Temesvári Hirlap, 1927. június (25. évfolyam, 121-143. szám)
1927-06-01 / 121. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) L, Piața Libertăţii (Jenőhercegdér) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Az előfizetés ára helyben házhoz, vidékre Romániában egész évre 1560 lei, félévre 780 lei, havonta 130 lei, f1l évre 390 L. A külföldi államokba pedig havi 200 lei, negyedévre 500 lei, mely külföldi valutákban fizethető külföldi folyószámláinkra. ALAPÍTOTTA: POGÁNY MIHÁLY * HMHIB’BaMBiilliWmWH' 'Mtilli WlfltWMMWMW Az egyes szám ára 6 Lei Csehszlovákiában 15 c. korona, Magyarországon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 cent, Olaszországban, valamint Fiuméban 1 líra. Vasárnapon is 6 lei Nyomda: Hunyadi grafikai mű- intézet, (Temesvári Hirlap nyomdája) Piaţa Ţepeş Vodă (Lenander) 2 Telefonszám 14—14 Sürgönyeim: Hirlap Timişoara • A tanulók ajándékai A közoktatásügyi miniszter az összes iskolákhoz körrendeletet intézett, amelyben mehatározza az eseteket, amikor a tanárok ajándékokat fogadhatnak el a növendékektől. A bukaresti sajtó szerinta rendelet szövege így szól: Üt, Tilos a tanároknak bármilyen tárgyat elfogadni. Ha az ajándékot egyetlen növendék kínálja fel valamelyik tanár részére, annak elfogadása sokkal többet jelent, mint professzionális ta, pontatlaniságot ,és , szankciókat vonhat maga után. A virágok a tiltott ajándékok soraiba tartoznak, kivéve ha azokat az osztály, feldíszítéséra fordítják. 2. Tilos a tanároknak névnapjuk, vagy családi ünnepélyeik alkalmával ajándékot adtat. 3. Ajándékok elfogadása csak akkor van megengedve, ha valamelyik tanár visszavonul az iskolától, ha áthelyezés következtébenelhagyja azt az iskolát ahol működött. Ezekben az esetekben sincs azonban megengedve, hogy az iskola közigazgatási személyzete, vagytanári kara gyűjtést rendezzen a távozó tanár számára. A rendeletet a magunk részéről üdvösnek tartjuk. Bizonyos, hogy a rendelet egy meg nem engedett állapot megszüntetését célozza,amely a tanárok nészéről történő ajándékokelfogadásábar jut kifejezésre. Természetesen, szólva. olyos esetekről van szó, amelyekből általános következtetést nem lehet vonni . Mindig voltak és lesznek tanárok, akiknem zárkóznak el ajándékoktól és mind alig lesznek szülők, akik iskolába járgyenmiérkeite tanulmányieredményeit , tanárok befolyásolásával igyekeznek feljavítani. A probléma tehát kettős arculatú és haa közoktatásügyi mininisztér rendeletet adott ki, amelyben a tanároknak tiltja az ajándékok elfogadását, külön rendelet volna szükséges a szüleit ajánlákozási kedvének lelohasztására. Egy bizonyos: a tanulónak meg kel győződve lennie a tanár felsőbőrendűségéről. Az ajándékozás természetszerűen lerontja ezt a hitet és árt az egész tanári kar tekintélyének. AmikorI. V.Simlos, az első német császár meglátogatott egy német iskolát, a tanító feléje sietett, kezét nyújtotta neki és úgy beszélt hozzája, mintha egyenlő volna vele Az iskola folyosóján a tanító viselkedése megváltozott. Földig hajolt a császár előtt, aki meg is kérdezte a változott magaviselet okát. A tanító erre igy felelt: — Azt, akarom, hogy növendékeim engem tartsanak a legnagyobb és leghatalmasabb embernek, aki még a császár előtt sémi görnyed két,rétbe. Csak igy tudom elérni, hogy komolyan veszik azt amire őket tanítom. A császár megdicsérte a tanítót és igazat adott neki. Persze, ezek az idők elmúltak. A tanár nemzet nevelő szerepe azonban nem változott,"sőt, talán" ma fontosabb, mint régente volt. Nyelvhasználati vita a temesvári Kereskedelmi és Iparkamara igazgatótarnácsi ülésén Kabos Ármin: „A kamara, mely az ipar parlamentje, csak utólag értesül a törvényekről és nem tud alkotó munkát végezni“ — Grossoreanu Kornél dr: „Egy bánsági képviselőnek sem volt fogalma arról, hogy a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek milyen panaszaik vannak. Temesvár, május 31. A temesvári Kereskedelmi és Iparkamara tegnap tartotta megrendes havi igazgató tanácsi ülését,, amelyen a kevésbbé fontos napirenden kívül több aktuális kérdést vettek tárgyalás alá. Az elnökség részeiről a gyűlésen Oprea János elök,le íra adinl kormánybiztos, azonkívül Bălcescu János dr., Dobrovicescu t Stamata és Lendvai Jenő főtitkár jelentek meg. A napirend első pontja a kereskedők és iparosok betegsegélyzéséről szóló törvény megtárgyalása volt, Lendvai Jenő főtitkár olvasta fel a törvény egyes pontjait, amelynekértelmében minden kereskedő és iparos erre a célra 500—2500 lejig terjedő díjat köteles fizetni. A temesvári kamara kerülete ily módon tizenötmiillió lejtszolgáltatnabe erre a célra. Az egyetlen észrevétel, amelyet a törvényre a kamara- tehet az, hogy minden kerületiből befolyó összeget az illető kerület számára kell fenntartani, annál isinkább, mert alkalmióra erre acélra olyan beruházásokat eszközölhet,amelyeknek költségei a tizenöt milliót is meghaladnák. A javaslattal kapcsolatban Taran Constantin és Diobirescu Miklós felszólalásai után Koltay János (Lugos) azt tette szóvá, hogy a kisiparosok számára az ötszáz lej is sok.A napirend második pontja az iparoskésztetés volt. A most fennálló törvények értelmében ugyanis ahhoz, hogy valaki iparos legyen okvetlenül szükséges, hogy igazolni tudja, hogy szakmájában több évig mint inas és két évig mint segéd működött. A háború alatt és utána sok segédnek nem állott módjában ezt igazolnia és ezérta kamara, hogy helyzetükönsegítsen, speciális bizottságot állíttott felze, mely ezeket a segédeket levizsgáztatta. Sikeres vizsga esetén a segédek megkapták az iparengedélyt. A háború óta azonban már nyolc év telt el és a kamam a törvény intézkedésére hivatkozva ezt az utást megszünteti. Az igazgatótanács a javaslatot elfogadta. A napirend harmadik pontjaa fényűzési és forgalmi adók kérdése. Lendvai Jenő főtitkár beszámolójában különösen azt emelte ki, hogy az új forgalmi adók által a gyáriparosok mennyit szenvednek. Az elvámolás alkalmáva a nyers árut megadóztatják és ugyanezt mingegyszer adózás alá vetik akkor, amikor a gyáriparos által feldolgozva kerül a forgalomtól. Ez a körülményrendkívül kedvezőtlen helyzetbe sodorja a gyáriparosokat a külföldi konkurrenciával szemben. Ezenkívül egy másik panasz is fennáll, tudniillik a pénzügyigazgatóság már most kezdi megállapítani azokat az összegeket, amelyek után a kisiparosokra a forgalmi adókat kivetik. Ez ellenkezik a törvény rendelkezéseivel. A kamara elhatározta, hogy ezekneka kérdéseknek a tanulmányozására héttagú bizottságot küld ki, amely összegyűjti azerre vonatkozó adatokat és asérelmekről memorandumot készít. A kamara tárgyalta a kereskedelmi akadémia ügyét is. Oprea elnnök előadta, hogy a kamara 1924-ben pénzbeli segítséget ígért a felépítendő kereskedelmi akadémiá ■számára. Azóta két év múlt el és a terv megvalósítása érdekébenalig történt vallalmin.Most midőna főpolgármestertől átirat érkezett a támogatás kérdésében, a kamara arra az álláspontra helyezkedik, hogy nevezzék ki az akadémia rektorát, mert a pénzbeli támogatást csak a főpolgármester, a rektor és a kamarai elnök aláírt nyugta ellenében folyósíthatja. Anapirend befejeztével következett az ülésnek azon része, amely a nyelhasználati vitára adott okot. Az elsőfelszólaló Kabos Armin volt, aki magyar nyelven a kamara szerepérőltartott ekszpozét. Kabos Ármin kifejtette, hogy az utóbbi időben a bélyegtörvény és sok más olyan törvény lépett életbe, amelyek a kereskedelem életérdekeikre okvetlenül károsak. A kamarát mindezen törvények előkészítésénél nem hallgatták meg, tapasztalatait nem vették figyelembe, tanácsait mellőzték. A kamara mindig csak utólag értesül a törvényekről és ily módon értékes munkaerői parlagon hevernek. A kamara, amely az ipar parlamentje, ilyen körülmények között nem tud alkotó munkát végezni. A tagok sokat áldoznaka kamara fenntartására,de ha így áll a helyzet, akkor ezeket az összegeket inkább humánus célokra, kórházépítésekre és hasonlókra fordíthatnák. l Az összes kamarákat fel kell hívni, kezdjenek akcióba, hogy munkájuk ne csak írott mulaszt, hanem valóság legyen. Prospagamidta-bizottságot kell kiküldeni, amely minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekedne, hogy a kamarákat fonák helyzetükből kiemeljék. Ha ez nem történnk meg, mondotta Kabosi Ármin, akkor mondjanak le a jelenlegi tagok és jöjjenek olyanok, akik az ilyen rendszeren belül is ki tudják elégíteni ambíciójukat. Amikor Kabos Ármin beszédében eddig ért, Dobrescu félbeszakította és felemlítette, hogy a kamara egy olyan határozatot fogadott el, melynek értelmében a román nyelven kivül a német használható. Kabos Annum erre kijelentette, hogy ő hajlandói felállani a szólás jogától és különben is csakazért szólalt fel, hogy az országnak szolgálatokat tegyen. A vitába beleszólt Morandini kormánybiztos is, aki azt ajánlotta, hogy a tagok beszéljenek úgy, ahogy tudnak és ha a többség nem érti őket, akkor az elnök, vagy a főtitkár tolmácsoljon. Kabos ezek után tovább folytatta beszédét, amelybenröviden az üzleti könyvek lebélyegzésére tért ki, azonban, mikor Oprea elnök figyelmeztette, hogy erre vonatkozó javaslata már úgy is a kamara előtt fekszik likrásban, Kabos befejezte felszólalását. Ehhez a kérdéshez mégDobrovicescu Stamate, a Banca Naţionala igazgatójaszólthozzá, aki a következőket szögezte le: A kamara egy ízben már határozati javaslatot hozott, amely szerint a felszólalások a hivatalos nyelven kívü németül történhetnek. Aki egyiket sem beszéli,az írásban terjessze javaslatát a kamara elé. Ezek után Grrof soreamn Kornél dr. is felszólaltnémet nyelven és azt a véleményét fejezte ki, hogy a kamara tagjainak olyan nyelven kell beszélniük, hogy azt a nagyközönség megérthesse. Különösen azt elmelti ki, hogy a kereskedelmiérdekeltségek általában csak akkor szoktak tiltakozni, amikor az illető törvény már megszületett. Már akkor kellene érdeklődniük a törvény iránt és esetleg tiltakozásukat bejelenteni, amikor azt előkészítik. Érdekesnek tartja, hogy , jelenleg egy bánsági képviselőnek sem volt fogalma arról, hogy a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek milyen panaszaik vannak.Grossoreanu Kornél dr. felszólalása után Oprea elnök midigegyszer felemlítette a nyelvhasználati határozatot és utána több kisebb jllemtőségű javaslat utáni a gyűlés véget is ért. TŐZSDE — Május 31. — . —Az Orient Radio-Radar jelentése. — ZÜRICHI NYITÁS: Berlin 12315, Amsterdam 20812, Newyork 51975, London 252462, Páris 2036, Milánó 285250, Prága 1540, Budapest 9060, Belgrád 91350, Bukarest 315, Varsó 5810, Bécs 731750. HELYI MAGÁNFORGALOM A Banca de Scont a Romaniei (temesvári fiók) devizaosztályának jelentése. Dollár kifizetés 167, effektiv 166, font kifizetés 813, effektiv 890, francia frank kifizetés 656, effektiv 6.75, svájci frank kifizetés 32.20, effektiv 31.50, lira kifizetés 9.19, effektiv 9.10, szokol kiszetés 4.96, effektiv 485, dinár kifizetés külföldi 2.94, belföldi 2.88, effektiv 2.88, magyar pengő kifizetés 29.20, effektiv 33, osztrák schilling kifizetés 23.55, effektiv 24. Az irányzat tartott. i