Temesvári Hirlap, 1923. június (21. évfolyam, 119-142. szám)
1923-06-02 / 119. szám
Mr rak Ifi M‘,!! ‘ Szerkesztőség és kiadóhivatal Temesvár-Belváros, Piaţa Libertăţii (ífen.üheé«^f-téx^ á. beíiq fálefong^Sto 14-42, Surgonystp. “ Ă? eifliryíps árá ItomisiAlKm egész évre || 480 M, Sftívw 2© fe|; Já vonta'40 lei; $f- Fetei |Ss *seí©*r3K.e®*;í®S < £» . vidékre tKMtárí. 'Au I ■Wíyijen |tói car«a iníl|fk. «Vannak te feáyl .SO fel jjegy*»i«fe|f»l‘l¡VU*j, wéty külföldi válni,sl ísjjj 'killftldr. .l Éo Jyáwá^lái l'n p I* i « «1 <S í ts S a I d o no» A* egy«» t «bAm» ■ t&srt}tf. Ho tafta^iRSj&l»«iu jfe ammnsmNBmmMísaea»» rraindiiiTW-r «-w Nyomda: iiunwH-nydívda . •• a %nxea^ri líjytep tiy^rai?âja' Temes n’ai vjidy 4i’Oslíns ta TeiíSs Vada (i^nstp-Wi)*!. &$m Kajryaroí-tóWja 40' v*», jt, id.) o. K., Articjifeák-n i ,Vpi, I valamint*'» faiéjx-n. ■/$ i jj». r^bfea .®ájn, 14-14 mindenképpen ara törekszik, hogy a jóvátétel ügyében kielégítő megoldást érjen el. A két hét előtti német jegyzéket Franciaország nem fogadta el. Most az egész világ azt várja, hogy Németország újabb jegyzéket intézzen a nagyhatalmukhoz. Ámde a német kormány azon az állásponton van, hogy jegyzékében elment teljesítőképességének legvégső határáig s azért most újabb kötelezettségeket nem vállalhat magára, ha pedig mégis megtenné, akkor maga jelentené ki ezzel, hogy az első jegyzék nem volt őszinte és becsületes. A német kormány ragaszkodik első jegyzékéhez és kijelenti, hogy többet nem tud magára vállalni, mint amire magát már kötelezte. Hogy azonban a kibontakozódhoz mégis tegyen egy újabb lépést, második jegyzék helyett memorandumot intéz a hatalmakhoz s ebben a memorandumbanbőséges magyarázatot ad, hogyan akarja az első jegyzékben vállalt kötelezettségreit teljesíteni. Amikor a memorandumot a franciáknak átnyújtják, a németek még külön szóbeli magyarázatokat is fognak adni. A német kormány négy esztendőre terjedő moratóriumot igényel. Közben fel akarnak venni egy kisebb kölcsönt, melyet azonban nem használnak fel jóvátételi célokra, hanem kizárólag a német pénzügyi helyzet javítására és a márka stabilizációjára akarják azt fordítani. A moratórium leteltével a német kormány kész a jóvvátételi összeget évi részletekben törleszteni és pedig nem az angolok által járosban javasolt évi harminckét, hanem önként megajánlott harminchat részletben. Minden törlesztés körülbelül ötnegyed milliárdos lesz. Erre az összegre biztosítékot nyújt a német vasutak évi bevételéből ötszáz millió aranymárka, további ötszáz millió aranymárka a német meran,gazda see, garamciái a., azonkívül ugyanazt a célt szolgálják az összes vámbevételek, a. szeiszmonopólium és egy esetleg alkotandó dohánymoniom&Emn. is. A német. ■kormány javaslatának, évi ellenértéke nyolcvian milliárd arany márkának felel meg. A. memorandum és az abban foglalt magyarázat törve úgy született meg, hogy az egyes német politikai pártok vezetői több tanácskozást folytattak erről a kormánnyal]. A németek ezenkívül bizalmas kiküldöttenk Úttján, érintkezést kevestek az angol ateótusz egyes tagjaival s a tervet ezek is rokonszenvvel fogadták. Reménhető, hogy a mértékadó körök is dehrscilni fogják a memorandumban foglaltakat s ekkor kilátás van arra, hogya jóvátétel! bizottság francia tagjai és a francia kormány ió magukévá teszik azt, vagy legalább is hajlandók lesznek ezen az alapon tárgyalásokba bocsátkozni. A németek belátják, hogy a jóvátételi kérdés megoldása elodázhatatlan és kezüket nyújtják a franciák felé. Most már csak a franciákon midik, hogy ezt a kezet elfogadják-e. Egész Európa érdeke kivárnia, hogy Németország és Franciaország végre megtalálja a kölcsönös megértés módját s azt barátságos kézfogásétól is dokumentálja. I.Sukareeti í ncsítónktól.) A kamara ülésén Michia Yaoheafe-vgyelmi választmányi jelentésével kialpcsolatilbftl megjegyzi, hogy nincs szüksége igazolásra. Amikor az előbbi ülésen azt kiáltotta: Segítség! Rablók! azt azért tette, mert abban a meggyőződésben volt, hogy a liberálisok a Besica törvénytervezet megszavazása álltjai, az állam vagyonából milliáridokat tíntulajdont tárnak el. Igazságérzetem — mondja — késztetett a jogosult közbekiáltásra. A dollog hasonló rasztverésén kabinet idején lejátszódott ügyhöz, hol viszont a liberálisok velünk együtt tiltakoztak. A többség ezekre a szavakra tiltakozik. Michalachetól megvonják a szót. A szónoki emelvény körül dulakodás kerekedik. Rendre! Rendre! kiáltják minden oldalról. Az elnök felfüggeszti az ülést. ? Az Ülés újbóli megnyitása után M a d g e a r u siet a szószékre, melyet Miehalache még nem hagyott el. A hisznagyok erőszakkal kísérlik meg Miehalache eltávolítását, ea «asonban megragadja a választási urnát és a földre dobja. A második urnával Mano- Jesen háznagyot fején találta, mire a miniszterek padja előtt leirhatatl®n tumultus keletkezik. A miniszterek elhagyják helyeiket, Filipescu Grigore kiszabadítja Michalachet a háznagyok kezeiből. Az ülést ujjból felfüggesztik. Az újbóli megnyitás vitán az elnök felszólítja Michalachet hagyja el a termet, amit a felszólított megtagad. Az ellenzék kórusban kiáltja: Holtók! Segítség! Rablók! Az ellenzék Michalacheköré ugrákik,hogy a támadásoktól megvédje. Az elnök erre eltekint Michalache eltávolításától. M. a cigea.rumiak megadják a __ szót, aki utal arra, hogy amikor a liberálisok ellenzéken voltak, Vételi a resicai vasművek igazgatóját államellenes magyarnak tekintették. Most, hogy az Averesmauírthoz hasonlóan érdekelve vannak Koirónál, Veither, derék embernek tartják. Nem jelent nacionalizálást a tény, hogy a resicai tőke felét magánosok fizetik,mert a másik fele bankházakkal van összpontosítva. És éppen ez mérv ■vio. Ugyanaz az eset, mint a Steaua României ügynél, hol a tőke negyvenkilenc százaléka a közönség, a többi a Deutsche Bank kezeiben volt. Madgearu reméli, hogy sikerült kimutatnia, miszerint az ülésekről való kizárása jogtalan volt, de ő büszke a kizárásra, mert látja, hogy a kormány fél tőle. A tregviemi választmány kizárási indítványát szavaiztt elé bocsátják. Miehaladistt kétszáznegyvenkét szavazattal kizárják. Következik a spekulációs törvénytervezet vitája. Oroveanu többségi képviselő ráimutat a drágaságra,,anefliv a liberális rezsim alatt ijesztővé vált. A fürdőkést sínekül árnéval,! vádolja, melyet az á‘!?!am.Horku O’es fürdőben támogat. intézkedéseket leér a fauzsora ellen. Sassu miniszter kijelenti, hogy intézkedésére Erdélyből és Bukovinából sok ezer vagyon fát rendeltek, vagg®n önként háromezerkétszáz-háromezerötszáz leiért. Ajánlja, hogy Jho's'imp éjjeli ülést tartsanak. A fizekállásban lényegtelen változások után elfogadják a tisztviselők szolgálati szabályzatára vonatkozó törvénytervezetet. " . y' V a i 10 i a n a belügyminiszter Cosifthhescunak besszarábiai interpellációjára válaszol és hivatalos adatokra támaszkodva tárja fel az 1918. év óta Besszarábiában folyó bolseviki propaggndát, melyikit leginkább a tanároknál, munkásoknál, a hadseregben és a vasútnál fejt tettek ki. A propaganda kifejtői elsősorban zsidók voltak, kiknek Moszkvával való összeköttetéseiről terhelőbizonyítékok vannak. Az utolsó években a bolkeviki betöréseik következtében százhatvanhét katona éstiszt lelte halálát, száznyolcvanheten megsebesültek, köztük igen sok polgári egyén van. Bundjanoff orosz ezredes, a bolseviki propaganda vezetője, Jordanoff Junitót is m megnyerte erre a c élre. Jordanoff volt értelmi szerzőja a Cetate» Alba vasútvonal elleni kerényletnek. Amikor elfogták, meg akart szökni, a Valonák ezért helyesen cselekedtek, amikor Agyonlőtték. Az «.•llén Zrék Jorda- Udifot úgy tüntettek, mint tisztet. Bár atlanti miniszterelnök rámutat a román nép nagy türelmességére, amelynek köszönhető, hogy a Jassyból való visszatérés után Marghiloman és Store ellen a kormány nem indított eljárást. Bukarestből jelentik, hogy a kamarai incidens következtében Filipescu Grigore képviselő provokáltatta Manolescu háznagyot. A Havas-ügynökség közleménye a magyar kölcsönről. A havas-ügynökség a következő hivatalos közlést teszi közzé a jóvátételi bizottság legutóbbi elöntésének körülményeiről és horderejéről. A magyar kormány követeléseiről helytelen bírókért közöltek. Az a határozat, amelytőt a többség végül elfogadott, azonos azzal a javaslattal, amelyet a jóvátételi bizottság ír anei a delegációja kezdettől fogva javasolt. A határozat úgy intézkedik, hogy a jóvátételi bizottság, ha egy meghatározott magyar bevételnek a kölesönszolgálatra való felhasználását megengedi, egyidejűleg megállapítja a kölcsönnek azt a végösszegét, amely a jóvátételekre fordítandó. A vita során megállapították, hogy e részösszeg nagysága Magyarország pénzügyi helyzetétől fog függeni és hogy az első kölcsönben népi lesz ]óvátételre fordítandó részösszeg. s o. parlamentib^^n.. - Mt'ctiâ&şcfoe st ellen. •- iljalih !b >7lte& at MesScai-Jatvatöl^íjreS. — A fcessaaate&Ian Jbolse* Wiki propi30€fen fiai..- tl fel ® .MlP. mlm mmm IOS Az e ciánén tegnapi számunkban megjelent közleményére jogász körökből a következő hozzászólást vettük. A temerővári Hírlapban tegnap e tárgy felől megjelent cikk olyan határozott alakban formulázza meg az állításait, mintha azok tényleg eldöntött és Vitán felüli álló megálllapítások volnának. A helyizett nem ez. Az áprilisi új lakástörvény értelmében a háztulajdonos, aki még nem jutott be a házába, tényleg kiijöhette volna a lakót, még akkor is, ha cserébe ennek semmiféle lakást nem ad. De jött az igazságügyminiszternek törvénykiegészítő remélete. Arról jogászi szempontból minden esetre lehet vitatkozni, hogy egy miniszteri rendelet változtathat-e a törvény rendelkezésein, arról is lehet vitatkozni, hogy ezen változtatás célszerű volt-e, az is lehet vita tárgya, hogy a háziúr sajnálatra méltóbb-e, aki csak kividről nézheti a házát, avagy a lakó, aki csak egy, elvesztett lakás emlékein fog szomorkodni, de nem lehet vitatkozni azon, hogy a magyarázó miniszteri rendelet a törvénynek e cikk elején említett reinekezést világosabban szabályozni kívánta. A magyarázó rendelet ugyanis előbb határozott rendelkezésekert tartalmaz a tegnapi cikkben foglalt arra az esetre vonatkozólag, hogy a már nazában lakó házius művek szabályok szerint szerezhet magának ugyanabban a házban lakást. Ezután jön egy ne kezdés más rendelkezésükkel és csak akkor jön egy további bekezdés, amely szóról-szóra ezeket mondja: „Ettől eltekintve, Miásváltozásoik iránti kérések eldöntése nagy körültekintéssel eszközlendő, nehogy a bérlő kilakondítsék és cserébe olyan lakást adjanak neki, amelyet ő és családja nem haszmolhat “ Miután. 1 rendelet a már saját házában lakó pár tulajdionos tokátvrá'ítottsz' tad ijgvót !'és xidtesen szalbályozza, kiiu«»n*iván, hogy a. lakó csak sikkor tartozik a há/tolajdonossal cserélni,. ha a. bíróság megállapitotta, hogy a összerakás mindenben meirtekl a lakó családi és társadalmi körülményeimet ha az utóbb említett reindbilkezé,-; megint csak út»; hz CÉvetre voniratkoznék.- úgy eiinek .-ejmrui. értelme -nem volna. íFilvégre a miniszteri rémeletet hozzáértő jogászok alkották meg és n» in té-Uilezhieto fél rend-letarkotási tekniky,luknak dlvaai fogyatékossága, hogy előbbrészleteisen s/.id-alv.)/,n..k egy kérdésit, azután pedig visszatértek. ugyan,erre,, ezekkel a kezdő zavakkal: „ettől eltekintve 44. Józan .ésszidl a második rendelkezésnek nem lehet más értelmet adni, mint azt, hogy a cserelakásnak a fenti sórumpautókból valló használható volta, minden esetben előfeltétele a cserének, akár bennlakik már a háztulajdonos házában, akár nem. Való igaz, hogy a korlátlan tulajdonjogfelé kell haladnunk, de ha ez ma még meg nem valódítható, erről a lakó de oly kevésbé tehet, mint a háztulajdonos. Hiai abból indulnék ki, hogy a kilakolta,iható liakók kategóriája olyan este 9-kor a Nyári Moziban aagyar Dalárda jubileumi disKhangverse !nye- Ülőhely 20 lei.