Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-28 / 70. szám

Ssarkasztócég éa kiadóhivatal | Temesvár-Belváros, Vtx­* libertății (Joifeherceg-vár) 3. **&» Telefonsam 14-12 Sarjdayciro j Hírlap Timişoara As­tielMekcs ára Komad­ilaa ég­én* «vr» ÁSÓ lei, foiévr* 840 kei, taverna 40 Lalj helyi»» básbos, vidék !* pestis, Ai tere» külföldi állassak!» bari 50 lei, negyedévre 150 lei, nself külföldi valati­­ban esethetö külföldi folyószámláinkra. FelelO» ■ierk«»BrO ds lapklatfd tulajdonos POOÁJVY MXHÁJY A» «Hjjree wa&tn Arm •a*« Bam Anlél Mn­­ugnes lívtóban 1 dinár, Owdnafor Afcw t»a I a K, Megye rabságon Dal amwik­iban 700 ft. li, Amenkábao 1 néni OffissttP'oifrfcon valamint Funaiétmt) Vf líra Lyonul#: Hunyadi-adagig * Tetonmrtn Hírlap eyeeoäjjv Temas­vár-Bel­város^­ ­*»t» Tepet­it yfigfé Telefonazim 14-14 70. szám. COUÁDI HIPI AD­Ea«# w 8 iflllmLjHUi alá ikyet verni az új alkotmányt, azt az új alkotmányt, melyet a parla­ment csak most tárgyal, de melyet az ellenzék minden f­elszólalása da­cára mégis csak elfogad majd. Ismé­telten kifejtettük ezeken a hasábo­kon, hogy­ az országnak igenis men­tes: előbb szüksége van új alkotmány­ra, de olyan alkotmányra, mely re­spektálja a kisebbségek jogait is. A parlamenti tárgyalások során lát­tuk, hogy a kisebbségek kívánságai elől a kormány mennyire elzárkó­zott s megtörtént az is, hogy a gyula­fehérvári határozatokat nem vették fel az új alkotmányba. Ismételten kifejtettük azt a reményünket és meggyőződésünket, hogy az új al­kotmánynak előbb-utóbb revízió alá kell kerülnie. Ez azonban­­nemcsak a mi hitünk, hanem sok tekintélyes román ellenzéki politikus is ezt vallja. Goga Oktavián volt szépmű­vészeti miniszter ugyanezt hird­eti s egy nyilatkozatban, melyet lapunk kolozsvári munkatársa előtt tett, ezt le is szögezi. — A néppárt tudvalevőleg — mon­dotta Goga Oktávián — nem vett részt az új alkotmány ellen megindult parla­menti küzdelemben, mert pártunk kon­zekvens maradt és akar is maradni azokhoz a kijelentésekhez, amelyeket A­veresen a mai parlament összeillésé­nek első napjaiban tett. Ezt a véleményt nekünk nem a pillanatnyi helyzet dik­tálta, ezért azt minden konzekvenciá­jával egyetemben ma is fentartjuk. Eb­ből a lehiggadt, mérsékelt és meggon­dolt politikai állásfoglalásból ered az a tény is, hogy a néppárt a parlamenten kívüli utcai harcokban sem kíván részt venni és nem is vesz részt azokban. Az a véleményünk ugyanis, hogy az or­szágnak feltétlen nyugalomra van szük­sége, amit az efféle tüntetések, a szen­vedélyeknek ilyen formájú és arányú felkavarása nem hozhat meg és csak arra való, hogy a konszolidációt hát­ráltassa.­­ Természetesen fentartjuk ellenzéki álláspontunkat, de ennek érvényesítésé­re csak legális, az ország érdekeit nem sértő eszközöket veszünk igénybe. Ami az alkotmányreformot illeti, erre az az álláspontunk, hogy az ország jö­vendő új parlamentje annak azokat a pontjait, amelyek nem felelnek meg a demokrácia követelményeinek, revízió alá veszi és ennek a követelménynek megfelelően átalakítja. Egyébként azon­ban kijelenthetem, hogy miután a libe­rális párt alkotmányát a király őfelsége szentesítette, a parlament pedig elfo­gadta, ez az alkotmány az ország le­gális alkotmánya mindaddig, amíg a már hivatkozott új, jövendő parlament módosításokat nem eszközöl rajta. Végezetül a volt miniszter kijelen­tene, hogy a nemzetiségekkel szemben való politikája ma is az, ami volt: a n méltanyós belátás. Basket motndettia Öggai Oktávián, aki ma is, mikor már rég nem ül a miniszteri bársonyszékben, tekinté­lyes alakja a román politikai élet­ne­k. Felfogása igazolja a mi felfogá­sunkat."Az új alkotmány mai for­májában nem maradhat véglegesnek, meg fogják változtatni, mert meg kell változtatni. Az állampolgárok kötelességei — tekintet nélkül arra, hogy anyanyelvük és felekezetük milyen — egyformáik. Ebből az kö­vetkezik, hogy a jogai­k is egyfor­máik. . . .r------ -------------- • ■ w M­egrsasav­ainiASc pas oMcotirousiyt. — Bianu megint vádol,­­ iljra büssbomtsák. — A németek feejelesscfilk o revialé SciS vetélését. — (Bukaresti tudósító­nktól.) A szenátus ülésén Gussi magkérte a kormányt,­­hogy a­z uj lakbéilltető tör­vény 'tervezetének benefujtását sürges­se meg. Bianu tanár az Universul­ban meg­­jelent közlemény m­­ialart intéz interpellá­ciót a kormányhoz, mely szerint a se­gesvári polgármester még mindig a vá­ros régi pecsétjét használja és az új pe­csétek használatáról szóló kormány­­rendelkezéseket figyelmen kívül hagy­ja. Ebben a román állami­­megtaldását látja. Interpellációt intéz­­Bianu azért is, mert a marosvásárhelyi városi ta­nács ülésén a tanács egyik tagja ma­gyarul :kíván­­ felszólalni és arra a fel­szólításra, hogy az állam nyelvét hasz­nálja, egyszerűen elhagyta a termet. Bianu követeli a belügyminiszt­rtől, hogy a ker­­esettet szigorúan vizs­­gál­ja meg. Ezután a szenátus a napirend tár­gyalására ítél át és jóváhagyj® a kama­ra á­­táll az a­lkottmánytervező­en megej­tett módosításokat.. A 138. szakaszt jó­­váhársítják, míg a 7. szakasz függőben marad, míg a kamara végl­egesen állást foglalt . _ . Az alkotmányba iktatják végül, hogy a romániai muzulmaak­ok e egytházi feje a szenátusban helyet foglalhasson. Danie K­vici ki­jeleníti, hogy a zsidó parlamenti képviselők az arkot­akkor kezdte, de mindenképpen szerette volna, ha mielőbb elmegy. És ez a nyö­szörgés azután, minit undok, kihullott hajszál­, átfonód­ott, belegur­­ancolódiott a m­ásnapj­ába is, odafurakodott a minden­­nnapi masina apró kerekei közé­­és meg­zavarta az egyen­es-folyóm­iatta mun­kát. Ez is, az is másk­éntt sikerült, mint ahogyan gondolta­­és ha ilyenkor ilieréie­­sen legyintett, mindég hallotta, hogy a Kopetrszky m­argyikláttyjának hi—«biber— csonttos volt az óéra­­ . . Mármon később meg ezekkel a S’,­ibircsókokkal gyűlt meg a baja. Kivirultak és kifejlettek, mint tűzvörös virágok, ide-oda lengtek körü­lötte, mintha a szél kuszálná meg őket és valahogy talán volt is szél, mert ak­kor néhány napig fázott, d­e olyan boldo­gan és kellemesen, min­t gyermekkorá­­ban, mielőtt bebújt az ágyr­b,a Akk­or­ azután m­egint­­beállt a nyuga­lom és hetekig nem történt semmi. Az autobiográfia­­anyaga serényen gyűlt, pedig mint körülbelül­­ látnivaló volt, hogy, migyisem lesz belőle se­mm­i, mert az ugy /van, hogy némely­­belső dolgokat­­teljes leh­etetlenség érthe­tőkké tenni mások számára. Sokszor bizonyos ténye­ket, élesen körülhatárolt valósá­gokalt is bajos továbbadni a maguk mivoltában, d­e hátha még a megszületésük előtt él­mény mellett fognak szavazni. Az elnök közli ezután, hogy a szená­tus ked­di üyitisén az alkotmánytervezet általános elfogadására történik szava­zás. Az ülés­ ezútt bezárul. A kamara ülésén C­o­n­n­e­r 't­h Fri­gyes dir. az állatkivitel szabaddá tétele r/uss it' interpedio 11 e di r i c­h. dr. még 'egyszer' kéri az igaz­ságügyminiszterit­, hogy terjesszen be törvényjavaslatot, mely a háborúban, eltűntek holttsínyi fyiám­itását, és a fér­­j­iktől elhagy­ott asszonyok válását lehetővé teszi. Florescu igazságügyminks­zter azt válaszolja, hogy a törvényjavaslatot legközelebb benyújtják. Áttérnek a napireinid­re. Megszavazták az Averescu-kormány által alkotott agrár­reform raliftájálásról­ szóló 132 szakaszt. —­­~ J o r g u Tomai arról panaszkodik, hogy a bukovinai egyházi állam nagy birtokát, amely Bukovina ké­tharmad­a rásszét magában fogla­lj­a, kignagyobb­­részt idegen népieévhez tartozó föld­­igénylők között osztották szét. J­o­r­g­a Miklós félbeszakítja a szóno­­­kot és kijelletii, hogy az agrárreform a szociális igazságosság szolgálatában­ áll­ás ezen elvételében kell keresztül­hatí­­tani. Az osztrák éra alatt a bukovinai egyházi alap vagyona az állam szolgá­latában állott, ma egy párt szolgála f eb hervadt lelki jövevényekre kerül a sor? ... Ki hiszi majd el, hogy néha egy egy titkos érzésből sötétviola gyás­zdalok igazodnak lassú ütemre, hogy e­gy-egy fu­resagenca öregasszony valamely el­süllyedt romvárosból érkezett vissza, azért olyan csapzott a kaja é­, hogy az ember néha a pillanat egy ezredrészére megszédül és akkor már tudja is bizo­­nyosan, hogy hiábavaló mindent­­ • • Látnivaló, hogy a dolgot nem lehet erő­szakolni. Van, akit nem em­lhetisz rá a lelked méregágyállól, hne azt akkor meg­dermed, elhal. Az önéletrajz eszerint­­is ezrevétlenül abban­ m­aradt és igy a reá sziánt idő is a régi ékszereké lett, amik m­os­t még in­kább emelkedtek jelentőségükben. Maj­dig is azokkal foglalkozott legsziveabb­ Leri, néha már az előző éjsza­kán, elalvás előtt részle­tesen megbes­élte önmagával, hogy a smaragd,a karkötő aptö­réseibe, lyukacsaiba már nagyon befészkelte­­ma­gát a por és hogy annak megtiszt­ításá­­hoz ai? Úgynevezett különeljárásra lesz szükség, amelynél fel szokta illeszteni­ szemére a csőszerű kis nasgyitóüveget, amit egyszer egy órástól vásárolt, mer nagyon megtetszett neki. —s máskor meg oldóhatású olajokat és titokzatos folya­­déko­kat szerzett, amelyek visszaadják a m ATENL ÉS VÁRI )M­­R LAP IMÁJA Éjfél után. Irtai: Cholnoky László. Amióta egyedül ma nádit, már vagy tíz éve, mindig úgy volt, hogy volta­­­képpen cs­ak akkor kezdett a magáé len­,­ni, amikor az arabntyo­zott, falióra elütöt­­­te az éjfélt.. Napköziben a­ dolgai után járt, este az ismerőseivel vacsorázott egy belvárosi vendéglőben, ( pontosat) tizenegy órakor hazament, éjifélig vitéz­kedett, rakosgatott, hanem amikor az óra­­csattálógotet m éjfélnek, odaült az Íróasztalához, kihuzogtattta a. ..fiókokat, osztályoz­ta a szivatjait, a régi ékszerek­re rálebelt és a lágy­­szarvasi bőrrel meg­­dörzs­ötte őket, felhúzta és m­egsza­bályoz- ta az óráját, jegyeteket készített a­z önéletrajzához, néh­a hangosan beszélt önmagával, beletekintett a közúti ökörbe, m­egol­vas­ta a pénzét, egyvegy, pa­pírlap­­­­ra felírta a holnapi teendőül, v­élt, gon­dolko­zott, barátkozott az idővel,­ ami napközben elsütyöltött­­mellette, mint a szél. És ez így volt! köz­él tíz évre untóba a felesége meghalt. " Be­rrindiig tudta, hogy mindez csak ideiglenes,­ hogy így­ nem leh­et elintézni egy elárvult­ élet bonyolult­­problémáját, mindig várt valami nagy horderejű 'ese­ményt, ami majd megoldja a­­függőben maradt kérdéseket,- csakhiggy sem­ az­­el­jövendő eseménynek,­­sem a kérdéseiknek a, körvonalait nem volt képes határo­zottan ''felismerni. 'Ha erősen rajta lett voln­a, bizonyára, kitárult volna előtte a helyzet, hia ilyenkor mindig szomorú lett és a reményei­ m­egh­ű­bentek. Inkább hat adatokat gyűjtött az önéletrajzához, aminek ilyesféle címe le­sz: egy szürke ember élete, vagy más hasonló és a­z göngyölödik majd ki belőle, hogy mennyi csodlákos történés foglaltatik egy köz­­napi ember életében, akivel voltaképpen semmi különös sem történik. Így volt mindez és az elmúlt hónap közepéig úgy is látszott, hogy min­den úgy lesz a következő tí­z évben is, hanem akkor valami ismeretlen, rajta nem kap­ható változás fu­ralkodo­tt a dolgok köz­é oly simán és tinokfiam, m­int a kigyló. Lehet, hogy­­rosszul emlékezett, —• ak­­kor m­ég nem tudta, hogy jó lesz figyel­nie, hátha, következik egyéb is, — le­het, hogy tévedett, de ha felismerthestetts­­en, itt valami talán mégis ráikkor ütkö­zött ki először, amikor egyszer a vacso­ránál észrevette, hogy Veohanimisszky las­san és nyöszörögve beszél és nem: Szurdíta, hogy mindig úgy’­­beszélje-e,Vágy Kötött' és szövöttana Női- és f­éfi harisnyák, juruperek, gyermektri­k­ók, G­mpara gyermekzokkerlik, női- és Timisoara, Hoyd-sor — férfi fehérnemű. —-

Next