Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-24 / 67. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, Ptaja Libertăţii (JenSharcffg-ter) 3. mimi Telefonsgsám 14-12 Sürgönyeit?» Hírlap ’îliaisa&ra XXL évfolyam. As «ifipaetSibiu*, Romániába Zi egéss évra 480 lei, félévre 840 lei, kivonta 40 ted, helyben házhoz, vidéfcr* postán. A* Gwzas külföldi ilkmokto havi 50 lei, negyedévre 450 lei, mely külföldi valutátan físeifaetd külföldi folyószámláinkra. A.» sajraa mxj&aa ikrei aiifi «90M Komfintózsa.» Jugoszláviában 4 dinár, C«shszl»vák Játane, K, Magyarországon SO m„ K, Ausztriában 700 o. K, Amerikában 4 eant, Öfesaomágban rabadní FiumébenVs Njoioda: lhms^-ny<jmi& a Tswnr-av&ri. Hírlap ayasbú4|í, . V Toatesvár-Bal^ensa, ,» Pk{a Tepes Vedaijeoaa-i*»,} % Wmj Te'eföRazáföi 14-14 * 1823 március 24. szombat. Mie FhiertJetek Délamerf&tália I — I^fly temesvári ember levele Ar^eii£iiraälb«SIL — Óriási munkanélküliség. «— Mines e3&subssiCiM~ l&s. — temesvári Buenos-Airesbera. — Iloress soi graat sors. — (Saját tudósítónktól.) Buenos-Airesből Temesvárra érkezett levél fekszikkittünk. Temesvári ember küldte, kit lelketlen lélekkufárok ragyogó ígéretekkel Argentiniába csábítottak A lelket véresre korbácsoló önvád, ezernyi keserű és végtelen szomorú panasz fajaiig lá a levél minden egyes sorából. Egy félrevezetett, rutul becsapott, hiszékeny fiatalember sírja el a levélben minden bánatát, annyira megkapónai, a megbánás és elkeseredés skálájának minden változatán, hogy, szinte beleborzad az ember. Ez a levél szoandru elégtétel nekünk, akik mindenkor erélyes harcot folytattunk a kivándorlási ügynökök munkája ellen és mindenkor azt hangoztattuk, hogy a Délameriikába kivándorló európait rabszolgasora várja, hogy az ígéretek sohasem teljesülnek, hanem helyettük a legnyomorúságosabb sora jut osztályrészül azoknak, kiket embertelen ügynökök ravaszul behálóztak, legutóbb is cikksorozatban óva intettük a közönséget a vándorlási ügynököktől, kik faluról-falura járván rabszolgákat toborzanak Dél- amerika ültetvényesei részére. Akadt olyan, aki a maga tisztázására könyvet irt és abban nekünk is támadt, cáfolta állításainkat és Délamerikát továbbra is az Eldorado országának tüntette fel, hol az emberek ölébe hullanak a súlyos ácsok Nos, ezek olvassák el az alábbi levelet, olvassák el az alábbi vádbeszédet, mely lágyrészben nekik is szól: A levelet Fenyvesi Illés, a temesvári vasúti műhely egyik munkása, a Kinizsi Sportegylet egyik volt tagja írta Fuchs János belvárosi vésnökhöz. Fenyvesit lelketlen ügynökökrábeszélték, vándoroljon ki Argentiniába, hol igen jó dolga lesz, mert ott nagyon keresik a szakmunkásokat. Fenyvesi több társával együtt a múlt évben kiis ment. Alig néhány havi, buenos aires tartózkodása után két levelet küldött. Az első levél így szól: Kedves komám! írom levelem szomorú Argentini álból. Megátkoztam még azt a percet is, mikor elhatároztam magam, hogy kijövök erre az elátkozott helyre. Bénult volt meg az a kéz, mely megírta haza, hogy milyen arany élete van itt egy embernek, Jvremsz és társai még mindig munka nélkül állanak és tengődnek, kenyérrül és vizen. Krémszínek a felesége van állásban és ő abból él, amit az asszony keres, a Mendi pedig csavarog a városban, persze állás nélkül. Vagyunk itt még háromezren az emigráns szállóban és kesergünk. Kedves komám, talán furcsának találod, hogy így kezdem leveleim, de majd fölsorolok egyet-mást. Megérkezés után az ember az emigráns szállóba megy, hol lakást és ellátást kap ingyen. Ez eltart négy hétig, aztán megkezdődik a szadgálásállás után, persze reménytelenül, mert itt még nagyobb a munkanélküliség, mint Európában, mert vannak, kik hónapok óta nem kapnak állást, így van például a két Cseszlár. Az még nagy dolog,ha az ember egy építkezésnél valami téglahordó, vagy malter keverő állást kap. De a Mioa ajánló levél is kell. Itt állok és nézem az eget, itt minden spanyol, németre, magyarra nagyon haragszanak és nem igen állanak szóba velük, aztán nem is tudnak, csak spanyolul. Kedves komám! Összetett kezekkel kéztek, nehogy kijöjjetek, vagy ahol ki akar jönni, beszéljetek* róla, mert innen nincs szabadulés. €Sa®einfe®r®k voltak, akik minden jót írtak és kibolondítottak egy pár ezer naerencsétient a legnagyobb nyomorba és nélkülözésbe, azt gondol vá®, ha megjártam én, járja meg más te. Vagyunk itt temesváriak 'vagy százan, egy páran ugyan munkában, de ez nem étet. "Heteken át kenyeret esznek csak úgy hoznak össze néhány pasot, amit aztán hazaküktenek és azt írják, hogy arany életük van. Kedves komám! Itt folyik, még csak a hurzsujpolitika és nem Európában. Bizony, rabszolga az, aki egyszer a kezeik közé került mert munkát nem kap, el kell, hogy menjen dolgozni a kompra (ültetvényesekhez!) három-négyezer kilométer távolságra, nála kiviszik ingyen az embert, de már vissza nincs pénze annak a sok szerencsétlen embernek. Úgy kell cégoznia, mint az állatnak, míg belepusztul. Mert rengeteg nagy területek teljesen lakatlanok, így akarják benépesíteni. Erdős, mocsaras vidék, mindenféle betegséggel, nyavalyával, szúnyoggal teli. Sírva irom ezt a levelet és sír itt mindenki, sóhajtozik. Csak még egyszer tudnék hazaizenni. Még egyszer kérlek, szólj a többieknek, hogy inkább otthon haljanak meg, mint ide jöjjenek elpusztulni a legnyomorultabb módon. Fenyvesi Illés aztán a következő részleteket közli Buenos Airesből és az ottani viszonyokról: Kaptam végre egy helyét, mint lakatos, de olyan az, hogy a kutyának sem kell. .Körülbelül tíz kilométerre van a lakásomtól. Csoda rossz hely. Fizetésem: 5.60 peso napi nyolc óra munka után, mert itt igen kihasználják az embert. Nagyon kevés pénztam marad. A városnak van egy harmincnyolc kilométer hosszú utcája, maga a város kilencvenkét kerületből áll. Lehet látni tíz-tizenötezmeletes házakat, nagyobbakat a földrengés miatt nem építenek. Argentinjának ipara nincs, mindent külföldről ekszportál, kereskedelme gyenge, egyedül a búza és szarvasmarha az, amit szállít az egész világnak. Fenyvesi végül még egyszer a lelkére köti barátjának, beszélje le a többieket, mert valamennyien visszaikivánkoznak, akik ide kijöttek. A levél végén ez a versbe szedett sóhaj áll: . . » ... Az a kívánságom, csak még egyszer tudnék odahana lenni. Otthon újra rózsák között járni. A levelet közölték Fenyvesi Illés ismerőseivel. A levél hatása alatt háromszáz műhelymunkás lemondott az argentiniai kivándorlásról. Ezeket a nagyrészt fiatal munkásokat ugyanis ügynökökkel biztat talp utazzanak Argentiniába, hol nagyszerű alkalmazást nyernek. Mosr úgy is volt, hogy néhány hónap múlva indulnak, de a levél kijózanította a fleet. Az ügynök, ki Fenyvesit és társait kicsalta Argentíniába, Mlissler F., azt beszélik hogy a bánáti falvakban, ügynökei vannak, akik erős agitációt fejtenek ki az Argentiniába való kiváundorlás érdekében. reméljük, hogy ez a levél melyet, az Argentiniában nyomorgó Fenyvesi II- 13 úgyszólván a. szive vérével irt meg, észretérp azokat, akiket a. gyors ■ gazdagodás vágya hajt a pesokföldjére. Lebegjen előttük Fenyvesi Illés példája, ki a legszebb reményekkel indult utnak és most kiábrándulva.., megtörve, nyomorult állapotban tart hazafelé. A g^ylafehérvári tiatárosatokat a kamara is mellőzte. — K^fikitek dr. JavaL Slotát & felejcesBetl IsIconiBle nyllv&noss&grl jogáb ől elvetettém. — (Bukarégi tudósítónktól.) A 'ázenáilus. esütördöki ülésén az alkotmánytervezet .77—108. szakatnsait változatlaarul elfogadták. 109. Bá«használ Ban a azt indítványozza, hogy :» községek képviselőtertületeknek és válaszdmárnyainak az«•zeállitásáró] szóló vágleges intézkedés!» külön törvényiben kell meghozni, mivel a csatolt területeken a városok lakosságának elosztása olyam hogy az úlztotmánytervezet föddegetése következtében, azokban a román lakósság teljesen háttérbe szorulna. Constantinescu miniszter válaszában kijelentette, hogy a javaslatban kizárólag csak a laktósság számára, nem pedig egyes elemekre , hozzá mások rövásilra tehették tekintettel, nivel ez az alkotmány elveivel osst'inkeznék, mindazonálltal aast javasolja, hogy a községi képviseletiek tagjainak a számét ne határozzák meg, smasem hagyják tzt. nyitva. Scmniscrus Adolf dr. szenátor azt javasolja, hogy adót nemcsak az állam törvényei, hanem ..az is egyházak törvényi alapján is lehessem szedni mert a javaslat ma-i szövegezése esetén az egyházaknak esetleg lehetetlenné válik, hogy szükségleteik fedezésére adót szedhessenek .A hivektől Constantinescu miniszterkijejtiti, hogy az egyházainak a jövőben sem fogják megtiltani, hogy a hívektől önkéntes hozzájárulásokat szedjenek. Az államnak ebben a kérdésben való állásfoglalásét soeciálisi törrvényben fogják szabályozni. Sehuscrus dr. indítványát elvetik, mire az ülés véget ér. A kymapa, szerdai éjjeli idéjén Jaca azt imátványozta, hogy az interptülációkat halasszák el arra az időre, aimirt itt, az alkotmánytervezettet kitárgyalák. Az indítványt a kamara elfogadta. A gyurmi bizottság javaslata alapján Dragyics képviselőt, ajkjnek az ülése Fan a biszkomibák üvegcséjét találták, harminc ülésre kizárják. Asajtószabadságra vonatkozó szarkatóz tárgyalását későbbre halasztották. Az éjjeli ülés ezzel véget ért. A kamara csütörtöki ülésén Spineanu képviselő Draghici kizárása ellen beszélt. Madgearu engedélyt kér, hogy annak idején egyik interpellációjára ,a pénzügyminiszter által adott válaszra reflektálhasson. •Az elnök az engedélyit megadja, mire Madgeuru kijelenti, hogy a pénzügyminiiszter válássál ,akisesüt rris migelégedve érii a tormultációjá-urak több részét idézi, mikükre a pénzügyminiszter netre adott feleletet. Bratinnu Vintila pénzügyminiszter kijelenti, hogy Madgoaru mort ami kérdései más formában már benne voltak az első interpellárióban, minek kövidüstében nem érzi magát kötelesnek, újból vékáit adni. Madgaru kijelenti, hogy soha többé nem intéz interpellációt a pénzügyminiszterhez, mivel az a felelősségérzetet teljesen nélkülözi. Bratianu Vintila: Hogy felelősmegérzetemet bebizonyítsam, ezennel beterjesztem az 1923. évi költségvetésitervezetek A költségvetési edhrámvatra a kamara kimondja a sürgőnséget smire áttérnek a narc.rendre. Azáramlás nagyon gyors menetű. A 23—100. szakaszokat miajidlnem mindjsk megjegyzés "nélkül, egyhangúlag elsodagják. " K r h u t o r Ferenc dir. a német parla menti tagok részéről a 24. ezatkasanál azt inditváníyozza, hogy a szajcaszt következőleg helyesbítsék: „Elismert felekezetek és vallási szervezetek nyilvánossági joggal bíró felekezeti iskolákat létesíthetnek“, továbbá azt, hogy minden nép maga gondoskodhatik saját nyelvén és saját kebeléből való tanerőkkel a maga közoktatásáról. A szónok javaslatait alaposan megindokolja, a karamara mindazonáltal elveti azokat. Connerth Artur dr. azt indítványozza, hogy a nemzetiségi és felekezeti alapon álló egyesülési jogot vegyék be az alkotmányba. A javaslatot elvetik. A 32. szakasznál Gonnerth Artúr, öv azt javasolja, hogy a szakaszban a nemzetiség kifejezést helyettesítsák az állítsngolgárság kifejezéssel, mivel nemzeti végét nem fogja senki eltagadni, ellenben állampolgárságát esetleg igen. Marzeseu miniszter csatlakozik az indítványhoz, mire azt elfogadják. Binder Károly dr. beható megindokolás után azt javasolja, hogy vegyék fel az alkotmányba a gyulafehénári határozatoknak azt a részét, mely szerint minden nemzetiségnek joga van arra, hogy közigazgatását, közoktatását saját anyanyelvén saját nemzetiségéből való Huival végeztesse. ’A javaslatot elvetik, mire az ülés vééget ér. , A harpárában a részletes, vita a csütörtök éjszakai ülésben ér. véget. . ..... I