Temesvári Hirlap, 1923. július (21. évfolyam, 143-168. szám)
1923-07-01 / 143. szám
1923 július 1. TEMESVÁRI HÍRLAP azok az ifjú írek, akik munka híjján nem tudták,hogy két erős kezükkel mihez fogjanak, fiatal lelkük túlzó hevületében is kalandos hajlamukat követve természetszerűleg a köztársasági hadseregbe léptek. Ugyancsak a köztársasági hadsereget gyarapították az angol hadsereg ír szökevényei és az angol ipari városokból kiűzött komunisták. A köztársasági hadsereg terve, amelyet ördögi zsenialitással a kivégzett Erstine Childers készített el, az volt, hogy az ír szabadállamot közgazdasági szervezetének destrukciójával és a guerilla-harcok véget nem érő, folyton fellobbanó sorozatával dönti meg. Irtó hadjáratot hirdetett Childers a kormány tagjainak nemcsak élete, hanem vagyona ellen, kipellengérezte a szenátust, sőt a finmjeinek országgyűlését a Dail-t is, szóval demoralizálni igyekezett a háborúba belefáradt, meggyötört ír nép egész tömegét. Terve majdnem sikerült , hogy a köztársaságiak végül mégis vereséget szenvedtek, ez a szabadállam vezéreinek, de különösen három embernek, Murehay tábornoknak, a hadsereg fegyelmezett vezérének, Cosgrave elnöknek és Kevin OTriggins belügyminiszternek tulajdonítható. Ez a két miniszter bámulatos elszántsággal állt szemben minden támadással, történt legyen az akár személyes inzultus és fenyegetés, akár a jóhatások és rokonok jegyókolásának formájában. Mérséklésükre nézve jellemző, hogy a tömegek kivánsága ellenére kivégzést áphasem hajtották végre, aanigahhoz a Daily hozzájárulását meg nem nyerték s elitélt ír testvéreiknek mindannyi szór fel aján krétáikra amnesztiát. A végső csapást azonban a már fáradt rebellisekre az angol belügyminisztérium mérte több zendülő vezér kivégzésével és azoknak a fiatal nőknek bebörtönzésével, akik mint kémek, figyelők, hírvivők, fegyverszállítók és propagandisták a fáradalomnak rendkívül nagy szolgálatot tettek. Ezzel megfosztotta a mozgalmat legfőbb vonzóerejétől, Bridgeman angol belügyminiszter egy erős szervezetet semmisített meg, amely nemcsak Londonban tervezett zavargásokat, hogy az ír konfliktusba ilyenformán az angol fővárosit is belevonja, hanem bombamerényletet készített elő az írországi és a londoni kormányépületek ellen. "Bridigeman erélyes intézkedéseit. Anglia komoly béketörekvései teljesen igazolták. . . Az ír köztársaságiak most csöndesek, noha, boldog jövőről álmodozva hazafelé vette útját. Ezen át — mint akkor minden út — Bécsen vezetett keresztül. A vallásos Mária Teréziának felhívták figyelmét eme kiváló ifjúra, ki oly fényes eredménnyel végezte római egyetemi tanulmányait és parancsára Sineai belép anizient Borbáláról nevezett kollégiumiba és itt még egy évet tölt a Methodus, ia cancgi és a római jog,tanulmányozása közepette. A Santcta Barbara kollégiumában való tartózkodása azért váltelhatározófontosságúvá életére, mert itt találkozik Samuil Micuval és itt kezdődik a román irodalomra nézve későbben oly nagy fontosságúvá válandó együttműködésük. Ugyancsak Bécsben köt ismeretséget és egész életre kiható benső barátságot a kiváló magyar történetíróval Benkővel, kinek befolyása észrevehető legkiválóbb munkáin is. 1780-banoda tér vissza, a bonnet hat évvel ezelőtt elindult Balázsfalvára. 1782-ben az erdélyi román iskolák főigazgatójává nevezik ki. Mint ilyen elévülhetetlen érdemeket szerzett magának nemzeti kulturás életének fejlesztésében. Ahol csak lehetett a magyar helyhatóságok támogatásával román iskolákat állított föl, azokat fáradhatatlanul látogatta, buzdított, oktatott, tani tölt, szóval, népének, nemzetének valóságos Propagandájukat teljesen megszüntették. Csak itt-ott beszélnek még véres bosszúról. Az tangói közvélemény most nagy érdeklődéssel tekint a szeptemberi ír választások elé. A pesszimisták azt hiszik, hogy a lángoló lelkű, fiatal ír nők és afegyelmezetlenül képzett férfiak dgitációja eredményre vezet s a köztársaságiak magyerővel térnek vissza. Sokan azonban pont az ellenkezőjét várják. Egyelőre nem valószínű, hogy az ír harcok zaja végleg elnémuljon, de feltehető, hogy az esetleges polgárháború lángja már nem lobban magasra. Oprea János ileneplé§e. (Saját tudósítónk tó 1.) Temesvár gazdasági életének majdnem minden számottevő vezető tagja egybegyütt csütörtök este, hogy rokonszenvének és tiszteletének adjon kifejezést a kereskedelmikamara új elnökének, Oprea Jánosnak személye iránt, aki rövid, működése alatt is már indokolttá tette a neki előlegezett bizalmat. A vacsorán jelen voltak Galvanciseu tábornok, Coste Gyula dr. prefektus, George viei Lucián dr. főpolgármester, valamint a gyáripari, kereskedelmi,kisipari, pénzügyi érdekeltségek képviselői. Az első felköszöntőt Gavanescu tábornok mondotta a királyra és ötletesen magyarázta meg a kereskedelem, ipar és a hadsereg közötti kapcsolatot. A külföld — úgymond — mindig azt, nézi elsősorban,hogy milyen egy országnak a kereskedelmie és ipara és az után ítéli rá meg azt. Deutsch R. Rezső, kamarai, azelnöke a vendégekre mond felköszöntőt. Muntean, a Creditul Teacnic igazgatója, dicsérettel említette azta felállítást és a nacionalizálásra való őszinte hajlandóságot, amelyet a kamara köreiben tapasztalt. Szükségesnek tartja azt az egyetértést, amely a felvirágzást eddig is lehetővé tette. Popovics Virgil kereskedelmi kamarai felügyelő hangsúlyozza, hoigy a kamarában csak jót és szépet tapasztalt eddig. A legjobb sikert kívánja az új elnöknek , Szána Zsigmondt a gyáriparosok nevében szólal fel és Oprea elnököt élteti. Hangsúlyozza, hogy a nemzetek életében mindig előbb épült a gazdasági struktúra és csak azután törődtek azzal, ami az életet kellemessé teszi. A bánáti gazdasági fejlődés és felvirágozás lesz ,egyik legszilárdabb oszlopa az ország kulturális emelkedésének. Biztosítja Opreát a gyáriparosok szeretettéről és ragaszkodásáról. Blaskovics Ferenc apát-kanonok a majd ezer éves polgári munkaértékéről szólt. Az ország érdekében minden polgár munkájára szükség van, de szükség van a kereskedelem szabadságaapostola volt. 1791-ben jelenik meg Méhes Józsefnek hire,s„Supplex libella ”-a, melyre Éder válaszolt az ő „Noscae historico-kcriticae ad Siuppliceim liibellum“jában. Ez utóbbira felel Sáncai és komoly érvekkel igyekszik a történeti igazságokat megvilágítani. Az igazság védelme azonban iSincaira ha katasztrofális eredménnyel járt, mert mint az irodalomtörténet mondja róla: La 1794 pentru aceasta iste i-a direct oraful școlar fiind acuzatde germani, dar mai ales de episcopul Bob,care persecutase si pe Micu. Emiatt a germánok,, de még inkább Bob püspök vádjai folytán, ki Mácut is üldözte, elveszíti főigazgatói állását. Igazsága tudatában azt hitte, hogy ügye jobbra fordul, de mikor látta , hogy őt Martinovicséhoz hasonló sors fenyegeti és nem szűntek meg ellenségei azzal vádolni, hogy forradalmi eszméket képvisel, hogy a magyar jakobinusokkal szoros összeköttetésben van és zavarja a fenálló közrendet. 1796-ban Balázs,falváról elindul Bécsibe, hogy ártatlanságát bebizonyítsa és állását visszakapja. Azonban útjának célját el nem érte. Állás nélkül, vagyontalanul, honfitársaitól elhagyatva, még saját püspökétől is üldöztetve, a legnagyobb nélkülözéseknek kitéve állott a császári világváros közepette a román, nemzet egyik legnara is, melynek csak az erkölcs és a közérdek lehetnek határai. Sok siker kíván Opreának, akiit mindenképpen alkalmasnak ítél arra, hogy a káros rendszabályok ellen teljes súllyal felléphessen. Ken Bikárd a kereskedők nevében utal arra, hogy Oprea elnök már eddig is mély készséggel és nyomatokkal lépett fel a kereskedők sérelmei orvoslása érdekében s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy Opreai a részére előlegezett bizalomra teljes mértékben rászolgált. A hatóságok jelenlevő vezetőit Gavanescul tábornokot, Coste prefektust és Georgeviei főpolgármesterit élteti. Veterány Viktor dr. az iparosok üdvözletét tolmácsolja. Oprea János kamarai elnök rövid, markáns beszédet tart. A becsületes munka programja az övé, úgymond, a kereskedőnek, nincsen sem hite, sem nemzetisége, a kereskedelem és ipar nem egy nemzetiségé hanem az egész országé. Nem ismer pártot, nem ismer különbséget, miért ő a munka istenének szolgál. Megértés és jog, ez az út, amelyen eredményesen dolgozni lehet. A kereskedelemnek nyugodtan és bántatlanulkell dolgoznia, miért amíg jobbról és balról sérelmek érik, addig az ország vallja ennek kárát. . A jól munkára és egyetértésre emeli poharat. Kabos Ármin a kerekedők panaszait teszi szóvá és hibáztatja, hogy a parlamentben a kereskedők érdekében senki sem szólal fel. Coste Gyula dr. prefektus meleg szavakkal méltatja azt a lelkest kulturális munkát, melyet Gavanescul tábornok kifejt, utal arra, hogy a tábornok minden kulturmozgalomban résztvesz és mint a kulturális mozgalmak lelkes és ügybuzgó vezére, Gavanescul tábornokra köszönti poharát. Korlátlan adóssedés! Joga a legkülönfélébb címeken a városoknak. (Saját tudósítónktól.) A Monitorul Oficial június 26- iki száma a városok és községek által beszedhető adókról szóló törvényt közli. A törvény úgy a városoknak, mint a községeknek jogot ad arra, hogy a legszélesebb alapon és a kereskedelmi, gazdasági, társadalmi, részvénytársasági élet minden terére kiterjedően adókat szedhessenek. A törvényt 1923 június 4-én szavazták meg. A törvény célja a városoknak és a községeknek bevételi forrásokat nyújtani kiadásaik fedezésére. A törvény szerint, városi adó szedhető az állatok vágatása, a hotelszobák, vendéglők, éttermek, kávéházak, tejcsarnokok és más olyan nyilvános helyek után, hol aperitív elnevezés alatt ismert italokat mérnek ki. A lukszus, kézműáru, ékszerüzletek, szabóműhelyek, banküzletek és még, igen sok más üzletág után adót szedhet a város. Hirdetési irodák, déligyümölcs és csemege üzletek, váltóüzletek, virágkereskedések, gépraktárak stb. szintén fizetnek városi adót. A községeknek joguk van minden pálinkafőző üst után adót szedni. A városokban anyakönyvi kivonatok, vagy egyéb okmányok, hozománylevelek, válási kérvények, meglevő házakra felépítendő emeletek, házjavítások, a házépítésnél használt anyagok, vízvezeték használata után adók szedhetők. Román nyelvű cégtáblák egy évre 500 lej adó alá esnek. Idegen nyelven irt cégtáblák után egy évre 8000 lei adó fizetendő. Minden egyes szolga után, mely díszesebb livrét hord, évenként 1000, egyszerű livrés szolgák után : 500 lei adó fizetendő, évenként. Kocsik, automobilok, lovak, kamionok, uszályhajók, omnibuszok, biciklik, motorkerék-párok adót fizetnek. Az autók évi adója 2000 ás 12.000 lei között váltakozik. A kocsikon és autóikon levő címerek és egyéb megkülönböztető díszítések is adó alá esnek. Lukszusló évi városi adója 2000 lei. Szolgák után évi negyven lejtől 1640 leiig terjedő adók fizetendők. Élőállatoknak ,a városi piacokon történő eladása, a megfelelő járlat kiállítása adó alá esik. A klubokban, körökben folytatott hazárd játékok után, lovardák és sportpályák területén lefolytatott sportreprezentációkért adó fizetendő. A lukszushotelekben megszálló utasok naponta tíz lei városi adót, az elsőrendű szállodákban nyolc lei városi adót, az úgynevezett garni szállókban naponként 5 lei városi adót fizet az utas. Az idegen országokból érkező utasok csak akkor kötelesek városi adót fizetni, ha saját államunkban az idegenekre hasonló alónem van kivetve. Minden kutya után évi harminc lei, luksziuskutya után évi ötszáz lei adó fizetendő. A felsorolt adótárgyak között sok új van. A régieknekadóösszegét lényegesen felemelték. Megemlíti a törvény, hogy az új városi és községi adók létesítéséhez a belügyminiszter engedélye szükséges. A törvényben előírt adók 1923 április 1-én lépnek életbe, a törvénynek tehát visszaható ereje van. Ha tehát a miniszteri engedély megvan, akkor már áprilistól kezdve fizetni kell az új adókat. A törvénnyel ellenkező összes rendelkezések hatályon kívül helyeztetnek. Hogy ezek az új adók nem az árak csökkenését fogják előidézni, az biztos. Ezen törvény alapján most már mindenre lehet adót kivetni, még egy, ittfelejtett magyar nyelvű cégtáblára is, sőt arra sokszorosan többért. A városi lukszusadó szedésére is van most már mód. A legérdekesebb azonban, hogy e a törvény megszavazásáról és tárgyalásáról senki sem tudott eddig. gyobb fiai. Vájjon mivé lett volna e geniális elme és vájjon megszületett volna e korszakot alkotó nagy műve a „Hronica“ a magyar vendégbarátság és a magyar liberalizmus nélkül? Aligha. E kettő nélkül Sincai György a mostoha és reá nézve ,ellenséges viszonyok áldozatává lett volna. Magyar barátai közbenjárására az abaujvármegyei Szinnye községének ura maga is kiváló kulturember Vass Dániel gróft meghívja magához Szinnyére és fölkéri, hogy ügyeljen föl gyermekei nevelésére. A magyar főur gyermekeit egy lángeszű román pap neveli és ebben egyetlen egy magyar arisztokrata sem talál kivetni valót, sőt látván a gyermekek bámulatos előmenetelét a különféle tudomhányokban, nem egy szerette volna maga is Sincaira bízni gyermekei nevelését.. Azonban i Sinkai hű maradt barátjához, Vass Dániel grófhoz és annak családjához. Hat esztendeig 1797—1803-ig marad egyfolytában s Szinnyén és e hoszsizu hat év alatt megfeszített erővel dolgozik főmüvén a „Hronica Romanilor“on. 1803-ban Budára kerül, hol a magyar királyi állami nyomda főkorrektora lesz. Ezen állást szintén háti esztendeig viseli. 1809-ben elhagyja Budát és még azon év folyamán Nagyváradon találkozunk vele Vulcan Sámuel váradi görög-katholikus püspök palotájában, hol egy ideig menedéket talált. 1811-ben nyomát veszítjük és nem tudjuk, hol töltötte ezen esztendőt? Nem valószínűtlen azonban, hogy ezt az évet is ■ barátjának, Vass Dániel grófnak sztenyed, vagy esetleg más kastélyában töltötte. Tény az, hogy 1812-ben mégegyszer Balázsfalván látjuk, hogy — amint életkói vélik- kibéküljön Bob püspökkel, aki román létére élet© legkeservesebb óráinak okozója volt, azonban ezen utolsó kísérlete is meddő maradt. A saját véreitől üldözött Láncai Györgynek utolsó menedéke újból csak magyar barátai, kik őt életének legválsságosabb pillanataiban sem hagyták fel soha — elsősorban pedig a Vass grófok voltak. A történetíró szerint: Ultimul refugiu al vieţii sale sburdumate a fost tot familia contelui Vass: hányatott életének: utolsó menedéke megint csak a Vass grófok családja volt, amelynek baráti körében, Szintyen, 1816 november 2-án adta vissza nemes lelkét Teremtőjének a román nemzet eme nagy fia, aki nemzetének lángoló szeretetét a magyar nemzet iránt érzett mélységes barátságával és hálájával oly megható módon tudta összeegyeztetni az egész emberiségért ehbogó és érző szivében. . . Uricariu.