cia a. kéz mintha már. lágon l­árakozott volna, erre a ija-indulatra. E3 hirreleh megauidült fülében egy hang, — a hang. mait Hoges-regeni'hallott­a .aim­it azóta, ’el­felejtett. A fiern­é, aki­ nem 'szeretett. soh­a, de aki mindig szerette őt távolról és r­enénytelenük S aki most ott állt előtte mosolyogva a nyitott ka­puiban ... ‘ d.can feat'.t'ddiaz kdn íi Ur­ódni, Páozl.. óta azdrt, threat. Órát a 'hiftó&v­n. kell. hagyháá';a köiBSMi­rik. Az­ egyik markon kié ház: :',;î'heh.­­tár Mr v.vibiduhe, Nadhik­ j.n.stfi. Félórás., '.előadásokban ékképeket ihutat bé, t­izenké­t bölg^'oL Odább uj hu­lyiaóg: ,J­io 'BA“, panopti.. tum, hiacomtó durip. LáteizácidMáL a nöprodiák számára.­ ''(Steik­is, fan­tasztikus n'anisztíiardlisak üliflógnak s otri aljiol ! Ajtóba legsötétebb ré­sze kmixe'dik, m­integy figyelm'az' totésüij esíijpazék áll:. „Ören­zendásö“. íigvi ’sihdehordó 'jelzi itt a timntái­t', aüirö az ember.' vgy égessen uj ' vi­­lájgba lép.­­Mikor a Mifföldá' átlépi a, „itt évi­­ziohfan a f kttezibét,' vahaa. & korcss­­mában fütyül. .Erre mii­denki kiihi­­­yóan az ajtóra néz , a bátor idra­komnok agy pilan­atra' át­áll a szív- Törése. Mintha ‘cSak jód 'xnégTOndo­­■zott mozikapat l­átna. A rct.tecétá3 kvogőjü -Myájgégiboui 'Vén&Sfcandre • apacsok sunyi- saemmerl!, kajánul figyielő arccal. Egymást bökdösik a legények ,és hi­amlé­kujjukkal a Ixil'ópei'o m­utatnak. Az asztaloknál, löalap nélkül, lamtwztbev­etett láb­, bal'üitorik a hők­ Szájukból lóg a ci­­gft.retta, a hah®juk ,■ érdekfin rékerli. Innen moneldimni kött, mart,öt­­perc mulva egész bizonyosain berúgják a széket s' az xdigont kézixíl-kézre az­ia, viszáll ki az ubán^ CLnak 'né­hány kis emléket tartanak meg bSte. Itt kezdiődik Altorca kighirih».!­­tobb utcája, a „G­rouse Freilkaf^. A nagy fezabiadság. Valóban, itt már mindent lehet." Néhány’' lépés .után fe'Ltúrják ázl első kinai tálk, utána pedig a többi. Ez itt már. a kinai negjyió. Az. EViórádcekávé- ház -t le van ,apró, újgitergó sárrgáli­­k..J. Éjfé­l.­után már ghkanonnyira részegek. Az afritohus nógerek és lángpró­n' feketehajtu Im­olok ül­nek. Öast fogátítva járnak az em­berek, a‘Z utcán dlállilják az egész kocsáutak­ segnimféle "jármű nem közrekeythetik itt. A .Hípixviromlban, kápolzatos a kavargás. Az ötszíalok me­jtett lóh­á­­ton Ugratnak dl a nők s lovagló­­pálcáju­kkj3',s odaanapnak a h körös­­poharak közé. A fei­eah: kiözoírás vö­rös frakkban vigyorogva ,álll a 1*g­vászmester. Az utca egy távolibbi­ részén a­­kapualjiak sötétjében kiatakk_ én fe­hér tengerészeik tünnek el. Titokza­­­tos, Ikrzahúaiíí fészkek ■ ezek, ahová betép k­i isteakii Sérife ... '­­ Ópium ! Liiheg, volh­aigitók ' & egész‘-ai Honaó ■éüfoiáka..'23áróra után, «­legördült rédőhyök, 'mögött, tovább fek­yik a mulatság. Nincs egy pártóstógi szünet. A (Irosse Freiheit-em még peggel is isznak, aa­­ikor már Ham­­­burg dolgozik. A reggele »zürkfálesben harang-­­lző zrendüil «neg. Itt abbén az utcá- Az egyiptomi király u­tolsó sirkamaralttKHi. A- Avi meri a 'Hagy, Urat áliniálva zavarni“. — Tutajokhamou eáyiptö&n ■ ki­nd y tixkoxnarajfamk '.iU. a'to­széi, mnolyh-n o király hott- Wstö ■ n .'szarkofágon RjTUíszik, tutivalevően kinyitották. ErriU ni aktosról Weisníl* Arrtur ki­váló egyiptológus n kthvtkka'h képpen számol be:­­ A'­­legnagyos­b titokban, futták hozzá-« munkához. Sonka sem tu­dott' róla*, hogy* azon a 'sidon^ ' aanöay mögött Tui a fi fi'h á m on ' 'király több mint háromfézer érzőcsa'-nyírB’* esik, -usa fog­­ács első 'csákányütós ko^ji­wnah A nap ratgyogóan sütött, o t.U£T.i«Bták B Bállptikban -aquifódtál­:. Dót clmuri, «mikor Eacau és­ Dar­­dahccr etxk&í€'otÓÉf«ii 9631: 'Téisisisá Sáky Üt Álb:' a sötét, anély üre­gíbe. ök. és ám­hödeá - v Böki Ákitóba -Itégy volt rábLójám 'ém- * tékba tettek, «kik -hajefeuv -titofchtb’­­finn « ’basiangba hatott ide. , • y Egy­­óra 30 perckor 'belevágódott az olső csákányi a. dalba. Oybtóáh követte a többi Csnkh&th«, akkorn lylib táma'líti, ahielyett ke­résztté ,'íge­k lehetett pillahtani »bbá a ’szobá­ba, az no­ m­iben miTwhen valósainüség ‘üzeritrt: Wfa­nMwih^tr­öia«sg» -'örös V­éiuiát. A szoba pudiója tel« -volt ilatve apró csecsebecsékk­é. Buto­rokat in láttam. Ott 'volt a­­hint*; Osdrip doboz is. • É& «aj’ísítomi kirá­lyok -r­ífeön:' hitték úbíxára: betgy -;OSi • rin­ifd­a&töl származnak-«■ Ofeiria, tu­­lajdonk­qpfpr'.m szintén fáraó volt Vri­­]«h«. Do­­naint­e halhatatlan volt. IK5 utódjai szintén örökölték ezt '«• tulajdonságát. Hogy ezt bizonyosan tegy­ék, «C­sirkamaxa falait­­«l(‘irták •olyan szövegekké, amelyek azt bi­­zonyítják, hogy Osiris''és - -'az el­hunyt 'fáraó voltaképpen 'egy­­­­ugyanaz. A szarkofágon és­ magá­n a koporsón szikhén vannnak ilyen feliratok. Még a múmia ■ lábához helyezett papiroson lévő felfrigyvé­­sek is fát is vidtcrigetik: „Dájxistől való vagyok, örö­kké­­élni fogok ” . Még erősebb hyönuitókat adtak e­nnek a hitnek azzal, hogy a _ kir­­­kamaráiban az ugynev'töett ',,uirá*ö (lairis“-t helyezték­ el. Ez­­ körülb­e­lül öt láb hosszú és Széles doboz­­ volt. A doboz egy­es­ részei úgy vol­­tak összeállítva, hogy Ö»iria­ fetent ábrázolták, vm egyik kezébe®, a kor­­.Tnánypárnával, a másikban tt kor bással. Ezt a Lapos dobozt földdel töltötték még és a füstosánpát­­ve­tettek.­ Az áarpa lámh­ázot­t s­émek a, csírázó áripáhjak­ kollett a_ király hahátátláttságát' jóilkéóltöni HSm­ereh Ml&hos érzén fogott eh 'Egy tet-ssett, m­isttha -láfoáái ar-fá­raót, aki a, csákánymiének' al ám ,f­okmdli féját és' maga körül -vésvw, m­óltóságosan igy szólt: — Ki meri. « Nagy Urat AkuâSium *!iv'ami ! ■ Az egyiptoiM Mt eaeriht' ugyrinis, a ttolái-adóm­ csak háromé fcwri ritz- M­iöl &eAsréáxi&­$l&& efjy­etésnef klkdlőben. —­'A é® ©0y-poIcIoSsk Ă-pao» muia!« A Măm&î —

Next