Temesvári Hirlap, 1925. október (23. évfolyam, 221-247. szám)
1925-10-01 / 221. szám
r 2 " mtmmtfmmmmmmmsit rmmiwmmmm Törvényszéki Ítéletek Temesvár, szept. 30. A temesvári törvényszék Fehér-tanácsa ma több kisebb ügyben hozott ítéletet. •Elsőnek Nägel Konrád józseffalvai tizenklencéves kocsiszegényt állott a bíróság előtt. Nägel ez év április hato- Idlrikáin kocsijával, melyen trágyát hordott, halálra gázolta a tizenöthónapos SWieiber Máriát. Nägel azzal védelmezik, hogy a lovak, amely(?!ki három napig az istállóban urunk anélkül pihentek, nagyontüzeseik voltak, de ezenkívül is Weber Mária egy társnőjévé. Probst Annával együtt szaladt keresztül az utón és miig az egyiket, kilke-rülte, nem tudott ügyelni a másikra. A bíróság a legenylyeibb büntetéssel, egyhavi fogházzá sújtotta. Sfereoui a Doriolakii nagyszákosi kokicsmákost a községi elöljáróság pénztárosa, Seemaan György jelentette fel ráigakinizásáént. i Stehcooiu ugyanis azt terjesztette a faluban, hogy Serosan rá akarta venni, hogykorcsmájában az általija elfogyasztott pálitykát inja a köszség ezállására, mivel a község nevében Secoisiah nmákig hozzájön vásárolni. Miiután iStencoeiu ezt nem akarta teljesíteni. Sorosan máshol vásárolt az elöljáróság számára..Secoaan megtudta a faluban szállongó híreket, feljelentést tette és ma vonta a bíróság Sterepeiut felelősségre, aki abíróság előtt is megmaradt állatába mellett,, ming a szintén kihallgatott Beoaxau erélyesen tagadott. A bíróság több tanút hallgatott ki, akik mind tudnak arról, hogy Seeosan tartozott a korcsmában és akijének a kancsmáros elmesélte az ajánlatot. Tanúval azonban ■nem tudta állításaiit igazolni és ezért a bíróság hatszáz lei pénzbüntetésre ítélte. A büntetést végrehajtását azonbanfelfüggesztettére. •Sepuhin István napszámos, az elmúlt esztendőben szóligtárlati helyén feltörte az istállót és három kocsikereket lopott. A kerekek árát —ezer lejt — később viszszafizette a kiárusultnak, aki ügyvédje útján a mail tárgyallás előtt vissza is vonta, a feljelentést. Matei ügyész ennek dacára, hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt fenntartotta a vádat és kérte Soculin megbüntetését, akit a törvényszék elle ítélt tizenötnapi fogházra. Sándor József és Ugrón István tárgyalása a csúcsai paktumról. Kolozsvárról jelentik: Sándor József képviselő, aki hetek óta távol tartja magát a Magyar Párt munkálataitól, mert az Erdélyi Múzeum Egylet átköltözésével van elfoglalva, kijelentette, hogy a csúcsai paktum tisztázása és revíziója ügyében szombaton tárgyalni fog Ugron Gábtorral. XXIII. évfolyam, 221. szám. Cuza professzor is antiszemitizmust hirdet - OOO—«• a háború elöli Ifilakott zsidók egyenrangú állampolgárok — Antiszemita - zavargások Piatra frearerteais A regálbeli vasárnapi antiszemita zavargások a vidéki laptudósítók jelentéseinek beérkezése után sokkal súlyosabbak, mint ahogy a belügyminisztérium kommünikétje feltüntette. Piatra-Neamtuban vasárnap este a legnagyobb zsidó ünnepnapon, a Jónikipur előestélyén, amikor a zsidók a templomba legszentebb imádságukat, a Kol-Nidrét imádkozták, felnőttekből és fiatal gyermekeikből álló -es ciport vette körül a Strada Canalban lévő zsinagógát s áldott jelre kövekkel dobálták meg a templomot, melynek összes ablakait betörték. A templomban óriási pánik keletkezett, az asszonyok sikoltozni kezeltek, a férfiak, pedig kirohantak az utcára és szembeszállottak a zavargókkal. A tüntetők ezután másutt gyülekeztek s a Ilascu Catarghium teában lévő zsinagóga ellen intéztek hasonló támadást. Ezzel sem érték be, hanem a Plata Cogalniceanu felé mentek, hasonló szándékkal. Ekkor azonban az előhívott rendőrség közbelépésig megakadályozta a további, fejleményeket. Több tüntetőt, letartóztattak, többen megsebesültek. Az antiszemita tüntetések nagy elkeseredést váltottak ki a zsidóság hitében. A lakosság faji és felekezeti különbség nélkül elkteli azokat. Turne arendőrkapitány a történtek hatása alatt beadta lemondását. A belügyminiszter erélyes vizsgálatot rendelt el. Ezzel egyidejűleg jelentik, hogy Cuza professzor a napokban manifesztumot f fog kibocsátani, melyben felszólítja a diákokat, hogy térjenek ismét viszsza mas iskolák falai közé, és látogassák rendesen az előadásokat. .Cuza frontváltoztatását azzal indokolja, hogy a zsidókérdés ma már új fázisba jutott s ezért elyképp változtatta meg véleményét, hogy itt már 1914 előtt ittlakó zsidóikat egyenrangú állampolgároknak tekinti. Viszont fokozottabb kötelességévé teszi a diákoknak, hogy harcoljanak abban az irányban, hogy az azóta bevándorolt zsidók minél előbb hagyják el az országot. Radics István elsőrangú állami feladatnak tartja a kisebbségek védelmét .TMu--------------- A horvát parastaltpárt vezérének nyílasfeolgara Csersilben. 0— Budapest, szept. 30. Radics István Genfben egy budapesti lap munkatársa előtt nyilatkozott a kisebbségi kérdésről ,és pártjának ailikálisokkkal történt megegyezéséről. Radics nyihaittopizatában többeik közt akövetkezőket mondotta: — Én a kisebbségek védelmiéit arra, az államra bíznám, amelynek nemzetiségi kisebbségei vannak. Minden államnak legnagyobb érdeke,, hogy kisebbségei legyenek és ha ezek megfelelő lojalitást tanúsítanak, az, állatmespnével szemben, érdekükben mindent meg kell tenni. Szent István politikáját vallom ezzel magaménak, akor azt mondotta: Regniuimunitus linguae imibecille. Gyenge az az ország és erőtlen, amely egynyelvű, amelynek nincsenek kisebbségei. Ezért a kisebbségek védelme elsőrendű feladata az államnak. A Jugoszláviaés Magyarország közötti viszonyt minden tekintetben kielégítő Legalább nem tesz ideje arra, hogy megun, ja, a házasféletáb. De még jót is tesz vele: biztosítja egy derék, jótrauytaló lány sorsát. — És mit gondol, méltóra: fogja viselni a kisasszony a neveimet? — Efelől jótállok. Aztán meg nem is fogja sokáig viselni, nem látom és mint a horvát parasztpárt elnökle, azt is kijelenthetem, hogy mi, horvátok a réginagyobb rokonszenvvel viseltetünk a magyarok iránt, különösen pedig a magyar paraszti pártok iránt. A magyar paraszt, aki a horvátok és szlávok közelében él, igen, érfékletű emberanyag. Őrültség volna, ha olyan politikát követnénk, amely ezt az értékes elemet elidegenítené tőlünk. A radikálisokkal történt megegyezésről akövetkezőket mondotta Skanes: — Pasics miniszterelnök nem vált az eseményekről és a holváetországi helyzetről helyesen informálisá, amikor azonban a szóbeli tárgyalásoknál megértettük egymást, a, megegyezés minden), tekintetben, még a jugoszláv általános politika nagy imincipoumáira nézve is, hamarosan létrejött köztünk. Megegyezésünknek az a lényege, hogy elválaszthatatlanul hozzá vagyunk kötve Jugoszlávia többi részéhez, •volna. Pralismux úr néha megfecszente fáradozását és ilyerkor nem tudott elfojtani egy alig észrevehető, kisssé gunyosi mosolyt. De Rives asszony gyakran ellátogatott a fiatal párhoz ésnvinwlen alkalommal kétkedően csóválta fejét. De Velmernäben elgondolkozott: aa patvorsoik csak nem tévedhetnek HOIESUXHÍ HIRUAF mert hiszen a szerbek és horvátok között nincs különbség. It a Horvátorriszáig neon is köztársaság és nem i,s föderalista állam, autonómiája belső szerkezetéinél, városainak, sközségeinek és köziigazgatásának sajátságod jellegétnél fogva mégis autonóm maradit és igy megőrizhetjük sajátosságainkat és mégis egységesek vagyunk a jugoszláv királyságban. jm. Éjszakai rablótámadások Bukarestben Bukarest, szept. 30. A közbiztonsági állapotok a fővárosban az utóbbi hetekben meglehetősen leromlottak. __ Az elmúlt éjszaka három utcai rablotámadás történt, amelyek tetteseit azonban csak részben sikerült elfogni. A filarăţi pályaudvar mögött három férfi és egy nő éjszaka megtámadták Tudor Abu alkalmazottat, támadók egyike hosszú késsel több szúrást ejtett a hátán. A szerencsétlen kétségbeesett sikoltozásairaa támadókmegijedtek és mielőtt még kirabolták. Volna meneküléshez fogtak. Egyiküket elfogták és a rendőrségre vitték, Tudor Albut súlyos állapotban a mentők szállították a kórházba. A másoki támadás a Sovseaua Militar Bragun történt. Három ismeretlen egyén megtámadta Georgescu Jon rendőrt és késszúrásokkal súlyosan megsebesítették A rendőrt az akspekciós rendőrellenőr találta meg eszméletlen állapotban, és szállíttatta kórházba. A harmadik rablótámadás a legvakmerőbb, mert a város központjában, forgalmas helyek közelében történt. A támadók ott elmenekültek s a súlyosan,a bessült áldozat személyükre vonatkozóan semmi adatot nem tudott. Az áldozat Coltuc Jón őrmester, akit a járókelők találtakmeg az igazságügyi palota, közelében, vérbenfagyva, eszméletlen állapotban. Homlokán és fején több, mély szúrt sebbel. A katonai kórházba szállították. 45 KP 572 személyautó használt, de kifogástalan állapotban, nyitott és csukott karosszériával ®IU «6n ea®d*. Közelebbit LÖSCH Frigyesnél, 11., Coronini-tér 17 Telefon 13-30. 8—9, 12—4 között. * « *.» N M m M SS« «I a « w m « m m m » a a * «t# * a ej a p « m * Nagy yzSelfrelyi gég ! Lehetőleg a józsefvárosi » Urr-fitcárean keresletük, s Ajánlatok .Üzlethelyiség 1382‘ % S r jelige alatt RUDOLF MOSSE « * hirdetési iroda Timişoara I, Strada a a Mercy 2 szám alá küldendők. £ «p m an vi» w »«w vf mw «6 m m ni m n w v«ss st w m ^ w I — Érvényteleniteni k«A ház;i.ssá:r,mknt a szentestéknél és meg kell kaidiillararunk a válóport a polgári biróiságnak. Nagyon sokat .kö■sisöniieteik önnek és meg fogija engedni, hogy Miana jeliéül!niergiajándékozza ki agy-e? — Neon kell semimiféle ajáradék. A haldokló házassága írta: HENRY BORDEAUX. Pudteoux ur, az egykori diplomata, mikor orvosai lemondtak életéről, maigához kér SÜU régi barátnőjét, De Rives asszonyt, hogy közölje vele végső rendelkezéseit. — Magáraakarom magyart a vagyonomat — szóli Pulneaux ur. — Elfoglalja, ugy-e? — Szó sincs róla! Azt a mondanánk, hogy az ön szeretője volaan. — Hát nem volt az? Vagy talán megbánta? — Az voltam és nem bántam meg semmit. De azóta eltelt shmsz esztendő, elévült a dolog. Nincs skilliltségem a vagyonára. Sokkal többet ér nekem jól hírem. Hiszen gyermekeim vannaiaik. De adjok egy tanácsot: vegye feleségül De Donifaron Msaigiszoínyt. — De drága barátnőm, hiszen tudja, hogy éppen öraire való tdltiratettel tem nősültem meg. — Akikor hát nősüljön most meg az én kedvemért. •. ../j jiíj — Ilyen áforporban? — Éppen azért. De Gonifaron kisasszony a tenisztifásnyom, árva és félő, hogy sohasem megy férjhez, pedig derék lány, esze van, ha nem is éppen csinos. — Az ember nem nősült meg akkor, amikor haldoklik. — Sőt ellenkezőleg: ez a helyes időpont. — Máért nem? — Mert újra férjjhez megy majd. De Rivesasszony óvatosan elhallgatta, hogy ezt a leendő vagyonos özvegyet a saját fiainak száratta. Pusseaux ur pedig metadátsital r óhajtott i.i. — Akkor hát csak siettesse a formaiságokat, drágia barátnőim. És hozza ide a menyaisiszonyomat, mert szeretnénk megismerkedni az özvegyeimmel.* De Reves asszonybemutatta neki pártfogoltját, aki némi volt nagyon elragadtatva keresztanyja ötletétől. Piulsearax úrnak kellett vigaisztalnnia.: — Megnyugtatom, nem leszek sokáig terhére.Hosszas törés után végre beleegyezett. Az esküvőt egész csenidlben, otthon tartották meg és a fiatallasszony beköltözött férje házába, hogy utolsó napjaiban ősséges ápolója legyen a szegény fbetegrajak. Nap-nap után ott szorgoskodott abetegágy körül, tett iveit szótlanul csendesen, nagyobb bűzgaloonunak mintsem ő maga is gondolta és szerintük I'ulse-afux ur már nem viiheti,sokáig. Egy hónap telt el igy. A beteg egyszer jobblan volt, másikat rosszabihuilt. A fiatalaszszony változatlan odaadással ápolta. Olyankor, amikor az egyre ritkábban jelentkező rohamok után jobban lett Pussiaaux úr, elbeszélgetett a halkszavu teremtéssel. Elmondotta magának szomorú músltját, bánatos csalódásait, vigaszttalta é® a tapasztalt , öreg ember józaraságával, az egykori világfiszeli,e-meis könnykiedisségével tanácsokat adott raokit. Egy napom az orvos kijelentette, hogy volce többé miitől tartania, meggyógyult. — Lehetetlen! — tiltakozott Pluiseaux. — Örülj-ör a neta — pattogott az orvost. — Csak nem fogom ostoba, szeszélye kedvéért most beteggé tenni. Mikor felesége a szobába lépett, Paiseaux úr komor arccal fordult feléje: — Kelllemzetlen bárt kell önnel közölnöm,gyermekem. Képzelje csak, arra vagyok átélve, hogy tovább éljek. Rosszuul kevertük a kártyát, a házasságunk seramis. ■— Hogy érti ezt uram? Ugyan, ugyanis legyen okos. Azt hiszem, nem egykönnyen fogjainékem meg bocsátani^ 'hogy nem haltaim meg. — Nekem kell, uraim, öntől bocsánatot kérni. ■ — Maga gyemrejkiem, í’elfenerálni a -'zerepeket. — Szó sijncs róla. De az elmúlt hetekben^ 1 százszor, e-nevnszter őszlintén megbántam! azt a l mit szerepet, amire vállalkoztam. — Megis büntbődött érte. — Irogyne, hiszen el akar küldeni. — Dehogy akarom elküldeni. De jóvá akarok tenni egy nagy hibát. Magára gyermekem, nagy örökség várt, amivel boldoggálehetett volna. Miivel kárpótoljam most ők ,hogyan háláljam meg azt, hogy gondosságával még néhány évivel meghosszabbította »életemet. J 1 — Kérhet, amit csak laibar. —• Kérem, tartson meg továbbira is. Megtartotta és nem bánta meg egyikőjük ,sem. Csak De Riv©s asszony bosszankodott kissé magasban.