Temesvári Hirlap, 1924. április (22. évfolyam, 73-95. szám)

1924-04-01 / 73. szám

r XXII. év­fo­ly­am, 73. szám­. A román^orosz delegáltek» l&staţk­i — Kóm&i*I«a szovjetet elismerni «te «am targwftl. — (Bécsi szerkesztőségünktől). A román-orosz tárgyalások első érdemle­ges ülésén Kresztinszki, az orosz delegáció elnöke, azt kérte, hogy elsősor­ban vitassák meg a két ország közötti vitás területi kérdéseket. R­a­s­c­a­n­u, a román delegáció elnöke kéri az ülésnek negyed órára való felfüg­gesztését, hogy erről a román bizottság tagjai egymás között tanácskozhassanak. Grü­nberger osztrák külügyminisz­­ter, aki a konferencián elnököl, a kérés­nek eleget tesz. A tanácskozás újbóli megnyitás után a románok kijelentik, hogy ragaszkod­nak a napirend betartásához. A területi kérdésekről nem lehet beszélni. Besszará- Ma intigráns része Romániának. Ha az or­oszök esti elismerik, akkor a románok a többi kérdésekben engedékenyebbek lesz­nek. Az elnök öt percre ismét felfüggeszti a tanácskozást. Szünet után Kresztinsz­ki tagadja Romániának Biesszarábiáról való jogát, mindazonáltal, hogy Oroszor­szág megmutassa­­ ennek a kérdésnek rendezésére való jóakaratát, azt javasol­ja, hogy semleges hatalmak ellenőrzése mellett tartsanak népszavazást. Rascanu a népszavazást elutasítja. Ahhoz megvan a felhatalmazása, hogy a szovjet kormányt elismerheti, azonban Besszarábia kérdésében nem engedhet. K­reszt­in­sz­ki kijelenti, hogy az álláspontok ellentétes voltára való te­kintettel térjenek át a többi kérdés tár­gyalására és a területi ügyeket hagyják legutoljára. Az általános benyomás az, hogy a két tárgyaló fél között szakítás várható. 1924. április 1. TEMESVÁRI HÍRE/ BBaapsafimBBSB8BBBB^BSBpBSBBfl^flBBB.&g!BB9BBHi! cssaiv Egyenetlenség az erzsébetvárosi katolikus hitközség kebelében - A tagiak fale d­rhag^Sa a köz-gyű­lést, — Meg« felebbetik 9 határozatekst. ‘ • • (S­agát tudósitó­nktó­l.) A Temesvár-erzsébtetvárosi római kato­­likus hitközség vasárnap délután három órakor tartotta meg a­­Novotny-terem­­lám rendes évi közgyűlését, amelyre igen­ sokan jöttek el. A közgyűlést páter Ko­lumban plébánoshelyettes nyitotta meg ném­et nyelven. A krisztusi szere­­­tetről beszélt, amely az egyház minden rétegét kell, hogy eltöltse és amelynek az egyházközség kebelében is uralkod­nia kell. Matola­y Zoltán dr.­ világi elnök magyar nyelvű megnyitójában az igazi katolicizmus magasztos feladatai­ról és az egyház erejéről szól. Napirend előtt az elnökség bejelentet­te, hogy a hitközségi tagok egy részének aláírásával indítvány érkezett be, amely­ben a közgyűlésnek elhalasztását kérik arra­­ az­ időre, amikor­­páter Norbert­­plébános — aki­­jelenleg betegsége miatt távol van —, hazaérkezik. S­c­h­m­i­t­z Ferenc, dr. ellene szól az indítványnak a .hivatkozik az alapszabályokra­, amelyek szerint a közgyűlést az év első negyedé­ben­­kell megtartani. K­u­b­ánn Endre megtudakolja az indítványt Az alapsza-' ,b­ályok nem­ imperative rendelkeznek ar­ról, hogy a közgyűlést mikor kell tartani,, hanem azt mondják, hogy lehetőleg az első negyedben. A múlt évben például májusban volt a közgyűlés. De különben is az, egyházközség kebelében jelenleg több félreértés és rendezésre váró ügy van, ezekre való tekintettel tanácsos a belátásos és mérsékelt páter Norbert ha­za­jövetelét megvárni. Az indítvány mel­lett szólaltak még fel Breb­era Ven­cel dr. és Müller Jakab, ellene Andres Ferenc dr., B­a­dty­ánszky János és W­ei­sz Alajos. Matolay elnök szavazást rendelt el olyképpen, hogy fel­­­álásra szólította először azokat, akik az indítvány mellett, azután azokat, akik ellene vannak , kijelentette,­ hogy a köz­gyűlés többsége az indítványt elvetette. •Az indítvány beterjesztői a határozat ellen fellebbezést jelentettek be. Az­ért jelentést, amely­ a­ különböző templomi tatarozásokról és az egyház­­községi iroda bebútorozásáról számol be, Bamba­ch Alfréd németül, Dit­t­­rich József magyarul olvasta fel. A jelentés elmondja azt­­is, hogy az e­gy­­háztanács a plébániaiak és az egyház­­községi­­íroda helyiségeinek­­ügyét ak­ként szándékozik megoldani, hogy a vá­rostól erre a célra elkéri a­ templom melltti iskolaépületet­, viszont a szalva­­toriánus rend ennek fejében egy a vá­ros által kijelölendő helyen saját költ­ségén más iskolát épül. Prandell Gyula bemutatta a zár­számadásokat és a jövő évi­ költség­­ve­tést. Az elmúlt évben téves kivetés ‘WIJ H­U UU t. V IMLUl­’/AM LUl xvivritflt M­­ u­­tuszadót kellett leinti.­ Behajtandó kul­tuszáció kétszázti­zen­kétezer les­zült, ■melyből csak százegyezer folyt be, holgevankilencezer lej a hátralék. Az egyházközség a No­votny-féle házat tud­valevőleg kölcsönből vette s­ ezen a cí­men magánosoknak 185.000, a csanád­­megyei alapítványi pénztárnak 100.000, a szalvatoriánu­s rendnek 404.000 lelér­ tartozik. A jelentések után hosszabb vi­t­a ind­ult meg, amelynek­ folyamán Kószó Já­nos dr. rámutatott azokra az okokra, a­melyek a hitközségben az egyetértést­ megbontották. Kijelentette, hogy en­nek legfőbb oka az, hogy az egyház­­tanács- az Erzsébetvárosi Társaskört-, melynek tagjai katolikusok és kultusz­­adófizetők, ki akarja tenni­ terminel -év óta leírt helyiségéből. Hivatkozik arra, hogy az egyik egyházközségi tanácsülé­sen páter Kolumban kijelentette, hogy a kézvételhez a papok adták a kölcsönt, tehát ott a papok parancsolnak, rátér Kolumbán válaszában kijelentette, hogy idézett szavait nem ilyenformán mondta. B­ee­bár a Vencel dr. kifogásolja az egyházközségi adó jelenlegi­­ kivetést, módját, amely mellett minden esztendő­ben nagy összegek leírása válik szüksé­gessé s azért helyesebbnek tartaná, ha az adókivetés ügyében a vezetőség min­den erzsébetvárosi katolikussal szemé­lyesen tárgyalna, mert akkor nem for­dulhatna elő az, hogy sokan nem­ fizet­nek kultuszadót, olyanok pedi­g,­ akik szegények, túl magasan vannak megadóz­tatva. Rambac­h Alfréd kijelenti, hogy­­ ebben­ az évben a kultuszadó kiveé­térit a javasolt mód­on­ fogják megejteni. Több hozzászólás­ után a­ közgyű­lés­ a je­lentéseket elfogadta. Páter K­olum­bán vázolta aztán az alapszabályok megváltoztatásának­ szük­ségességét s a megv­áltoztatandó para­­gr­­afusokat a régi és uj ..szövegükkel­ ■ sffk­ra bemutattak A módosítást rendre elfogad­ták mindaddig a szakaszig­ amely az egyházközség elnökénél­­szól. A régi szö­veg- szerint a hitközség elnöke a minden­kori plébános. Ezzel­­, szeniem a tagok nagy része indítványt nyújtott be, amely szerint a mindenkori plébános az egy­" háztartács örökös tagja és rrferense. .. le­­gy­en., az­­elnök pedig világi ember. Az in­dítványban­­hivatkoztak arra, hogy a bel­városi, és gyárvárosi vit­ községy ekbe­n. "H­a így van és a jőzarriv­musi hirsközségben­ szintén ezzel a tervvel f­ogadkoznak. Az indokolásban elm­ond­ják,­­ hogy ez ezért szükséges, hogy az elnökség esetleges té­vedéseinek bírálatánál a" plébános fiz"e­­cuiálye ne legyen támadásoknak kitéve. Hosszas vita után M­a­tol­d­y Zoltán dr-­­világi elnök szavazást rendelt, és totalitásor­sál. Kószó János d­r., L­é­g­r­á­d­y lstván és Qixtt­p­e­l János tiltakoztak ez my János Kernt rimű­ versét bizonyára a többiekre irta. A másnap reggel Hesse­­nyey I­s­t­v­á­n­f­f­y Ilonkának, kinek jóvoltából közölhetjük az alábbi verset átadta következő költeményét: _ - -.-.írt. .--iMitw“ ellen, mert a teremben sokan vann­ oly­an nők, ak­i­k n­ui is tagjai a hitki­zsi nők, mások viszont nem jogosultak a sj vázáéra. Névszerinti titkos szava­kértek., amit azonban az '"elnökség ni rendelt el, hanem­ megtartotta a !'c.lálil­­síd való szavazást. Az indítványozók táboriak a szavazás ellen és kivonult a teremből. A közgyűlésre eljöttek, mintegy fele hagyta el a termet. A­ közgyűlés többi része most már csl­mán 1V­t­t le s mindent elf­ogadtak itt ahogy azt az egyháztanács előterjeszti­­e. Azután sor­­ kerü­llt a részleges vaki­­tásra. Új egyháztagoknak jelölték a vetkezőket: Praudril Ovala, Cak­i Sándor, Schultz Jakab, Schibeck Kliegel Róbert, Gáb­­or Mikós, Jal Benő, Makich Elemér, Helfrach Baji Andrea Ferenc dk..., Schmitz Ferenc és Reiser Antal, Bősz István, Boger Györ Baschant, Józsefe Wolfs,ahn­tz Jósss G­­anpel János, Pitsch József, Mat Ágost. Póttagoknak: M­intean Gyri Szappanos Gyula, Grósz János, Wal Miklós, Wátz Károly, Knöbl Fei Mayer Alajos, Baum Ja­káb, Zirrsch­mann­­Károly, Sárga Gyula. Ezt a kis a jelenlevők ellenvetés­ nélkül első tárc, mire a közgyűlés véget­­t ért. tn-rr-r-yp" -ncr-;—t~~—■——r---- - - —, ~—■1 versei a budapesti lapokban is. Poétázó kedve okozta vesztét is, mert egyik ver­se miatt le kellett tennie a vármegye speatmáját. Márkiföld községben a tűzvész pusztított, csaknem az egész község le­égett. Elpusztult a templom és vagy r­cárhusz ház is. Nosza megmozdult erre a jótékonysági gépezet, nagy megyei es­télyt rendeztek többek között és a műsor­­fény­pontjának Bessenyei felolvasását hh­rd­ették. ’Elérkezett a nagy nap estéje,­­a műsor egyes számai rendben peregtek le, végre leül a felolvasó asztalhoz a fels­ő vármegyei fejesgvm Mindenki már elő­re örült a lelki élvezetnek, amelyet Besz­senyey fog versei felolvasásával szerez­ni. Amikor verse címét mondta, egyesek már rosszat kezdték sejteni. A poéma cí­me ugyanis ez volt: Egyszer volt Budán kutya vásár. Tudni kell, hogy akkoriban egy idősebb úr volt, a megye alispánja, akinek gyenge ellenőrzése folytán a m­­edi­­cális utakra kivetett kavicspénzek körül . járni bajok keletkeztek. Sokat suttogtak akkor erről­, különösen: a rázós utakat frekventálni kénytelen urak és így Bes­­senyey is tudomást szerzett a d­ologról. Bessenyey versében egész sereg ku­tyát vonultatott fel Budára. A jefeuvob ta-fe minden kutyában egy-egy vármegyei urat i­smertek fel. Szellemesen, mulatsá­gosa­n, de minden bántó raellékiz nélkül énekelte meg a tekintetes vármegye urait. A­­versban, melyek-mennek len­­grák, mig végre megjeleník­ m utolró­­m kutya it Már nem ugatott, csak dohogott, Foga csak imitt-amott volt, íga magásban álló volt az eset: Hallatlan, a fogatlan vén kutya — kavicsot evett. Nosza lett erre megrökönyödés a te­remben. M­inden szem a feszengő alispán­ra szegelődött. Aki esetleg nem értette volna a verset, annak is limiarosan elma­gyarázták. Az estélyen a hangulat tönk­re volt téve. Bessenyey Baját szavajárá­­sát citálva, „minthogy­­­­ nagyobbik fene megeszi a kisebbik fenét“,­­ oköszött a f­őjegyzőségt­ől és ügyvédi irodát nyitott, így szegte karrierjét a megyénél egy vers. Költői pályafutása azonban ezzel nem ért véget­, írt ő még ennél szebb és jobb verset is. Egyszer Törökbecsón volt Lá­togatóban I­s­­­v­á­nff­f­y István körjegy­zőnél. Ez éppen abban az időben volt, mikor a Deák-párt után a Tisza-part ke­­rült uralomra.­­ Nagybecskertjcre akkor már kinevezték az új főispánt da és au­ria nációjára készülve, az előestét Török­­becsén töltötték. Ezek voltak az úgyne­vezett leltári urak, akiket egyórástól vett át a bármilyen pártárnyalat­i ura­lomra kerülő hatalom, Bessenyey elemé­ben volt. Egész este tikét perszi fialta. A körjegyző tizenhárom évve Ilonka lánya, kinek Bessenyey különben is kedvence volt, nagyokat mulatott Ferkó bácsi ér­­celődésem. Ilonkát maga mellé­­ültette és jó jelentette, hogy a.» Agény társaság­ban fiak­ ők " ketten becsün­et«sek és. Ga­ A NAPRAI OROD VIRÁG. A mi minden gríz 8*3 Parajnak éltet ad: Nem kell nekeia éri, Nem kell nekem harmat! Hatalom melege, Ay növel föl engem. A­lm­­almim napfény. Az ad erőt nekeml Hogyha kora rvggrel Legelső Bugára Fényt s meleget hint a Végtelen rónára, fia vagyok az­ első. . . Aki szolga módra Fejemet meghajtva , Kész vagyok a bókra. S bár merre haladjon Bélre vagy nyugatnak, Hódolva hajlongok A hatalmas napunk! Tök, bab, kukoricza, E paraszt növények Kik között kelletlen szégyenszem­re élek: Sugarán a napnak Eltildradhaiv wsznek Üditö--*sl4|t ■' Esdv* Ilyenek valók régen a tekintetes megye urai, f­r. R. L vár Megtagadta Jugoszláviát a horvát parasst p párt vázér (Saját­­tudósító a­kta Radics, a horvát paraszt párt­elnök a Morning Post tudósítójának nyilat­kott , és kijelentette, hogy pártja ké­viselőinek a Belgrádban való megj­elené nem jelenti a jugoszláv királyságnak juró elismerését a horvát parasztpá részéről. Csak azért mentek Belgrádt hogy megbuktassák a­­ Rasics-kormán A Ladics párt még abban az esetig­bem­ vállalna tárcát, ha az ellenző blokk kormányra kerülne. A parasz­tpk követelése, hogy hat hónapon belül ta­lált­ meg az új választásokat, állítsa helyre a belső békét­ és oldják meg szerb-horvát problémát. Pa­vi­cs azt terrort, amelyet­ Macedónia Kai- és­­Mc­tenegróban kifejtett, meg akarj­a­ hon­sítani a volt mamárkiálhoz tartozott szag­részekben. Rimsies*k­ilétét tette*, hol az angol munkáskormányban nem biri mert a jugoszláv problémában nincs elő­tjékozottsága. Egyébként nemsoká visszatér­­Londonba, haza sem­m­ieset sem megy, ígért ott élete in­m­is tűzte­ságban. A szerb kormánylapok hevesen zárna ják Radicsot az angol­ lapnak tett ny­latkozata miatt. Radics ellen — irt — Radics nyilatkozataival kell hmedk­ amelyek szembeötlően dokumentálják lamellenea magatartását. Míg én a hatalom Melegén növekszem , a m­avusba szökve Tányérom neveezteti. S­eliamenkitil, hogy? Ilii volt lekkdatom, Olajjal telik me­ S' Mindenek kis magom.. Mit ha kipréselve M­écsiesbo töltenek figr parányi körre­ Én is csak fényt vetek, Mely­em nem nagy más üst Mint a nap nem vagyur Mé kiis a hatalom Egy Hug­ár-i vagyok! Modern férfijellem Em­be­ri hiúság! Nem jelképed-e a Napraforgó virág? Nem! Mert bár te jobban S mélye hűen hajolsz meg fis inkább hajhásztal A hatalmi kegyet , a hatalom kezét Bár te jobban nyolca Hogyha kipréselnek. Neked nincs olajod. Pedig e­rre lenne leginkább szükséged, Hogy fén­yén­él látnád Bzo­­­gale­­­k üséged!

Next