Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-21 / 64. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal! Temesvár-Belváros, P«J» Libertăţii (Jentherceg-tér) 3. nára Telefonszára 14-12 Sargiayointst JSSrkp Timuijaar» Az előfizetés ára Romániában egész évra 430 ki, felárra 240 lei, havonta 40 lei, helyben házhoz, vidékre postán, A» Összss külföldi államokba havi 50 lei, negyedévre 1 Sillér, mely külföldi valutában fizethető hüföldi folyószámláinkra. ^ Felelős szerkeixtS és lapkiadótulajdonoa i»o@AMir MieAi-it.,k «oje» Kss&sn Arm «0a*as UsjsTm&KS&item , Jugoszláviában 1 dinár, Caohi szlovákiában 1 e* K, J&gyarorságon 30 a. K, Ausztriában 700 o. E, Amerikában 1 cent, Olaszországban valamint Fiumében ,/Felira. Kyoipda; Huayadi-oyoania a Tennsavjki Hírlap Kystn&tg* * Terpeavár-Eföl váráé, * F«a|* Ţepeş Vada (jhenan-té^| % •euftjÉ Telefoaszám 14-14 A kamara is metglszavaztaa állaántosságban az alkotmánytervezetet Két százemszmiöt szavvazatot adtak le mellette és mindössze csak hatot ellene. Igaz ugyan, hogy az ellenzék tartózkodott a szavazástól és nem szavaztak Jorgaj párthívei sem. Ez ugyan az eredményen nem igen változtatott volna, mert a liberális pártnak többsége ül a kamarában és a szavazáson valamennyi liberális képviselő ott volt A tény tehát most már az, hogy az alkotmánytervezet első olvasásban úgy a szenátusban, mint pedig a kamarában keresztül ment. A parlament két háza most folytatja le a részleges vitát Még mindig nem mondtunk le a reményről mi nemzeti kisebbségek, hogy a javaslat eredeti szövegén talán mégis csak változtatni fognak. Mert nyilvánvaló dolog, hogy mostani szövegezése minket nem elégíthet ki. Annál kevésbé teheti ezt meg, mert hiszen a román ellenzék sincsen vele megelégedve. Alkotmáryos jogainkért, melyek nincsen ele az alkotnámytervezetben, alkotmányos utón adarraink küzdeni, lapokb^n meg’írjuk, gym^kell elmondjuk, memorandumokban elsírjuk panaszainkat A parlamentbe odaküldtük képviselőinket, annyit, amennyit lehetett, amennyivel sokkal több illetne meg minket , reméljük, hogy a részletes vita során még hallatni fogják szavukat, szavukat, mely a mi szavunk. Azalkotmánytervezet mai formája ellen rengeteg kifogást hoztak fel a román ellenzéki pártok szónokai A kisebbségeknek legtöbb kifogásaik azok, hogy a gyulafehénvári határozatok és a párisi egyezmény által megáldapított kisebbségi elvük abból teljesen hiányoznak. Csak ezeket akarjuk, semmi többet Emberi jog, hogy polgár és polgár az államban egyenlő legyen. Emberi jog, hogy minden polgár szabadon használhassa a nyelvét, fejleszthesse kultúráját Ezeket az emberi jogainkat akarjuk az új alkotmányban biztosítva látni. Erre a nemzetiségeknekszükségük van, hogy nyugodt, biztos, megelégedett lélekkel máadhasszanak hozzá az ország konszolidációjához, újjáépítéséhez és felvirágzásához. Nem államellenes kívánság ez, elterktezőleg, az állam érdeke, hogy ne legyenek elégedetlen nemzetiségei. Minden törvényes és tisztességes eszközt igénybe kell venni a kisebbségi képviselőknek, hogy a kormányt az alkotmánytervezet belát fiselős méltányos megváltoztatására bírják. Nem sok ugyan a reményüntki, hogy ez megtörténjék s nem biztat ezzel a kormány eddigi magatartása sem. Azonban a reményt még sem adjuk fel. Nem adjuk azt fel abban az esetben sem, ha az alkotmányt mai szövegében véglegesen is elfogadnák. Mert akkor még mindig megmarad az a reménysitok, hogy elkövetkezik annak revíziója. Ha niost nem, úgy később, ha nem a mostani, úgy más komrányférfiak mégis csak sze fogják látni, hogy a nénzetiségeket az alkotmányból nem lehet és nem szabad kisemmizni. Sáfrán József. Valahányszor felidézem az ő fáradt, megrokkant alakját, önkéntelenül a görög bölpre gondolok aki szent meggyőződéssel írta a templom kapujára ezeket a mély szavakat: Ismerd meg önmagad!. Az antik világ tárul fel előttem, a hatalmas házak, a zengő oszlopcsarnokok, melyeknek kimenthetetlen szépségéről oly szeretettel és rajongással mesélt mindig. Ott láttam őt Athén poros utcáin, amint maga köré gyűjti az apró gyerkőcöket, a mohó fiatalokat s örökös/ üde mosolygással hinti közéjük a tudást, a megértést. Csak Iraik hangján érezni a lelkesedést, azt az odaadó hevületet, mellyel föllebbenti a múltat, a jövőt előttünk. Pedig mily önzetlenség ez. Mostaűnjog halgatnám újra kedves, oktatását, leszűrt, józan i meggyőződését, mely annyira a szívembe loprázott. ő igazán a szeretet nevében tanítóba az ifjúságot. Szigort, haragot én jól sem láttam az arcán. Nyugodt elmélődésselbolyongott a hosszú folyosókon s minden kérdésre, amelyekkel a diákjai ostromolták, gyöngéden felelt. Szinte elütő jelenség volt az ő individuális módszere ma, amikor a pedagógia célja még a tömegnevelés, az egész társadalom rohamos ■■ kiművelése. • Szeretettel fürkészett tanítványai lelkében, hogy saját nyelvükön szólhasson hozzájuk. Átérezte a tanítói hivatás komolyságát, szükségességét, hacsak azért, hogy elleplezhesse azt. A hivatalszerűséget kerülte, elhárította magáitól. Az embernevelés sokkal nemesebb, szebb cél volt előtte, mintsem hogy robottá tudta volna alacsonyítani. Mindig mesélt. Tahin hosszú, huszonöt éves tapasztalatai ismertették meg vele a tanítás ez egyszerű és mindennél hatásosabb módját. Nem volt esemény, tárgy, melynek eredetéről, készitéséről ne beszélt volna. Érdeklődéssel puhatolta ki az ifjakképességét s mily örömet nyújtott néki , egy okos válasz fáradozásának gyümölcse. Egyéneket tanított — gondolkodni. Erre áldozta óriási tudását, megértését és emberi szivét. Az ő halála azonban nemcsak nekünk, nemcsak a pedagógiának, hanem az itt lévő művelt magyar társadalomnak is veszteség, mely benne egyik erkölcsi támaszát veszítette el. És valóban! Most, amikor diák egyéneik adhatnak értéket a nemzetiségeknek, emlékezzünk meg róla, aki hozzánk tartozott, aki élete végéig megmaradt annak, ami volt- e székelynek, Á. K. Az alkotmánytervezetet az elterítsék kivonulása után megzsasavaslta a Scépvtsí Eítókéi is. — Korh Haas OS4q (Bukaresti tudó si tó n k t 6 1.) A szenátus megkezdte az alkotmánytervezet részleges vitáját. Az ötödik szakasznál I Sehullerus dir. azt indítványozta, hogy a román kifejezést a román állampolgár megjelöléssel , helyettesítsék. Pangratti rendkívül hevesen állást foglalt Sehullerus indítványa ellen, mire azt elvetették. Pacurariu a hetedik szakasznál az ország északi létezőben bevándorolt és igen nagyszámú zsidóságra való világos célzással azt ajánlotta, hogy az állampolgárság megszerzését egész sor feltétellel nehezítsék meg, többek között az országiban való tíz évi tartózkodást is követeljék. ■x at a szenátor izgatottan Weiszenberger felé fordult, ki az alkotmánytervezet első felolvasásánál a tervezet ellen szavazott és igyi szól: — Weisßenbeimgeamnek hálásam el kellett volna ismerni, hogy a bukovinai zsidókatildiig egyenjoguaknak szenítették ésnekik egyenesen vezető állásokat juttattak, éppen ezért érthetetlen, hogyan szavazhatott Missenbergier egy ilyen inemokratikus alkotmány ellen Ez az eljárás arra készteti a szónokot, hogy eredeti számdlékjától oitterőleg a--j vitáiban résztvegyen és az országnak minden téren zsidóktól való elözönlésével szemben azt ajánljai, hogy a régi alkotmány szövegét állítsák helyre. Constantiimescu erélyesen állást foglalt az alkotmánytervezet jelenlegi szövege mellett, mikre a szenátus al tervezetnek az ötödik szakasztól a tizenhetedik szakaszig terjedő részét változatlanul elfogadta. Az ülést este fél nyolc órakor berekesztették. A képviselőházban Nagura románn iemzeti párti képviselő szólal fel, aki megállapítja, hogy Bukarestet tegnap katonailag megszállva tartották. Megemlíti Joan képviselő esetét, aki tegnap részt vett a manifesztációban és ma három törött bordával a kórházban fekszik. Az ellenzék tiltakozásának kifejezése közepette ovációban részesíti Joan képviselőt. Vaida-Voevod Sándor és Vaitoianui bdügyminiszter közötti szórroki csata fejlődik ki köziben a terembe lép Bratianu miniszterelnök, akit a többség lelkesedéssel, az ellenzék füttyszóval és lármával fogad. Csornei, ki egy különösen nagy fütyülőt használt, afegyelmi választmány elé utasíttatott. Ezután Lázár Aurél ellenzéki képviselő szólal fel, de szavai a nagy zajban érthetetlenek. Az elnök kényszerülve van az ülést felfüggeszteni. Az újjlóli megnyitás után Bratianu miniszterelnök és Mainiu között heves vita fejlődik ki. Bratianu kijelenti: " Tisztességes beszédekre és törvényes cselekedetekre törvényes rendszabályokkal felelünk, egy anarchikus akciónak, mint amilyen önöké, a hatóságok hatalmát szegezzük ellen. "Mi a nu: Azoknak, kiki terrorral és urnalopással kormányoznak s nem felelhetünk másképp mintahogyan azt tesszük. Rolli Hans Ottó dr.:Erdély, Bánát, Besszarábia, Bukovina és az ország többi részeinek német politikai szervezetei ne »agy beszé«lö. é vében és a német parlamenti képviselők nevében kijelenti, hogy az alkotmánytervezetet a leghatározottabban ellenezni és visszautasítani kénytelen. Népéletünk szabadságának záoga — mondja — a gyulafehérvári határozatokban van, amelyek az erdélyi román népnek húsa és vére. A határozatokban foglalt gondolatok voltak Romániához való csatlakozásunk jogforrásai. A gyulafehérvári határozatokat a király és a Bratianu kormány szentesítették és ezáltal az új állam jogalapjaivá váltak. Kijelenti a szónok, hogy az alkotmánytervezet alapos megvizsgálása után kénytelen kijelenteni, hogy a gyulafehérvári határozatokat az alkotmánytervezet megszövegezésénél a legkevésbé sem vették figyelembe. A kormány az alkotmánytervezetben nemi akarítja kisebbségi politikájának fátyolát hegedingezzelszemben meg kell állapítani, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Finnország, Lettonia, Estonia és Georgia a kisebbségi kérdést méltányos szellemben megoldották alkotmányaikban. A szónok kiemeli azt a feltűnő tényt, hogy a békeszerződdés hetedik szakasza, mely a zsidókról szól, az alkotmányba felvétetett, de kimaradt a tizenegyedik szakasz, mely a németek és székelyek szabadságairól intézkedik. Brastianu miniszterelnök annak idején kijelentette Parisban, hogy Romániára nem szabad nemzetköziszerződéseket kényszeríteni, mert a kisebbségeknek legalább is annyit kiván, bújtani, mint maguk a szerződések. Ilyen kijelentés után az alkotmánytervezet különös csalódást kelt. --- Követeljük — mondotta — a gyulafehérvári határozatok három főpontjának az alkotmányba való Elvéti 16b mint egyetlen birtoktikot a jövőre nézve. Az alkotmány feladata, hogy a kisebbségeket, mint népközösségeket elismerje. Nemm kívánunk államot az államban, ekbben határozottsággal felene vagyjunk annak, hogy népi jogait a mi egyéni jogokba olvasszák, fel. Ha ilyen politikai rendszer érvényre jutna, úgy kétségenkívül súlyos belpolitikai harcok fakadnak belőle. Az anyanyelv használatára való jogot az összes állami intézményekben el kell ismerni. Éoha sem fogjuk nyelvi jogainkról szóló követeléseinket feadni. A továbbiakban a szónok követeli a német felekezeti iskolák fentartását, nyilvánossági jellegük elismerését, a német kisebbségi területen levő állami iskolákban a német oktatási nyelv rendszeresítését, követeli, hogy az alkotmányba iktassák be a román állampolgár fogalmát, követeli az egyháziautonómiát és az egyházi önmegadóztatási jogot. Végül érinti a közigazgatásban rendszeresítendő helyi önkormányzat, a parlament, községi és megyei választásoknál alkalmazandó viszonylagos választójog kérdését. Nagyrománia németjei békeszerető nép és nem marad más hátra, mint kedvezőbb politikai fejlődésiben reménykedni, mely az alkotmány revíziójához fog vezetni, amelyet minden időnkkel elérni igyekszünk. Róth Hans Ottó dr. beszéde végén kijelenti, hogy az alkotmánytervezetet neon fogadja el. Jorga Miklós kijelenti, hogy a parlamentnek nem hivatása az országnak alkotmányt adni. Dicséretté kell azon*