Temesvári Hirlap, 1925. november (23. évfolyam, 248-272. szám)

1925-11-01 / 248. szám

XXIII. ÉVFOLYAM1m kgvkmmr­i, márnái­ MAI LAPUNK ÁJJA 5 LEI 248. SZÁM. MESVARI HÍRLAP „Szerkesztőség és kiadóhi­vatalU'~ •'“..Temesvár-Bel­város/ Az előfizHéc in Ramáinál*» egész évre 600 lei, félért* 150 lei, btronta 75 lei, helybeni hizhoi, vidéki» postán. Az összes külföldi állimokba h»­rt 12? lei,­­ negyedéb­e 375 lei, mely külföldi valutá­ban fizethetü külföldi folyószámláinkra. Alapítottai' POOANY MmiXY A­z egyes szám ára 4 (el CselMd«vákiában?l e. keretű, i M­agyar­­országa* 3000 korona, Anastriában 30 garas (Groachics Araartkiism­­­eent,"­­00 számig- valamint Finmehas'^.linu4 Buk­arest b­en Wm r 3 Nyomda: Hunyadi grafikai műkté-­­zet, a Temesvári Hírlap nyomdája! LSN* T*P°9 Vodă .(Lenau-tér) ;,aj Tdlefórianám 14—44r ■Sfrytoya», TriniteanC ; Pa Libertății (Jenőherceg-tér) 3 ■Szerkesztőség telefonja 12—51 Kiadóhivatal telefonja:' 44—42 A sárga falomb megzördül ilyenkor ősszel, amikor a természet az, elhalás néma csendjében gnheg és a levelek szomorúan zizegve­­zenélve, hullanak a földre. A kopaszodó fák, az elmúlás dacos hirdetőoszlopai, mert amint lombtalanul, tavasztváróan továbbélnek a fagyos tél felengedéséig, hirdetik a természet megnyugtató, igéit is, hogy az elmúlás nem örökkévaló és hogy a nagy végtelenben minden at örök. Ez az idő az az emlékezés idege. Ez a természeti tünemény elmélkedésre kész­let. Elmélkedni az­ élet és h­alál felett.­i Sokrates, a haladó szellem legkiválóbb görög bölcselője, — leh­et azért, hogy környezetét, avagy önmagát megnyug­­tasssa a halálos ítélet után —, azt álla­píto­tta meg a halálról, hogy az min­denképpen valami jó. Mert vagy zavar­talan, örök álom, amilyet a harcos, nyug­talan élet sohasem nyújthat. Vagy a lé­lek vándorlása ebből a világból egy má­sik világba, ahol tovább él. Mindegyik feltevés kiegyenlíti a h­alali félelmet. , Sokrates halála óta súlyos évszázadok vonultak el az emberiség feje fölött. A halál problémájáról sokat vitáztak tu­dományos alapon. De szelídebb, belesebb véleményt senki sem tudott erről a misz­ticizmusról. Ma, amikor a halottakról emlékezünk, a halálról, mint a földi lét zárófejezeté­ről és nem mint egy új fázis kezdetéről ■'-V-’m­ikj elmélkedni. Bizonyos,­ hogy ha a élet hosszú, végtelen harc és rövid béke, a halál pedig rendszerint rövid küzdelem és hosszú-hosszú béke. És az emberek mégis a harcot, a küzdelmet akarják, az emberek mégis borzadnak a haláltól és tudósok rejtett laboratóriu­mokban sátáni kéjjel kutatják az örök­­földi élet orvo­sszerét. Igen, mert a pa­ra­dicsomból való kiűzetés tragikus mag­va már az isteni tilalommal való szem­­­behelyezk­edés volt és minden törekvé­sünk arra irányul, hogy megbirkózzunk a természettel, hogy erőszakot köves­sünk el rajta. Derén, meg akarjuk mu­tatni, hogy amikor a természetben min­den múlandó, az ember nem­ az, hanem örökétig él. ..Beszélget a­ fákkal a hús őszi széle, valami titokzatos dolgokat súg nekik s rezignált melódiákban leperegnek az elsárgult, élettelen levelek. Ez az örök törvény, amelyet ember sohasem fog megváltoztatni. A törzs él ,s uj rügyezés­­sel, ha meg nem korhad, a végtelen­ségig elélhet, de a hajtásoknak el kell pusztulniok. Az emberi élet örökkévaló­sága is csak ebben a folytonossági lán­colatban nyilvánulh­at meg. A törzs szi­lárdan megállhat, de az egyes generá­cióknak meg kell sem­misülniök. Ha pedig így van és­ ig­y leszen min­dig, miért a véres have, miért a gyűlöl­ködés ember és ember között. Miért nem engedjük uralomra már az földi életben a bélkiét, miért pazaroljuk el a könnye­ket, amelyek a halálhoz kellenek. Miért a különbségek a földi létben, mikor a földi sors végében egyek vagyunk? Miért tudunk csak a halottakra egyfor­ma szeretettel gondolni, az élőkre nem? •Miért becsüljük többre a halált,mint az életet? . . . Mikor mindannyian élni akarunk és senki sem akar meghalni . . . Németország csak Köln kiürítése után írja alá a locarnói egyezményt Balkáni garanciapaktumot terveznek e locarnói egyezményhez hasonlóan­ ­—©—* Berlin, okt. 30. A párisi, londoni és­­brüsszeli német nagykövetek tegnap megjelentek az il­lető országok külügyminisztereinél és közölték a német­ kormány bejelentését, amely szerint Németország hi­vat­alos ál­láspontja a locaimói szerződésre vonat­kozóan változatlan. Hangsúlyozza azon­ban a bejelentés, hogy a nemzeti­ párti miniszterek kiléptek­ a kormányból, ami a parlamenti helyzetet nehézzé tette, ennélfogva a kormány szükségesnek lát­ja a szeredé­s aláírását a Locarnóban megállapított engedmények előzetes tel­jesítésé­től függővé tenni. (Köln kiürí­tése, a Rajna melletti helyzet javítása, a katonai ellenőrzés megszüntetése stb.) Ha a szövetségesek teljesítik ezeket a kívánságokat, akkor a német kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a locar­­nói szerződést december 1-én aláírja. Páris, okt. 30. Chamberlain és B­riand a bol­gár-görög konfliktus ügyében tegnap kétezer is tárgyalásokat folytattak. Chamberlainnak az a terve, hogy a lo­caimói garanciapaktumhoz hasonlóan, balkáni garanciapaktuimot létesítsen, amelynek az volna a célja, hogy a bál­ikon békéjét és­ nyugalmát biztosítsa. A tervet magáévá tette Briand is és a bal­káni garanciapaktum kérdése a Nép­szövetség csütörtöki ülésén már szóba kerül. .. aspy«. ­»"■'’rő"A parlament ülése A parasztpárt interpellációja a községi választási névjegyzékek összeállításáról — Visszaélések­­ a földkiosztásnál H? m '£ • Sr A képviselőház ülését délután­­három órakor nyitotta meg Stefan Juvin al­­elnök. A miniszterek közül jelen vannak Bratianu Vintila, Save­a­­n­u, M­a­r­­zescu és Cipo­i­a­n­u. B­r­a­ti­a­nu Vintila javaslatot ter­jeszt be 250 millió rendkívüli hitelről, mely a­ hadi károsultak kifizetésére való. C­i­p­oii­a­n­u földmű­vel­ésügyi államtit­kár válaszol J­otvului Izioigcu tegnapi beszédére, mely szerint a kormány nem utasítja a mezőgazdasági kamarákat mű­ködésük megkezdésére. "Felszólítja Joa­­nitzescut, hogy ne prédikáljon­ vizet, im, bort iszik, hiszen az a mezőgazdasági kamara, melynek ő az elnöke, még a mai napig nem tartott ülést. J­oanitz­es­cu kijelenti, hogy több ízben felhívta a kormány figyelmét a mezőgazdasági barna­rák közömbösségé­re. Tegnapi felszólalásával is ezt célozta. M a d g e a r u parasztpárti képviselő a községi választási névjegyzékek ügyé­ben szólal fel. Több helyütt, hamisították a listákat, Bukarestben 58.000 választó közül csak 28.000-et vettek fel a lajstrom­ba. Az igazságügyi mii­niszter egy rende­lettel valósággal elriasztotta a választó­kat attól, hogy felebbezést adjanak be. Ártalansági bizonyítványt követel a polgároktól, amikor pedig ez ellenkezik a törvénnyel. Ezután An­gh­ele­sscu felé fordulva, folytatja: S Olt megyében t­öb­b tanítóval igaz­ságtalanul bántak csak azért, mert a parasztpárt hívei. Az igazságtalanságok értelmi szerzője Bala­cri államtitkár. M­a­rzescu miniszter válaszol Madgeammnak és kijelenti, a rendelet, amelyet kiadott, szükséges volt. Egyéb­ként nem fordult még elő, hogy a bírósá­gok az ártatlansági bizonyítványt nega­tív esetben követelték volna, hanem csak akkor, ha­ a megfelebbezett választóról azt állítják, hogy büntetve volt. Madgearu kijelenti, hogy nincs megelégedve a válasszal, de megállapít­ja, hogy a kormány ebben a kérdésben engedett valamit. Amghelesi Cu válaszolva Madgea­­runak, kijelenti, hogy az ő minisztériu­mában nem politizálnak és így Madgea­ru vádjai nem helytállók. Az ellenzék soraiban erre a kijelentés­re tartós derültség támad. Michalache, Lupu dr. és Angheles­cu között szenve­délyes vita keletkezik, aminek Anghe­­lescu azzal vet véget, hogy Balaorit mintahivatalnoknak mondja, aki az ál­lam érdekeit tartja szem előtt. Ezután áttérnek a napirendre. A 250 milliós kölcsön megszavazásánál Mad­­geani kifogásolja, hogy a hadikártala­­nítások ügyét nem intézik el. Nemi­dő po­litika a ká­r­talaní­tá­si összegeket csak akkor fizetni, ha a szövetségesek folyó­sítják a háborús károkért járó összege­ket. . G. H. B­o­r kéri a kormányt, hogy Bukovinában és Erdélyben sürgősen rendezze a hadis­ártalanítások ügyét. Bratianu Vintila a késedelmet az­zal magyarázza, hogy az elifíkészítő mun­kálatokat csak most fejezték be. A szenátusi ülésén Du­ne­a aleln­ök elnökölt. A miniszterek közül egyedül C­o­n­s­t­a­n­t­i­n­e­s­c­u Alexandru van­ jelen. P­o­p­a esperes a kraisinszörény megyei Tobusca községben elkövetett föklkiosz­­tási visszaéléseket ismerteti. Constantinescu földmivel­és -ügyi miniszter­­kijelenti, hogy az ügy máig a­ bíróság ellőtt van é­s így nem avat­kozhat bele. Helyesnek, tartaná, ha a pa­rasztok a bíróságnál keresnék igazukat és tartózkodnának az önbíráskodástól­. T­ir­o­f­i­n az agronómok ellen szólal fel, akik a hadirokkantakat kizárták a földfelo­sztálsból. Constantinescu miniszter kije­­lenti, hogy a hadirok­k­antak sérelmeit orvosolni fogja. Ezután a­z elhunyt Gheorghe Vasiliu helyébe a legfelsőbb iparügyi bizottság­ba Nikcolaescu szenátort választják meg, amivel a szenátus ülése véget ért. ‘ /*•­:­ Az erdélyi katolikus státus jelentése Kolozsvár, okt. 31. Az erdélyi római katolikus státus teg­nap tartotta igazgatótanácsi ülését, melyen Balázs András kanonok s­tá­­tusreferens ismertette a november tiz­en­­kilencediiki gyűlés elé terjesztendő jelen­téseket. Miután M­a­j­­­á­t­h püspök Bu­karestibe utazott a szenátus ülésére, a tanácskozást Jósika Gábor báró ve­zette. A jelentések anyaga legközelebb egy vaskos könyv alakjában, nyomtatás­ban is megjelenik. A jelentés beszámol minden fontos mozzanatról és az utolsó év minden je­lentős eseményéről, köztük­ az erdélyi egyházaknak a Népszövetség elé vitt panaszairól is, melyek a közeljövőben tudvalévően elintézés alá kerülnek. Rendkívül érdekes fejezete a jelentésnek az iskolák ügye, melynél aktaszerűen is­mertetik a küzdelmet, melyet az egyház folytat a liberáll­s kormányzat gyűlölkö­dő és elfogult politikája ellen az alkot­mányban, a törvényben és a békeszerző­désben biztosított kisebbségi jogokért. Amerika egy elfogott távirat miatt avatkozott a világháborúba. Newwyorki jelentés szerint egy ottani lap közli az elhunyt Pate volt nagykövet­ emlék­iratait, melyekből kiderül, hogy Ameri­ka a világháborúba ama távirat Iratá­­sai alatt avatkozott be, melyet Zim­­me­rín­a­u a német birodalmi, külügyi államtitkár intézett a mexikói német követhez. Az Egyesült Államoknak si­került elfogulok s azt látták belőle, hogy Németország arra igyekszik rá­­veni Mexikót, hogy támadja meg az Egyesült Államokat. —0— A görögök kiürítették a b­olgár terü­­­leteket. Szófiából jelentik: A görög csa­patok kiürítési munkálatai minden za­varó incidens nélkül bonyolódnak le. A Magyar Távirati Iroda tudósí­tója végig­járta a falakat és beszámolója szerint a megszállás súlyosan megviselte a kör­nyéket. Michalache és Maniu tárgy­alásai­ Bu­karestből jelentik: M­i­c­h­a­lache, a parasztpárt vezére, újból tárgyalt Ma­niu Gyulával, az együttműködés ügyé­b­en. A megbeszélés után összehívták a parasztpárt parlamenti tagjait, hogy közöljék velük a srót pártvezér megbe­szélésének lényegét. Rosszabbodott a francia csapatok hely­zete Szíriában. Párisi jelentés szerint a szíriai helyzet rosszabbodott. Sárrá il tábornokot visszahívták s helyébe Franklin B o u i 1T om t nevezték ki­­szi­riai kormányzónak. WINTERNITZ női konfekció nagyáruháza —Q— Télikabátok, ruhaújdonságok, szőrmebundák nagy választékban Elsőrendű angol és francia mértékszerinti szabóság Belváros, Lloydson, Löffler-palota. Józsefvárosi üzlet: Kossuth­ Lajos­ u. 12

Next