Temesvári Hirlap, 1923. június (21. évfolyam, 119-142. szám)

1923-06-02 / 119. szám

Mr rak Ifi M‘,!! ‘ Szerkesztőség és kiadóhivatal Temesvár-Belváro­s, Piaţa Libertăţii (ífen.üheé«^f-téx^ á. beíiq fálefong^Sto 14-42, Surgonystp. “ Ă? eifl­iryíps árá ItomisiAlKm egész évre || 480 M, Sftívw 2© fe|; J­á vonta'40 lei; $f- Fetei |Ss *seí©*r3K.e®*;í®S < £» . vidékre tKMtárí. 'Au I ■Wíyijen |tói car«a iníl|fk. «Vannak te feáyl .SO fel jjegy*»i«fe|f»l‘l¡VU*j, wéty külföldi válni,sl ísjjj 'killftldr. .l Éo Jyáwá^lái l'n p I* i « «1 <S í ts S a I d o no» A* egy«» t «bAm» ■ t&srt}tf­. Ho tafta^iRSj&l»«iu jfe ammnsmNBmmMísaea»» rraindiiiTW-r «-w Nyomda: iiunwH-nyd­ívda . •• a %nxea^ri líjytep tiy^rai­?âja' Temes n’ai vjid­y 4i’Osl­ín­s ta TeiíSs Vada (i^nstp-Wi)*!. &$m Kajryaroí-tóWja 40' v*», jt, id.) o. K., Articjifeák-n i ,Vpi, I valamint*'» faiéjx-n. ■/$ i jj». r^bfea­ .®ájn, 14-14 mindenképpen ara törekszik, hogy a jóvátétel ügyében kielégítő megoldást érjen el. A két hét előtti német jegyzé­ket Franciaország nem fogadta el. Most az egész világ azt várja, hogy Né­me­tország újabb jegyzéket intézzen a nagy­­hatalmukhoz. Ámde a német kor­mány azon az állásponton van, hogy jegyzékében elment teljesítő­képességé­nek legvégső határáig s azért most újabb kötelezettségeket nem vállalhat magára, ha pedig mégis megtenné, ak­kor maga jelentené ki ezzel, hogy az első jegyzék nem­ volt őszinte és becsü­letes. A német kormány ragaszkodik első jegyzékéhez és kijelenti, hogy töb­bet nem tud magára vállalni, mint ami­re magát már kötelezte. Hogy azonban a kibontakozódhoz mégis tegyen egy újabb lépést, második jegyzék helyett memorandumot intéz a hatalmakhoz s ebben a memorandumban­­bőséges ma­gyarázatot ad, hogyan akarja az első jegyzékben vállalt kötelezettségreit tel­jesíteni. Amikor a memorandumot a franciáknak átnyújtják, a németek még külön szóbeli magyarázatokat is fognak adni. A német kormány négy esztendőre terjedő moratóriumot igényel. Közben f­el akarnak venni egy kisebb kölcsönt, melyet azonban nem használnak fel jó­­vátételi célokra, hanem kizárólag a né­m­et pénzügyi helyzet javítására és a márka stabilizációjára akarják azt for­dítani. A moratórium leteltével a né­met kormány kész a jóvvátételi összeget évi részletekben törleszteni és pedig nem az angolok által járosban javasolt évi harminckét, hanem önként megaján­lott harminchat részletben. Minden törlesztés körülbelül ötnegyed milliárdos lesz. Erre az összegre biztosítékot nyújt a német vasutak évi bevételéből öt­száz millió aranymárka, további ötszáz millió aranymárka a német me­r­an,gazda see, ga­ramciái a., azonkívül ugyanazt a célt szolgálják az összes vámbevételek, a. szeiszmonopólium és egy esetleg alkotandó dohánymoniom­&Emn. is. A német. ■kormány javaslatának, évi el­lenértéke nyol­cvian milliárd arany már­kának felel meg. A. memorandum és az abban foglalt magyarázat tö­rve úgy született meg, hogy az egyes német politikai pártok vezetői több tanácskozást folytattak er­ről a kormánnyal]. A németek ezenkívül­ bizalmas ki­küldö­tten­k Úttján, érintkezést keve­stek az angol ateótusz egyes tagjai­val s a tervet ezek is rokonszenvvel fo­gadták. Remén­hető, hogy a mértékadó körök is dehrsc­ilni fogják a memoran­dumban foglaltakat s ekkor kilátás van­ arra, hogy­­a­ jóvátétel! bizottság francia tagjai és a francia kormány ió magu­kévá teszik azt, vagy legalább is hajlan­dók lesznek ezen az alapon tárgyalások­ba bocsátkozni. A németek belátják, hogy a jóvátételi kérdés megoldása elodázhatatlan és ke­züket nyújtják a franciák felé. Most m­ár csak a franciákon midik, hogy ezt a­ kezet elfogadják-e. Egész Európa ér­deke kivárnia, hogy Németország és Francia­ország végre megtalálj­a a köl­csönös megértés­­ módját s­­ azt barátsá­gos kézfogásétól is dokumentálja. I.Sukareeti í n­c­­­s­í­t­ó­n­k­t­ó­l.) A kamara ülésén M­i­c­­hi­a Y­a­o­h­e­a­fe-v­gyelmi választmányi jelentés­ével kialpcso­­latilbft­l megjegyzi, hogy nincs szüksége igazolásra. Amikor az előbbi ülésen azt kiáltotta: Segítség! Rablók! azt azért tette, mert abban a meggyőződés­ben volt, hogy­ a liberálisok a Besica törvénytervezet megszavazása álltjai­, az állam vagyonából milliáridokat tí­nt­ulajdo­­nt tárnak el. Igazságérze­tem —­ mondja — késztetett a jogosult közbekiáltásra. A dollog hasonló rasz­tverésén kabinet idején lejátszódott­ ügyhöz, hol viszont a liberálisok velünk együtt tiltakoztak. A többség ezekre a szavakra tiltako­zik. Michalachetól megvonják a szót. A szónoki emelvény körül dulakodás ke­­rekedik. Rendre! Rendre! kiáltják min­den oldalról. Az elnök felfüggeszti az ülést. ? Az Ülés újbóli megnyitása után M a d g e a r u siet a szószékre, melyet Miehalache még nem hagyott el. A hisznagyok erőszakkal kísérlik meg Miehalache eltávolítását, ea «asonban megragadja a választási urnát és a földre dobja. A második urnával Mano- Jesen háznagyot fején találta, mire a miniszterek padja előtt leirhatatl®n tu­multus keletkezik. A miniszterek el­hagyják helyeiket, Filipescu Grigore ki­szabadítja Michalachet a háznagyok kezeiből. Az ülést ujjból felfüggesztik. Az újbóli megnyitás vitán az elnök felszólítja Michalachet hagyja el a ter­met, amit a felszólított megtagad. Az ellenzék kórusban kiáltja: Holt­ók! Se­­gít­ség! Rablók! Az ellenzék Michalache­­köré ugrák­ik,­­hogy a támadásoktól meg­védje. Az elnök erre eltekint Mich­a­­lache eltávolításától. M. a cigea.rumi­ak megadják a __ szót, ak­i­ utal arra, hogy amikor a liberálisok ellenzéken voltak, Vételi a resicai vas­művek igazgatóját államellenes magyar­nak tekintették. Most, hogy az Averes­­m­auírthoz hasonlóan érdekelve vannak Ko­i­rónál, Veither, derék embernek tart­ják. Nem jelent nacionalizálást a tény, hogy a resicai tőke felét magánosok fi­ze­tik,­­mert a másik fele bankházakkal van összpontosítva. És éppen ez mérv ■vio. Ugyanaz az eset, mint a Steaua României ügynél, hol a tőke­ negyven­kilenc százaléka a közönség, a­ többi a Deutsche Bank kezeiben volt. Madgearu reméli, hogy sikerült kimutatnia, misze­rint az ülésekről való kizárása jogtalan volt, de ő büszke a kizárásra, mert látja, hogy a kormány fél tőle. A tregvie­mi választmány kizárási­­ in­dítványát­ szavaiztt elé bocsátják. Miehaladistt kétszáznegyvenkét szava­zattal kizárják. Következik a spekulációs törvényter­vezet vitája. Or­o­v­ea­n­u többségi kép­viselő ráim­utat a­ drágaságra,,­anefliv a liberális rezsim alatt ijesztővé vált. A fürdőkést sínekül árnéval,! vádolja, melyet az á‘!?!am.Horku O’es fürdőben támogat. in­­tézke­d­éseket leér a fauzsora ellen. Sassu miniszter kijelenti, h­ogy in­tézkedésére Erdélyből és Bukovinából sok ezer vagyon fát rendelt­e­k, vagg®­­n önként háromezerkétszáz-­háro­mezer­ötszáz leiért. Ajánlja, hogy Jho's'imp éj­jeli ülést tartsanak. A fizekállásban lényegtelen változások után elfogadják a tisztviselők szolgálati szabályzatára vonatkozó törvényterve­zetet. " . y' V a i 10 i a n a belügyminiszter Cos­­ifthhescunak besszarábia­i interpelláció­jára válaszol és hivatalos ad­a­tokra tá­maszkodva tárja fel­ az 1918. év óta Besszarábiában folyó bolseviki­ propa­­gg­ndát, melyikit leginkább a tanároknál, munkásoknál, a hadseregben és a vasút­nál fejt tettek ki. A propaganda kifejtői első­sorban zsidók voltak, kiknek Moszkvával való összeköttetéseiről ter­helő­­bizonyítékok vannak. Az utolsó években a bolkeviki betöréseik következ­tében száz­hatvanhét katona és­­tiszt lelte halálát, száznyolcvanheten megsebe­sülte­k, köztük igen sok polgári egyén van. Bundjanoff orosz ezredes, a bolse­­viki propaganda vezetője, Jordanoff Juni­tót is m megnyerte erre a c élre. Jor­­danoff volt értelmi szerző­ja a Cetate» Alba vasútvonal elleni k­erényletnek. Amikor elfogták, meg akart szökni, a Valonák ezért helyesen cselekedtek, ami­kor Agyonlőtték. Az «.•l­lén Zr­ék Jorda- U­difot úgy tüntette­k, mint tisztet. Bár a­tlanti miniszterelnö­k rámutat a román nép nagy türelme­sségére, a­melynek köszönhető, hogy a Jassyból való visszatérés után Marghiloman és Store ellen a kormány nem indított el­járást. Bukarestből jelentik, hogy a kamarai incidens következtében Filip­escu Gri­gore képviselő provokáltatta Manolesc­u háznagyot. A Havas-ügynökség közleménye a magyar kölcsönről. A h­avas-ügynökség a következő hivatalos közlést teszi közzé a jóvátételi bizottság legutóbbi elöntésének körü­lményeiről és hordere­jéről. A magyar kormány követeléseiről helytelen bírókért közöltek. Az a határo­zat, am­elytőt a többség végül elfogadott, azonos azzal a javaslattal, amelyet a jó­­vátételi bizottság ír anei a delegációja kezdettől fogva javasolt. A határozat úgy intézkedik, hogy a jóvátételi bizott­ság, ha egy meghatározott magyar be­vételnek a kö­lesönszolgálatra­ való fel­­használását megengedi, egyidejűleg megállapítja a kölcsönnek azt a vég­összegét, amely a jóvátételekre fordí­tandó. A vita során megállapították, hogy e részösszeg nagysága Magyar­­ország pénzügyi helyzetétől fog függeni és hogy az első kölcsönben népi lesz ]ó­­vátételre fordítandó részösszeg. s o. parlamentib^^n.. - Mt'ctiâ&şcfoe st ellen. •- iljalih !b >7lte& at MesScai-Jatvatöl^íjreS. — A fcessaaate&Ian­ Jbolse* Wiki propi30€fen fiai..-­ tl fel ® .M­­lP­. m­lm mmm IOS Az e ciánén tegnapi számunkban meg­­j­el­ent közleményére jogász körökből a következő hozzászólást vettük. A temerővári Hí­rlapban tegnap e tárgy felől megjelent cikk olyan hatá­rozott alakban formulázza meg az állí­­tásait, mintha azok tényleg eldöntött és Vi­tán felüli álló megál­llapítások volná­nak. A helyizett nem ez. Az áprilisi új la­kástörvény értelmében a háztulajdonos, aki még nem jutott be a házába, tény­leg kiijöhette volna a lakót, még akkor is, ha­ cserébe ennek semmiféle lakást nem­ ad. De jött az igazságügyminisz­­ternek törvénykiegészítő remélete. Arról jogászi­ s­zem­pontból mind­en esetre lehet vitatkozni, hogy­ egy mi­niszteri rendelet változtathat-e a tör­vény rendelkezésein, arról is lehet vi­tatkozni, hogy ezen változtatás célszerű volt-e, az is lehe­t vita tárgya, hogy a háziúr sajnálatra méltóbb-e, aki­ csak kividről nézheti a házát, avagy a l­akó, aki csak egy, elvesztett lakás emlékein fog szomorkodni, de nem l­ehet vitat­kozni azon, hogy a magyarázó minisz­teri rendele­t a törvénynek e cikk elején említett reinekezé­s­t világosabban sza­bályozni kívánta. A magyarázó rendelet ugyanis előbb határozott rendelkezésekert tartalmaz a tegnapi cikkben foglalt arra az esetre vonatkozólag, ho­gy a már n­azában lakó h­ázius mű­­vek­ szabályok szerint szerez­het magának ugyana­bban a házban la­­kást. Ezután jön egy ne kezdés más ren­delkezésük­kel és csak akkor jön egy to­vábbi bekezdés, amely szóról-szóra eze­ket mondja: „Ettől eltekintve, Miásváltozásoik iránti kérések eldöntése nagy körü­l­­tekintéss­el eszközlendő, nehogy a bérlő kilako­nd­ítsék és cserébe olyan lakást adjanak­ neki, amelyet ő és családja nem haszmolhat “ Miután. 1 rendelet a már saját házá­­ban­ lakó pár tula­jdionos tokátvrá'ítottsz' tad ijgvót !'és xidtesen szalbályozza, ki­­iu«»n*iv­án, hogy a. lakó csak sikkor tarto­zik a há/tolajdonossal cserélni,. ha a. bíróság megállapitotta, hogy a össze­­rakás mindenb­en meirtekl a lakó családi és társadalmi körülményeimet ha­ az utóbb említett reindb­ilkezé,-; megint csak út»; hz CÉvetre voniratkoznék.- úgy eiinek .-ejmrui. értelme -nem volna. íFilvégre a mi­niszteri rém­­eletet hozzáértő jogászok alkották meg és n» in té-Uilezhieto fél ren­­d-­letarko­tási tekniky,luknak d­lvaai fo­gyatékossága, hogy előbb­­részl­eteisen s/.id-alv.)/,n..k egy kérdésit, azután pedig visszatért­ek. ug­yan,erre,, ezekkel a kezdő za­vakkal: „ettől eltekintve 44. Józan .ésszidl a második rendel­kezés­­nek nem lehet más értelmet adni, mint azt, hogy a cserelakásnak a fenti sórum­­pautókból valló használh­ató volta, min­den esetben előfeltétele a cserének,­ ak­ár bennlakik már a háztulajdonos há­zában, akár nem. Val­­ó igaz, hogy a korlátlan tulajdon­­­jog­­felé kell ha­ladnunk, d­e ha ez ma még meg nem valódí­tható, erről a lakó de oly kevésbé tehet, mint a háztulajdo­nos. Hiai abból indulnék ki, hogy a kila­­kolta,iható liakók kategóriája olyan este 9-kor a Nyári Moziban a­agyar Dalárda jubileumi disKhangverse­ !­nye- Ülőhely 20 lei.

Next