Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-23 / 66. szám

. Szerkesztőség é® kiadóhivatal Temesvár-Belváros. Piaţa Libertăţii (Jenöharcsg-tír) & KS^a‘ Tdefbnazára 14-12 SörföByeiKií RM&p Ttoí^ara a i XXI. évfolyam. Ax «iMáet«* ara RominiabaB egésa évr» ISO ki,' félévre 240 ki, bavoou 40 ki, helybe» kisfaoi, vidékre pszeiin. As Ö*ww» kilföldi államaokJta hevi 50 lei, ntgyedévT« 150 lei, mely kölAWi vahrtá* ima fisethetö külföldi teiyóraámlálBkr*. FeI©H5« soserttesstQ ét» lapkladdttulajdono» POQĂNT MXHA&Y AJB ®fey«s on.aim &rta röW" m-^Sl ogősa BomtmUUtan étaár JLíSsSB juyoeaiâviÂâan I diaftr,, G?eö9*i«Tikiá ban I e, K, l£ajfyarwms%oa SO ea K. Anaatrttlon KXi o, K, Axnerik&bui 1 oect. Oianaraigbftn veiamimFiiimiben ■/, iira. Nyotwfe: HuQvwti-«r<MiM$& a Tentanţi HiHaţ. *y<wod%9 Temffívár-Bölvi$rB3, nai» Tepss Vada (Utmex^ «, assint TelsioBHZam i4,M 68. szám mmmsm&nm&gmma&mtmmmmmm W^Marardn^S^iéntek. SSEBSBBJE Építsenek ők, a gazdagok, a nagy gyáraik, a nagy vállalatok, a bankok, ezt hangoztattuk máig számtalanszor ezeken a hasábokon. Megírtuk azt is, hogy ha a gazdag vállalatok és magánosok nem akarnak építeni, akkor törvényhozásilag kelli őket arra kényszeríteni. Megírtuk ezt, de szavunk a pusztában Máltának szava volt. Az építkezés ügyében voltak ugyan tanácskozások, de a sok beszéd eredménytelenül úgy szétfolyt, mint a homokra öntött víz. Jugoszláviában — erről beszámoltunk — törvényt hoztak a kötelező építkezésről. Minden gazdag ember köteles házat építeni. Ezt a példát akarja most utánozni Csehország is. Prága városa már eddig is kötelezte a tehetős embereket az építkezésre. Ezzel azonban nem érik be. Klouda cseh szenátor most a kormányt támogató pártok hozzájárulásával törvényjavaslatot készített a kötelező építkezésről. Ennek lényege az, hogy a pénzintézetek, biztosító társaságok, kereskedelmi, ipari és egyéb vállalkozások, gyárak, , nagykereskedések, akár részvénytársaságok, akár magántulajdonban vannak, skét éven belül olyan házat kötelesek építeni, amely elegendő helyiséggel bír, hogy abban a vállalat elhelyezhető legyen s azonkívül az alkalmazottaknak is lakást adjon. Külföldi vállalatok fiókjai a kötelezettség alól nem képeznek kivételt. Olyan esetekben, amikor valamely vállalat azt állítja, hogy nincsen elegendő anyagi ereje az építkezéshez, kikérik lajáteredkerdelmi kamara véleményét, melyet azonban a hatóság nem köteles resspektálni. Azok a magánosok, akiknél vagyona meghaladja a két millió szokost, vagy jövedelmük évi kétszázezer szokost tesz ki, és saját házuk nincsen, szintén kötelesek házat építeni. Öt millió szokos vagy amon felül házat kötelesek építeni azok is, akiknek" a saját házuk már van Hazépítkezésre kötelezett vállalatok szkhelye éi nem volna lakáshiány, úgy a hatóság határozza meg, hogy azoknak hol kell építkezniök. Prágában, Bmaiben, Tixyppanban, PH- senben, Pozsonyban és Ungvárott az ' építkezést nem két, hanem egy esztendő alatt kell végrehajtani. Aki kötelezettségének nem tesz eleget, arra tíz millió szokállig menő bírságot vetnek ki, melyet építkezésre röviditanak. Ilyen radikális törvénynek az lesz ■,".47 eredménye, hogy Csehországban, hamarosan enyhülni fog a nagy lakásínség. Az utódállamok közül most márRománián a sor, hogy hasonló törvényt hozzon. Kent is kell új törvényt hozni, csak végre kell voltaképpen hajtani a meglevő építkezési törvényt s azt némileg módosítani. hajunk éppen olyan nagy szükség van üzlethelyiségekre és lakásokra, akár másutt. Nálunk is ezren és ezren ostromolják a lakáshivatalokat és hiába. Nem tudnak nekiklakást adni, mert nincsen. Tehát teremteni kell. És ha azok, akiknek erre megvan a pénzük, nem akarnak maguktól építeni, kényszeríteni kell őket arra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak a lakásinség megszüntetéséről van itt szó, hanem számtalan munkaalalom megteremtéséről. Egy az, építési, mint vele összefüggésben minden ipar pang. A kötelező építkezésezeket is mind mozgásba hozná. Sok holtan fekvő tőke újjáéledne és gyümölcsöző lenne. Nem lehet, nem szabad tovább ennek az ügynek a megoldásával késlekedni. Az állam, a törvényhozás kötelessége, hogy a lakáshiányon segítsen. A gyulafehérvári határozatok nem kerülnek az alkotmányba. — föderativ, hanem nemzeti állam. — Az egyházak helyzete az alkotmányban. (Bukaresti tudósitónktóL) A szenátus az elnökség több kisebb bejelentése után áttért a napirendre. Az alkotmánytervezet 30—32. szakaszait változatlanul elfogadták A 33. szakasz után Schullerus Adolf dr. szenátor azt ajánlja, hogy mint új szakaszt a következő szöveget iktassák a tervezetbe: — Az állam az összes együttlakó népeknek a teljes nemzeti szabadságát garantálja. Minden nép maga intézi közoktatását, közigazgatását ,s bíráskodását saját nyelvén a maga kebeléből való személyek által, éppen úgy megkapja az ország minden népe lélekszámának arányához mérten a törvényhozó testületekben és a kormányban való képviseletét. S e h a 11 e r u fő javaslatának megindokolásában kifejti, hogy az erdélyi száz nép a gyulafehérvári határozatok alapján mondta ki Romániához való csatlakozását, minek következtében az szászok parlamenti képviselői semmi olyan alkotmánytervezetet nem fogadnak el, mely a gyulafehérvári határozatokban lefektetett kisebbségi jogokat nem tartalmazza. Elnök félbeszakítja a szónokot: Ön elfelejti, hogy mi itt nem föderatív, hanem egységes nemzeti állam vagyunk. Sebuller usvár. folytatja beszédét és szangoztatja, hogy a javaslatát szószerint vette át a gyulafikiórmli határozatokból, m mntelyeket az ülésen éppen jelenlevő miniszterelnök írt alá. Ida ugrat ii egy elend, tanár: A kisebbségek elégedjenek meg azzal, hogy kultúrájukat a házban érintetlenül hagyjuk. Ebben az országban mi leszünk az urak és senki részére nem lesz maás közigazgatás és közoktatás, mint román nyelven. D oh s l a m t i ne ao u miniszter emelkedik aztán szólásra és konnét rámutat arra, hogy privilégiumokat nem lehet osztogatni. Mi sem akarunk egyebet, csak azt, amit a kisebbségek, anyanyelvünket a közoktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. S eh a 11 órás indítványát elvetik Azután a kamara és a szenátus összeáll hasára vonatához a következő szakaszokat csekély változtatásokkal elfogadják Az ülés ezzel véget ért. A kamara ülésén Jianu az összes tartalékos katonai orvosok részére az egy minősítesti szényleges katonai orvosokkal egyenlő rangot kér. Conporf-h Frigyes azon rendeletfüggesztését kéri, moht vasárnap és ünnepnapon a bor kiszichlgyálásit megtiltja, és csupán a sörkimérést engedi meg. Az erdélyi vincellérek a rendelet következtében a belföldi borfogyasztás továbbicsökkenésétől és súlyosabb eladási lehetőségeitől tartanak. Intézkedéseket kér arra nézve, kik lehetővé teszik a bor kivitelének nagy méretekben való megkezdését. Több szónok az alkotmánytervezet azon szakaszához szól hozzá, mely az idegenek riadalmazálásátmondja ki és a régi alkotmány szövegének változatlan fentartása mellett foglalnak állást, mely a honosítást a parlament hatáskörébe utalja. A szakaszt függőben hagyják. A 9—16. szakaszokat változatlanul elfogadják.: A ,17—20. szakaszok, melyek a tulajdonjogról és az altalaj kincseinek racionalizálásáról szólnak, ugyancsak függőben hagyják. Jorga--a.. 22. szakasznál szólal fel, mely az állam és az egyházak egymás közti viszonyáról szól és rendkívül melegen száll síkra az egyházak önkormányzata mellett Binder Vilmos, dr. hosszabb beszédben az egyházak autonómiáját követeli és az összes egyházak egyenrangúságának az alkotmányban való megrögzítését kéri, mert ezáltal nem új jogot, hajlamcsak, a ma fennálló állapotnak alkotmányszerű elismerését követeli. Binder Viknos dr. a 22. szakasz kilencedik bekezdésénél a következő szakasz iiteiktatását kéri: — Az összes egyházak egyenrangúak és teljes felekezeti autonómiát élveznek, nemkülönben azállam által elismert szervezetek. Az indítványt elvetik. Aztán elfogadják Gar Iboviceanu ajánlatát, mely szerint a görög keleti román egyház az állam uralkodó egyháza és a görög katolikus egyház a többiek felett rangelőnyt élvez. Az ülést este negyed nyolc órakor berekesztették. A kamara később éjjeli ülést, tartott, amelyen néhány sürgős kérdést intéztek el. Jugoszláv-bolgár megegyezés: Ni©íxl jelentik, hogy a jugoszláv és bolgárdelegáció között megindult határrendezés- konferencia teljessikerrel végződött. Ezenkívül külön megegyezést létesítettek azon rendszabályokra nézve, melyeket a két ország külön-külön és közösen fog alkalmazni a majdon komi tocsik ellen. A jugoszláv delegáció meghívta a bolgár küldötteket Belgrádira, akik a meghívást elfogadták és csütörtökön már Belgrádba utaznak. A beteg gyermekekért. Vettük, és szívesen közöljük a következő meghívást, mely magyar nyelven érkezett hozzánk: Tisztelt Uram! ' '• Románia trónörökösnéje, Heléna, Királyi Fensége, azon szeretetjétől vezéreltetve, amely a nép gyermekeihez, mint • a jövő honpolgáraihoz fűzi, elhatározta, hogy ezek felsegítését minden eszközzel istápolni fogja. Ő Fensége ezen törekvésében támogatni kívánja a mar kitűzött szép célt, hogy szenvedő, nélkülözések és nyomor által legyengített gyermekeik részére kórházak és szanatóriumok létesítessenek. Temesvárnak, a Bánát gyöngyének, e nemes cél elérésében, amely hazánk gyermekeinek jövőjét, nemzetiségre és vallásra valló tekintit nélkül, kívánja biztosítani, a kellő helyet kell elfoglalnia. A helybeli Katonai és Polgári Kaszinó a jelzett cél érdekében nagyszabású gyermekmulabrig rendezését határozta el, amely e hó 24-én, szombaton, délután fél 4 7-ig a Trizti Kasanó „Principele Garai“ nagytermében tarhattik meg, még pedig csak gyermekek által azsollfottatandó érmmek, táncok, c-zavatáraik és külör ×- féle játékok formájban, és a cnermek rendezésére nevezett ka.Szárté Favelescua)împártasszonyt hívta meg. Városunk mindenn jéértérti polgárát felhívjuk hogy fenti törekvésünkben megjelenésérvval és felüőltíztetlésével támogatni seveskedjék. A kéténtidis gyermekek részére 20, felnőttek részére pedig 40 lejben állapittatott meg,a felülfizetéseket pedig tartsáékalapunkig,zapapitására fogjuk fordítani. A Tiszti és Polgári Kásárné elnöke is. Guvanescul tábornok. Mentők és tűzoltók a városi költságvetésbeli. (Saját tudósitónktól.) A múltkor volt szó a temesvári mentőtársulat, ró®sásnak egyáltalában nem mondható anyagi helyzetiéről. Temesvár város tanácsa az 1923. évi költságvetésroe 52.500 lej segélyt vett be a mentőtársulat részére Ez a segély,bármilyen mérsékelt is, bizonyára hozzá fog járulni a társulat, anyagi viszonyainak némi rendezéséhez, ha a város a humánus és önzetlenül működő egyesülettel szteenben eltekint a múlt évi szokástól, amikor is a segélyt jó tartás ellenén levonta úgy, hogy végezetül a szegény mentők még ráfizettek a segélyre. Reméljük, hogy a város most elengedi a mentőknek a letairtlási díjat, mert hiszen a mentők működése közérdekés maga a város sem akarhatja, hogy ez a társulat kénytelen legyen anyagiak hiányában segítségét a nagyközönségtől megvonni. A városi tanács ezenkívül a tamosvári tűzoltók javára 620.000 lejes segélyt iktatottbe a költségvetésbe. Pénz leit folyósít a város, azonkívül tömlők leit folyósít a páros, azonkívül tömlők beszerzésére isarszintkezett leit ad. A többi összeget természetben adja, amennyiben a negyven állandó városi tűzoltó fizetését folyósítja, a tűzoltótornyokat karban tartja és valamennyi önkéntes és hivatásos tűzoltó számára megváltja a villamosbérletek , ,. . .. . „,,J _...Jilt