Temesvári Hirlap, 1925. október (23. évfolyam, 221-247. szám)

1925-10-01 / 221. szám

ESffl. IWJCTOB r A OKItÄiEE 1, CSOTöBTOK. .mu TEMESVÁRI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:­­ Temesvár-Belváros,^ .Pa libertăţii (Jenőherceg-tér) 3 [Szerkesztőség telefonja 12—51 | Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Az előfizetés ára Romániában egész évire, 600 lei, félévre 450 lei, havonta 75 lei, helyben!? házhoz, * vidékre »postán. VM feezes külfotói államokba havi 125, lei, negyedévre 375 lei, mely külföldi valuták­ban fizethető . külföldi folyószárd­áinkra. h 3 a piroitál POGÁNY, ase &gye zs. sssájM áuts& 4 tel Csehszlovákiában' 1 cg korona, ^Magyar« , országin :3000 t korona,|“Ausztriába.ai.,30. garas (Groschen)•g Amenkában^l.t«OS» Olaszország- valamint ţ'inmehaaL V»Unu Bukarestben't lîeOS Nyomda: Hunyadi grafikai műin­tó­lét, a Temesvári Hírlap nyomdája Pia^iŢepeş iVod%1.­Lea au­tói^2 e fr­ e előnyesen szabadságot érs demokráciát hirdetett és , követelt Martin Gyula. Hogy ezt lüsszö­­­­gezzü­k, nem azt jelenti, mintha Mamin­­ Gyula zászlóbontása különös meglepetés volna. Elvégre Mami­t Gyula igazán európai értelemben vett politikus, aki nevelésénél, képzettségénél fogva rég túl van azon, hogy a demokráciát, mint egy új kormányzási eszközt fedezze fel számunkra , vagy a maga számára. Ha Maniu Gyula különösen , ünnepé­lyes alkalmat és ünneplés kereteket vá­laszt ki, hogy a demokráciát hangos szóval hirdesse, az azt jelenti, hogy a demokráciával baj van. A demokráciát el kell fedezni, hirdetni és követelni ell. Már maga a tény is elég furcsa, de okkal furcsábbak a körülmények,­­ame­lyek között ez a riadó a demokrácia ér­dekében elhangzott. Tessék figyelembe venni, hogy alap­jaiban demokratikus ország vagyunk. Alkotmányunk — mondhatnánk — desztillációja Európa demokratikus al­kotmányainak, melyben a Legszélsőbb po­lkai szabadságjogok vannak lefektet­ve, s — például — humanitásban ott tar­tunk, hogy nálunk még az elvetemült gyilkosok is csak szabadságuk vesztésé­vel vezekelnek bűnükért, de életükhöz nem nyúlunk. Ilyen körülmények között tehát érthető, mikor furcsáinak jelezzük, ha az ország egyik legnagyobb pártjá­­nak vezér­e hangos szóval kiált az áhított demokrácia után. Akkor ez a demokrácia nincs, akkor ez a demokrácia, mely alkotmányunkban ragyog - holt betű . . . Szívünkből beszélt Maniu Gyula; a demokráciának ezidőszerint igazán neon az elképzelhető legjobb sora van ná­lunk. Ki tudná ezt jobban, mint mi, akik Románia kisebbségeihez tartozunk? Ne­künk éltető elemünk a demokrácia s az, amit M­aniu Belényesen követelt,, a ’két szó: demokrácia és szabadság, összes kö­veteléseinket magában foglalja. Eljöve­telük esetén nincs szükség pén­zre, nincs szükség külön törvényekben biztosított, jogokra — csak komoly , demokráciára. Arra, amiben a, liberális uralom alatt igen kevés részünk volt. ’Mi ezt eddig is hirdettük. Amikor két­ségbeesetten harcoltunk iskoláinkért, te­lepeseinkért, utcára tett tisztviselőink­ért, mindig, mindig a demokrácia és Ro­mánia alkotmányára hivatkoztunk, mint igazunk megdönthetően bástyáira. De mindezeknél nem láttuk ott Maniu Gyu­lát, aki pedig Gyulafehérváron még egy harmadik bástyát is épített a kisebbségi jogok köré. Hogy most követeli, igen valószínű,­­hogy annak a jele: a­ demokrácia fla­­gráns megsértése az uralkodó párt­ ré­sz­éről ma már túlhaladja a kisebbségi séreltmeket, ma már — mint enhítettük — az ország legnagyobb­­pártjának ve­zére is kénytelen szárnyai alá venni az üldözött demokráciát. Ha idáig jutottunk, része van benne Maniu Gyulának: valamivel régebben kellett volna a demokráciát védelembe, venni, mindegynek venni, hogy melyik oldalán érte sérelem. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy most már késő a harc, csak most komoly legyen. A demokrácia sohasem jöhet későn. Bratianu átszervezi a liberális kormányt Bukarest, szépít. 30. Az Aurora szerint a­­községi választá­sok előtt a kormányban mélyreható vál­tozások lesznek, még­pediig azért, hogy a liberálisi párt a községi választások sike­rét biztos­íth­assa. A lap szerint Savea­­n­u, Vai­­­oianu, Chirculescu és­­Tr­a­tar­esc­u kilépnek a kormányból. Ma­rz­escu lesz a belügyminiszter,, az igazságügyi tárcát Fi­toresc­u volt igazságügym­in­iszter veszi át­­ is­mét. Ugyancsak tárcát vállalnának Moldo­v­e a M u Leon­te és Hala­ne s e­n Vlasea liberális­­képviselők. i Dm­itriu belügyi államtitkár azonban lemondana­, mert nem hajlandó Marzescuval együtt dol­gozni. Ehhez a hírhez a Rapid távirati iroda feltétlenül megbízható politikai helyről azt az értesülést közli, hogy ilyen formá­jában a valóságnak nem felel meg. Ta­ta­rescu nem mond le, ellenben Dimitriut tényleges államtitkárnak nevezik ki, a lemondott Franasovics helyébe. Or­ossz-fapart diplomáciai is­ongo­dalom 4 Tanácsadó újonnan érkezett követségét a japán kormány rendőri őrizet alá vetette, mire a misszió elhagyta Japánt Több mint ezer japán kommunistát letartóztattak (London, szept. 30. A Daily Telegraph jelenti Tokióból: Az orosz diplomáciai delegáció megér­kezése Tokióba azonnal konfliktust­ idé­zett elő Japán és a Tanácsunió között. A japán kormány a megérkezéshez több, mint ezer rendőrt vezényelt ki. Előző­leg ezernél több konmiuuisti­gyanis egyént fogtak el. Azokat is letartóztatták,, akik a boh®­viki követséggel beszélni akartak. Az orosz delegáció tagjait a szálló­jukban valósággal foglyok gyanánt őrizték. Ilyen fogadtatásra a delegáció veze­tője kijelentette, hogy Japán nem respektálja a diplomáciai képviselet legelemibb jogait s ezért nem látja, sem­mi értelmét annak, hogy továbbra is To­kióban maradjon. Tegnap az egész misszió rendkívül szigorú rendőri fede­zet mellett elutazott Japánból. *­ Október 5-én kezdődik el külügyminiszteri konferencia a­ svájci Locarnoban , szövetségesek ragaszkodnak Németország belépéséhez a Népszövetségbe . Ismét felszínen a háborús felelősség kérdése Páris, szept. 30. H o e s c k­ német követ hosszasan tár­gyalt IBrianddal. Azokra, a kijelenté­sekre válaszul, amelyeket Huesch kor­mánya nevében tett, Briand memorandu­mot nyújtott át. Berlin, szept. 30. A miniszteri konferenciára való meg­hívásra adott német válasz jegyzéket ma­ közzétették. A válasz hozzájárul a kon­ferencia tervéhez és azt javasolja, hogy azt Svájcban, október 5-ikén tartsák meg. A válasszal egyidejűleg a­ német nagykövetek a szövetséges kormányok külügyminiszterei előtt szóbeli nyilatko­zatot is tettek. A nyilatkozat szerint a sz­övetségesek a biztonsági paktu­mot attól tették függővé, hogy Né­metország belépjen a Népszövet­ségbe. Németország nem mond ellent, ha a két problémát ilyen kapcsolatba hozzák, a német kormány azonban hangsúlyozza, hogy a­ Népszövetségbe való belépése nem jelenti még azt, hogy elismerte a békeszerződés ama pontjait, ame­lyek szerint a háborúért Németor­szág felelős. A németek célja,, hogy­ a kölcsönös tiszte­letet helyb­eálilíteáik és a belső egyenjogú­ságot megteremtsék, mert enélkül őszin­te kiengesztelődés lehetetlen. Ugyancsak lehetetlenné teszi az­ őszinte együttmű­ködést, ha nem szüntetik meg azokat az okokat, amelyek a szövetségesek és Né­metország között­ viszályokra adhatnak okot, vagyis az északrajnai zóna kiüríté­sét és a német leszerelés kérdésének vég­leges elintézését. A német kormány re­méli,­­ hogy a szövetségesek ugyanolyan lojalitással fogadják kijelentéseit, mint amilyennel azt megtették. A német jegyzékre adott francia vá­laszjegyzék tudomásul veszi azt, hogy Németország minden fenntartás nélkül h­ozzá járni a biztonsági konferenciához. A német memorandumban kifejtett több kérdéséből kifejti, hogy azok a­ bizton­­á sági paktummal szoros kapcsolatban nin­csenek. A háborús felelősség kérdését a békeszerződés rendezte, azon a paktum sem változtathat. A kölni zóna kiürítése és a leszerelés megoldása csak Német­országtól függ, hogyan teljesíti kötele­zettségeit. Az angol válaszjegyzék örömmel veszi tudomásul, hogy Németország, hajlandó a N­épszövetségbe belépni."A háborús fe­lelősség kérdéséről való vitát az angol kormány időszerűtlennek tartja. Az an­gol jegyzék egyebekben ugyanazt tartal­mazza, mint a francia jegyzék. Páris, szept. 30. Hivatalosan jelentik, hogy a külügymi­niszteri konferenciát október 5-én Locarno­­ban megtartják * Rövid politikai hírek A miniszterelnök a király előtt. Buka­restből jelentik: Bratianu Jones mi­niszterelnök szerdán érkezik meg, csü­törtökön átveszi a hivatalát s október h­armadikán megjelenik kihallgatáson a király előtt, hogy megbeszélje a parl­a­ment megnyitásával kapcsolatos intézke­déseket. Egyben vázlatosan beterjeszti a trónbeszéd szövegét is. Erdélyi prefektusok lemondása az uj megyebeosztások miatt. Bukaresti jelen­tés szerint több erdélyi prefektus a me­­gyebeos­ztások miatt lemondott. A pre­fektusok lemondását, illetve az uj pre­fektusok kinevezését Bratianu Jones hivatal­ba l­épésekor azonnal elintézi. A bulgár külügyminiszter látogatása Bukarestben, Szófiából jelentik. A bul­gár lapok jelentése szerint K­a­l­f­o­v bulgár külügyiminiszter Génfből visz­­szatérve, két napot Bukarestben fog tölteni. Kalfov látogatása szoros kap­csolatban van a román-bulgár egyez­ménnyel. A bulgár külügyminiszter bu­karesti tartózkodását arra is fel akar­ja használni, hogy a két ország között felmerült vitás ügyeket személyes tár­gyalások során elintézze. Elfogadták Liautey marsall lemon­dását. Párosból jelentik: A miniszter­tanács elfogadta Liautey tábornok­nak, a marokkói kormányzóságról való lemondását. Utóda ideiglenesen P­e­­t­a­­­n tábornok lesz. Marokkó végleges kormányzójául azonban Steeg van ki­szemelve. Pteancu inspektor a templomokat is cenzúrázza. Nagyváradról jelentik: A tegnapi zsidó ünnepen (Pit­e­a­n­e­u tan­ügyi inspektor több hívével megjelent a nagyváradi ortodoksz-t­emplomban ) ott ’ felelősségre vonta Fuchs főrabbit, amiért egy, a templomi mécseseket tar­tó állványon magyar felírás van. Ezt az ej­edvényt tudniillik Grünbaum müaszta­­losi ajándékozta évek előtt a templom­nak s az van ráirva: „Grünbaum Vil­mos­ müasztalos ajándéka.“ Ez az­ a ma­gyar felírás, melyet Pteancu kifogásolt. Fuchs főrabbi kijelentette, hogy nem is jutott eszükbe, hogy a magyar világ­ban kapott ajándékot ,eltávolítsák. Pteancu jegyzőkönyvet vett fel , azzal­­ távozott, hogy folytatása lesz a dolog­nak. Dal és téli újdonságok Mell Tutta mindennemű­ divatárukban beérkeztek Központi Áru­házában Belváros, Mercy-utca f és Jenő1ielice00 utcai sarkán

Next