Temesvári Hirlap, 1926. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. 1926 'TV+ICIIS 2, KEDD. fó. SZÁM, TEMESVÁRI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) I., Viaţa libertăţii (Jenő herceg-tér) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Az előfizetés áruítoalánnábann egész évre 1ó 1000 lei, félévre 520 lei, havonta 100 lei; helyben házhoz, vidékt 1/4 évre 270 L. Az összes külföldi államokba havi 200 lei, negyedévre 500 lei, mely külföldi valutában fizethető külai folyószámláinkra. 1Uapl so#Lai peeAMir mmnialy A.ir egyes szám tipel Csehszlovákiában c. korona, Magyar országon 4000 korona, Ausztriában 40 garap (Groschen), Amerikában 2 cent, Olaszország valamint Fiuméban 1 líra. Nyomda: Hunyadi grafikai indiaiézet, a Temesvári Hírlap nyomdája. Piaţa Ţepeş Vodă (Lenau-tér) , Telefonszám 14 —14 Sürgönyeim: Hirlap Timişoara A liberátispárt és az új választósásti Javaslat Bukarest, febr. 27-Kommentárok ezrei igyekeznek felfedni azt a titkos szándékot, amely a kormány ama elhatározása mögött lappang, hogy távozása előtt még megszavaztatja a választójogi törvényjavaslatot. Teljesen ellenkezik a parlamenti, szokásokkal, hogy egy kormány, amelynek távozása rövidesen megtörténik, ilyen fontos és a választójogi rendszer vonalába vágó törvény keresztülvitelét erőlteti. A tradíció úgy alakult ki, hogy azok a kormányok, amelyeknek sorsát valamilyen esemény megpecsételte, programmjuk elintézetlen pontjait örökül hagyják az utódoknak. Azért politikai tévelygésnek mégsem lehet a liberálisok eme gesztusát nevezni. Argetoianu Constantinnak ebben aligha van igaza. Igaz, viszont, hogy Bukarestben és az országban egyetlen politikus, egyetlen újság sem tudja felfedni azt az érdeket, amely a liberálisokat a választójogi törvény megszavazásához fűzi. Még a jól informált Adevărül is teljes sötétségben tapogatózik. Kétségtelen, hogy a liberálisok tervszerűen dolgoznak. Mint Románia leghatalmasabb és legrégibb pártja, mint a pártérdekek hatalmas istápolója, a liberális párt politikájában kialakult az a következetesség, amelynek keretén belül minden egyes gesztusnak megvan a maga célja. Bizonyos, hogy a választójogi törvényjavaslat erőltetése sem törték . Ezen a ponton Ezatia misénelt az a megtiszteltetés éri, hogy Mussolini olasz miniszterelnökkel egy sorba helyezik. Bratianit ugyanis az olasz diktátor sémáját alkalmazza, mert a választójogi törvényjavaslat előírja, hogy az a lista nyeri el az összes mandátumokat, amely a legtöbb szavazatot kapta. A kisebbségben maradt lista elveszti azt a jogát, hogy a kapott szavazatok arányában képviselőiket küdhessen a parlamentbe. A proporcionális választási rendszer megszűnik és helyébe lép az egylistás rendszer. Példával szemléltetően meg lehet világítani a rendszer minden hátrányát. Tegyük fel, hogy a törvényt alkalmazni fogják. Egy választási kerületben a kormánylistára a szavazatok hatvan százaléka esik, negyvenet kap az ellenzék A proporcionális és most még fennálló választási rendszer alapján az ellenzék negyven százaléknak megfelelő képviselőt küldhet a parlamentbe. Az új javaslat alapján azonban egyet sem, mert a győzelem azé a listáé, amely a legtöbb szavazatot nyeri. A proporcionális választási rendszer azt a céltszolgálta, hogy lehetővé teslye az ország minél pontosabb vélemény-megnyilvánulását. Az 1919. évi olasz választójog ennél még tovább ment, mert rendszeresítette az úgynevezett „voto preferenziale“-t, vagyis megengedte a szavazónak, hogy a listán szereplő és neki nem tetsző nevet kihúzza és mással helyettesítse. A kormány által tervbe vett választási rendszer mindezt lehetetlenné teszi és vétkényszert egy kerület választópolgáraira olyan listát, amelyre esetleg nem is szavaztak. A rendszernek a kormányhatalom szempontjából megvannak a maga pszichológiai előnyei. Ugyanis az embereket semmi sem bátortalanítja el jobban, mint a hiábavaló munka. Ha az ellenzéki polgárok úgyis tudják, hogy szavazatuk teljesen súlytalan,, vagy nem szavaznak, vagy a kormánylistára adjákszavazatukat. Csakhogy alkalmazásra került Romániában a Mussolini-féle választási rend? Az ellenzék azt hirdeti, hogy a választási törvényt meg fogja semmisíteni. A kijelentésnek egyelőre teoretikus értéke van, mert meg kell várni, kik fogják követni a liberálisokat a kormányon- Egyedül az új kormány politikai összetétele után lehet precízebb UAAUAmmAAAAiAtaL*«AAMAAáá jóslásokba bocsátkozni a választójogi törvény sorsáról. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy a liberálisok a kormányt bizonyos feltételekkel fogják átadni és ezek között szerepel az új választási törvény intangibilitása. Ha ez valóra válik, akkor a választási törvényhez fűzött liberális érdek megvilágítást nyer. A liberálisok között programmal és kiszabott idővel adják át a kormányt és a törvény arra szolgál, hogy minden meglepetés kizárásával őket az általuk alkalmasnak ítélt időben újból kormányhoz juttassa. A liberálisok számítása nagyon is logikus. Olyan örökséget hagynak hátra, melynek rendezése szinte lehetetlen. Mint ellenzék pedig olyan erőt képviselnek, amely a jelenlegi, szétszórt elvi frontokon harcoló ellenzéki erőket meszsze túlszárnyalja. Ha pedig olyan kormány következik, amely a liberálisok határozott kívánsága szerint kormá- MA&AABU&f * relve, kitűnően védekeznek és küzdelmeikben a legmodernebb harcmodort alkalmazzák. A terep nehezen közelíthető meg és ez magyarázza az angolok sikertelenségét is. A angolok egyébként repülőgépekkel bombázhatják a lázadók táborát, eleddg nem nagy s^e.^1, Timeir^Várnyoz, a megkötöttség csakhamar megérleli a maga eredményeit oly politikai fenomenek felbukkanásában, amelyek előbb-utóbb a hatalmon lévő párt tehetetlenségét hitetik el a tömegekkel. Egy újabb választásnál a liberálisok számítanak a döntő többségre és újbóli kormányrajutásuk biztosítva van. Egyelőm ez a taktika még lehetséges. A mai idők még kedveznek a diktatúráknak- Mussolini, Pangaos, Primo de Rivera és egyéb diktátorok esete igazolja, hogy a háborús pusztítások elhomályosították a tömegek politikai tisztánlátását. Ma a polgárok átmeneti lelki állapotot élnek, amelyet a lidércnyomás alóli ébredésnek lehet nevezni. De tíz, tizenöt év múlva a helyzet gyökeresen meg fog változni. Akkor a véleményszabadság és apolitika komoly és szent tulajdon lesz. Akkorára lealkonyul a diktatúráknak és felebbezhetetlen súllyal fog megnyilatkozni a népi akarat. id.'***» -• »■ méMI A * s#,4 n megadta magát, de más oldalról újabb törzsek csatlakoznak a lázadókhoz. Jellemző tény, hogy az angol jelentések részletesen felsorolják a bennszülöttek veszteségeit, de sem angol sebesültekről vagy halottakról nem tesznek említést. Londonban ezt a tényt kedvezőtlenül. Véres harcok Kartum körül Nubiai törzsek lázadása az angolok ellen London, febr. 28-Angol hivatalos jelentések egy Szudáni helyiség nevét említik, amelyhez az afrikai gyarmati háborúk egyik legvéresebb epizódja fűződik. Kartum körül az angol csapatok és a fellázadt nubiai törzsek között váras harcok dúlnak. Kartum város neve az 1885-iki bahdi lázaszülöttek elfogták és borzalmas kegyetlenséggel megölték a városba zárt Gordon pasát, az angol gyarmati politika egyik legbátrabb és legügyesebb úttörőjét. A mostani lázadást az angolok egy büntetőekszpedíciója robbantotta ki. A szudáni törzsek, akiket szintén áthatott a nemzetiségi eszme, sohasem voltak elégedettek az angol uralommal, melyet több ízben zavartak meg lázadásokkal. Minden alkalmat megragadtakhogy függetlenségüket visszanyerjék és igy nem lehet csodálni, hogy a büntető ekszpedició kapóra jött nekik. A bennszülöttek megölték Mek Yebel Mulad-ot, az egyik angol barát törzs főnökét, mire a kartúrai angol hatóságok kisebb büntetőekszpediciót küldtek ki a gyilkosok megfenyítésére. Ez tizenöt nappal ezelőtt történt és az angolok titokban tartották, mert úgyszámítottak, hogy hamarosan végeznek. Ellenben másképpen történt A törzsek a büntetőekszpedíció közeledtére fellázadtak, és ellenszegültek. Azóta a harcok egyre nagyobb mérveket öltenek és az angoloknak nemcsak a kartúmi helyőrséget kellett roozgósítani, de máshonnan is segítőcsapatokat rendeltek a lázadók területére. Hozzávetőlegesszámítás szerint a lázadók száma, akik fegyverrel harcolnak az angolok ellen, több ezer. Meggondolásra késztető körülmény olyan törzseknél, amelyeket mély vallási és etnográfiai differenciák választanak el egymástól. A lázadók nagyszerűen fel vannak sze A kormány azonnali távozását követelték az ellenzék bukaresti népgyűlésén Tegnap a bukaresti Dácia-teremben az ellenzék nagy népgyűlést rendezett, melyen óriási tömeg vett részt. A népgyűlésen Michalache elnökölt, aki hangoztatta, hogy azért jöttek össze, hogy az ellenzék győzelmét megünnepeljék. A győzelem teljes ugyan, de mindenkinek egységesen kell az ellentét mellett kitartania, mindaddig, amíg jogaikat kivívják. Christescu ,szocialista vezér rámutatott arra, hogy a községi választások megadták a feleletet a liberális kormánynak azért a ténykedésért, amit négy év alatt elkövetett. Ha akadna valaki, aki a népakarat e megnyilvánulását meghamisítja, az a néppel fogja magát szemben találni. Kéri ajövő kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az összes liberális törvényeket. Dobre dou Demeter azt mondta, hogy a kunyhókban új király született: a népakarat. Joanitescu szintén a kormányt támadja beszédében, Ianculescu asszony pedig a nők jogairól beszél. Ezután Vad a-V o ev o d Sándor emelkedik szólásra és többek között a következőket mondja: ’ Nem vártunk ilyen nagy győzelmet a községi választásokon, melyeknek eredménye azt bizonyítja, hogy szabadság és igazság kell az egész világnak. Nem szabad különbséget tenni ember és ember között, sem fajilag, sem vallásilag, sem nemileg.Mindenkinek egyforma jogokat kell biztosítani. Az erdélyi kisebbségek vezetőit elkápráztatták és félrevezették ugyan a liberálisok ígéretei, de a kisebbségi tömegek nagy része mégis az ellenzékkel szavazott. M a d g e a r u kifejti, hogy a liberáliaknak a választások után nyomban távozniuk kellett volna, ők azonban a helyzet kihasználásával igyekeznek maguint a végsőkig felszínen tartani, ami azonban nem fog sikerülni nekik. Midőn beszédében a ploestii választáson megbukott Stellán az Universul főszerkesztőjére tett célzást, a terem egész közönsége feláll és abcugolja, Stelian Popescut. Ezután ismét Michalache beszél és azt mondja, hogy a közvélemény a községi választásokon már megmutatta, hogy mire van szüksége az országnak. Van valaki, aki hamis színben tünteti fel a dolgok állását a legilletékesebb helyen és meg akarja hamisítani a népakaratot, de ő jól tudja, hogy a dinasztia ellene van az ilyen machinációknak ésmeg van róla győződve, hogy az egyesült ellenzék el fogja érni célját. Manu Gyula köszönetet mond a választási győzelemért. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, melyben, az egyesült, ellenzék a kormány azonnali távozását követeli. RITKA ALKALOM! Rendkívül olcsó árak! Ita, Gyukits, Habig, Halban & Damask és angol gyártmányok 500‘Hückel és wieni gyártmányért . ...................................... 400‘Bossi és Böhm-gyártmányok . . ........................................... 250'Gyepjukalapok .......................................................100'— 150' Finom velourok....................... 400— 500‘iei lei lei lei lei 50' , Tavalyról visszamaradt K4L4POK kiárusítása: Zelíringek 200', 200'—, 300* lei. Fehér puhagallérok: 10, 15, 20 leiPapp Gábor Timișoara* Cetate. Str. Mercy. Telefon 175. Telefon 175 !