Temesvári Hirlap, 1923. november (21. évfolyam, 246-270. szám)
1923-11-01 / 246. szám
TEMESVÁRI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, Pa Libertăţii (Jenőherceg-tér) 3 ! Telefonszám 44 —12 ( Sürgönyeim: Hírlap Timişoara Az előfizetés ára Romániában egést évre 600 lei, félévre 300 lei, havonta 50 lei, helyben házhoz, vidékre postán. Az összes külföldi államokba havi 75 lei, negyedévre 225 lei, mely kiskáldi valutában fizethető külföldi folyószámláinkra. Felelős szerkesztő és lapkiadótulajdonos POGÁNY MIHÁLY Az egyes szántóra 2 rét Jugoszláviában 1 dinár, Csehszlovákiában 1 c. iv, Magyarországon 100 al. K, Ausztriában 1500 p. K, Amerikában 1 cent, Olaszországban valamint Filmjében V* Hra. Bukarestben Lel 2*50 ------~.-rFrrit— grafikai tettó, »‘Temesvári Hírlap nyomdája » 'Temesvár-Belváros, Kaja Ţap'eş Vodă (Lenau-tár$ 2* Telefonszára 44 —14 246. szám, 1923 november 1, csütörtök/T. nSMM&HDGg] . Spengler rémlátásai. Irta: Salamon László. Mózestól kezdve mimten próféták hatásának és varázsának titka abban állott, hogy "több-kevesebb szerencsével, de minidízmesetre hatalmas intuícióval és élő stállássistaik a jstennógókibóll elég pontosait megtudták rajzolni a jövendő kon.Hurjaít. Nem szabad eliteket tennünk, hogy a helyeis jódáls 'képessége egyáltalán nem valami boszorkányság. Ajövendő: a jelen alkiate léméiből össze áld valami, amelyneik lehetőségeit, kiapemis afosaoífutipantossággal, de hozzá,vdtolieg mindenesetre megtehet állapítani, feltéve, hogy elég képességgel rendelkezünk a köröttünk levő és alakuló dolgok analitikai széllemben való megítéléséhez. Persze, asssziofiatalt senki sem adhat e téren, mertt hiszen a történelem la legpragmatikusabb formáikközött is emberi, tehát szubjektív isteni papjok szerint alakuló tudomány, melynek értékmegállapitásai már csak azért, is relativek, merta történelem színterén működő és éltűnő népek, fajok, vallások, Aylok és ftsz,mék, mind-mind egymásf SSia'l refloten t érticts és haroban álló embercsoportok megnyivánulásai. Ha Einstein óta a fizika, tehát az úgynevezettpozitív tudomány területén is a relativitás elmélete győzedelmeskedett, úgy a viszonylagosság mivei százszor ,inkább megy lelő organizmusra, egy oszthatatlanságában, és változhatatlanságában is ■folyton változó valamire, mondjuk, tíz emberiségre. Ennyit bevezetésül. Mindezt pedig abból az alkalomról írtuk le, hogy a német sajtó és most már a magyar sajtónak is egy része, egyre élénkebben foglalkozik Spenglernell, a modern és zseniális filozófusnak hírhedt történelem-relativitási elméletével, mely napi témává, vitatárggyá való avanzsálását annak a szerencsétlenül, szerencsés körülménynek köszönheti, hogy filozófiai konklúziójában évekkel ezelőtt megjósolta a német összeomlást, a nyugati telvirá alkonyát. Kétséget nem szenved, hogy mint minden filozófiai elmélkütnete ugy an Spenglerének is vannak frappáns, kézenfekvő igazságai, sőt olyan csebbenetessen éles megvilágítású látomásai melyekkel szemlben ellankad az érv, az ászok, a diallektika lendülete. Spengler okfejtésében rengeteg a valóság talajából táplálkozó érvelés; történelmi adatainak felsomkoz- irtásában pedig olyan művésze ökonómia, a felépítésnek olyan arki tektonikus harmóniája, érvényesül, mely előtt akii tikárnak hódolattal kell meghajolnia. AzonbanSpengler sem kerülheti ki végzetét és nagyszerűen felépített elméletét éppen saját elméletével: a relata,villás ■elméletével lehet megtámadni és kikezdeni. Ő sem kerülheti el a többi nagy fillozófiusok sorsát, akik mindegyikének világraszóló igazságait egy újabb világraszóló igazság homályosította el, vagypedig a bölcseleti szabályok nélkül alakuló, változó,és fejlődő élet hagyta faképnél. Amiből nyilvánvaló, hogy minden viszonylagosságok között maguk az igazságok és ezen igazságoknak érvényei a legrelatívabbak. De maguk a pozitívumok is, melyek Spengler bölcseletű eszmemenetbten feltalálhatók, annyira át vannak szőve a szubjektív érzetem reflekszióival, mintha csak egy modern Joseph du Mastre, a francia reakció filozófusának érzelmi felfogását revellálnák. És bármilytárgyilagosnak, bármily imposzszibilisnak tud és, akar látszani Spengler, az élesen vizsgálódónak mégsem nehéz gondolatmenetéből a német reakció bölcseleti alátámasztójára ráismerni. Amikor megállapítja, hogy a mai városi civilizáció, (mely teljesen ellentétes a múlt feudális szó kultúrájával), a léleknélküliek, filozófiátlanok, művészietlenek, brutálisak, kíméletlenül a reális eredményt akarók civilizációja, ezzel a megállapítással természetesen a városra, a modern világvárosokra olvassa rá azokat a bűnöket, melyek — szerinte — az idillikus „kultúra“ korszakában nem háborgatták az emberiséget. E cikk hója e lap hasáib-jain nemrégen íredt cikkben már körvonalazta azt az eszmei és gazdasági harcot, melyet ma a reakciólovagjai a város ellen vívnak. E lovagok „Spengterben rekas és zseniáis apostolra találtak, amiben az a szomorú, hogy Spengler egynémely igazságait a városi kultúrára vonatkozólag nem lehet letagadni. Azonbana jóslatokat illetőleg igen könnyű meglátni a lehetőségeknek egy, a Spenglerével ellentétes irányú mesgyéjét. Nevezetesen könnyű kimutatni azt, hogy minden kultúrák, így a vallási és művészeti kultúrák is, csak kezdeti stádiumaikban (kereszténység, a Sinajhegyi kinyilatkoztatás) szorítkoztak a rusztikus, és provinciális elemekre, virágzásokat és művészetbe szökns,nősüket azonban a városi élet kifejlődésével érték el. Amerikában a praktikus és kíméletlen városi civilizáció hazájában a vallásalapíoknak ma is Eidorádója van, ami arra vall, hogy a civilizáció tulajdonképpeni a kultúra forrásaiból millió és millió ezekben szerteáramló energiafölöslege az emberiségnek, mely apróra osztottsága mellett a végeredményben egységes és felbonthatatlan világerőt képvisel. De sőt ma is elevenül élő és ható kultúrák tanúbizonyságai annak, hogy, a történelmi színtérről letűnt civilizatoirikus népek, mirat a hellén és a zsidó, állami és népéletüknek megsemnsülése után is, éppen kultúrájukkal lépik át az idők korlátait. Ez pedig éppen azt bizonyítja, amit Spengler erősen tagadásba vesz, hogy az anyagi kultúrán, a civilizációs materializmuson és utilitairizmuson mai , a kultúrák szerként örök és elpusztíthatatlan. De sőt azt is elfeledi Spengler, hogy minden eleven kultúrák egecesedése a praktikus, tehát anyagi bázisok körül alakult ki. Erre vonatkozólag elég a zsidó erkölcsi kultúra főbb szempontjaira hivatkozni, melyek köztudomásúlag iszoiiális, gazdasági, jogi és főleg higiéniai vonatkozásúak. Spengler a világvárosokat teszi meg a kozmopolitizmus fő fészkévé, ahol „a hideg tényszeretet gúnyt űz, a hagyományból, az internacionális szellem a hazaszeretetből.“ Érdekes, hogy Spengler ennek állításával mennyire önkénytelenül beletévedt az antiindusztriális érvelések útvesztőjébe, mennyire a reakció frazeológiáját alkalmazza érvei megtámasztására. Ezzel szemben az a tény, hogy az európai kultúra gerince és alapja, a keresztény vallási kultúra volt terjeszkedésben és hatásaiban a legkozmopolitább, leginternacionálisabb szellemű és dekadenciájája éppen a nemzeti elkülönítés, a nagy egyetemes érdekek feladásával kezdődik. Spengler leghatásosabb érve a nyugati kultúra hanyatlásának bizonyítására a „civilizáció hatalmát jelképező pénzszekbeanre“ való rámutatás. Kétségtelen, hogy ez a szivár pénzszellem ma Európa züllésének egyik igen eklatáns bizonysága, de viszont túlbecsülni történelmi jelentőségét nem lehet. A pénzszellem sivár menktrenitása mindig uralta a kapzsi emberi agyvelőt azzal a különbséggel, hogy a múltban csupán egyes osztályok, főleg a feudális és dinasztikus körök érdekeinek állott véres és kegyetlen szolgálatában, míg a jelenben, az áldemokrácia és a kalandorszellem demokratizálódása idején ,a kelleténél nagyobbtömegeket vont részes és bűnös körébe. De ennek a bűnös és a kulltúra elsőrendű érdekeit veszélyeztető plutokrata szellemnek ellenhatásképpen egy hatalmas tömegmozgalom jelentkezik, mely bár "Özéül H ^'én^é!f'áilf!ái__ szintén civilsztórikusnak mondott, tehát lenézett és megbélyegzett bérharcot választotta, végre céljaiban mégis a kultúra megmentésén, jobban mondva egy új kultúra megteremtésén fáradozik. Nyilvánvaló, hogy amikorSpengter a szocializmust a nyugati kultúra hanyatlásának kuvikmadaraként állítja elénk, ezzel mintegy szimbolikusan elárulja meleg érzelmét a német és áltaÜiámo® európai reakció ideológiái iránt. A reakciósok szemében feltétlenül pusztulást jelent, tehát a pesszimizmus érzéseit váltja ki belnül: — egy hanyatlásban levő, tehát vallási, művészeti értékeit nagyjában kiélt kultúra bomladozása. Azonban ez a pesszimizmus tipikusan az osztálypesszimizmus jellegével bír és úgy tűnik fel nekünk, mint Urai sinakója a régi, idillikus feudális jó világnak, mely természetesen csak a feudalizmus urainak volt világ. A bajba került ember mindig rémlátó és jogosan űz. Spengler is kémiáié és azok az igazságai, melyek tényleg a valóságos dokumentálják, tulajdonképpen részletigazságok, melyek a történeti idurt és a történelmi jövendővel szemben elvesztik egyetemes érvényüket. Ami ma Európában történik, az nem egy kultúra öregkorát revertálja, hanem ellenkezőleg egy elöregedett, de még ereje teljében levő kultúrának harca egy éppen fiatalságánál fogva bizonytalankodó, diszharmonikus, de diadalra predesztinált ifjú kultúra erejével. És éppen ez a harci állapot, a mozgalmasságnak ez a légköre bizonyítja, hogy Európa ésa nyugati kultúra nem halott, csupán regenerálódó. A kultúrák sohasem szakadtak ki a Nihil méhjéből; a történelem kezdetétől fogva mindig a kölcsönhatások gazdag forrásaiból táplálkoztak. A feltámadó újnak, a feudális bölcsőjétől elszakadó városi, tehát civilizatórikus jellegű kultúra feltételeinek a letűnő múlt kultúrájában van a gyökere; enélkül az uj törekvések nem léphettek volna soha a cselekvés színterére. A „tények emberei“, akiket Jelpengler, a mai civilizatórikus korszak reprezentansajon nlk jelölt meg, tulajdonképpen ennek az uj kultúrának pionírjai, minthogy minndsen kultúra orma az anyagi feltételek és lehetőségek ramíliájára épült. Mi tehát a várost, az anyagi és technikai kultúra e várait a jövendő érdekében szeretjük, sannak hitében, hogy a feudális pesszimizmus, a spengleri relativizmus beígért romjaira egy új, a réginél tökéletesebb kultúra épületét emelhetjük. Spengler jóslásait éppen ezért nem becsüljük túl. Nem tulajdonítünk több jelentőséget neki, mintaz 'általános prófétai szólamoknak, melyek a villáig és kultúra pusztulását már ■ igen sokszor beígérték. A spengleri jószerírokban kétségtelenül van sok reális fedezetű. Azonban neon tagadhatjuik, hogy a nyugati kultúra, részleges pusztulása sok olyan a sörkevényinek pusztulását jelentheti, ami afejlődés és egy új kultúrái érdesébencsak kedvező lehet. A történelem rés étet törvényei iszeamtai pusztulásra szántból csak az és csak annyi! maradblaid meig, amennyi életrevaló. A többi — hogy is mondja Ady Endre egy megdöbbenittően rávilágító verdében! — a többi úgyis kihull az idő .Pórtájján. A pelyváit pedig le sajnálja? (Kolozsvár.) Az áramszolgáltatás korlátozása. (Saját tudósítónktól.) A városi tanács foglalkozott a villámtelep zavaraival és arra való tekintettel, hogy a villámtelep nagy gépe elromlott, a Bega alacsony vízállása mellett pedig a turbina nem képes pótlásul elegendő villanyáramot termelni, a következő hátárzatot hozta: A tanács felhívja a lakosságot, hogy az áram fogyasztás körül a legnagyobb takarékossággal járjon el és napközben úgy, ipari célokra mint világításra minél kevesebb áramot vegyen igénybe. Este öt órától kezdve tízig valamennyi nyilvános intézmény, továbbá minden étterem, vendéglő, italmérés, kávéház raktár, üzlet az eddig szokásos áramhasználnak csak ötven százalékát veheti igénybe. Ugyancsak este öttől tízig ugyanúgy, mint, a kisipari üzemekben nem szabad motorikus áramot igénybevenni. Tíz óra után a motorok ismét bekapcsolhatók. Addig, amíg a villlamtelepen a normális áramszolgáltatás helyreállhat, a villamos közlekedés a következőképpen történik: A zöld jelzésű kocsik redukált számban közlekednek. A Kossuth-tér*— Buziási út. Kossuth-tér—gyárvárosi inszobor*—erzsébetvárosi Bonnár-utca,—Preyx,*rutca szakaszokban egy-egy kocsi közlekedik. Este fél hat és nyolc óra között a villamosforgalom általában szünetel. Mindazoktól, akik az áramfogyasztás korlátozására vonatkozó intézkedést nem tartják be, a normális állami szolgáltatás visszaállításáig az áramot elvonják. Az ellenőrzésta villamtelep tisztviselői és a rendőrség emberei végzik. Konaz, Mária Kiróna utca és Litográfiai munkák (színes nyomás)Hunyadi nyomda Tepes (Lenau) tér. Telefon 14-14 sz.