Temesvári Hirlap, 1927. november (25. évfolyam, 247-271. szám)

1927-11-01 / 247. szám

r« ■mmm XXV. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 11.. NOVEMBER 1. KEDD A Bánság a s­orssapostpolitik­afoan­ “­ni#.i­i MSI Gáspár képviselő cikke a Bánsági hangulatáról Bukarest, okt. 31. A nemrég megindult Dreptatea cí­­mű lap „A B­­á­n­s­á­g h­­a­n­g­u­l­a­t­a’” cí­men cikket közöl G­á­s­p­á­r ML képviselő tollaiból. A cikk arra mutat rá, hogy a Bánságot a túlságos adóztatások elkese­­rítik és meste­rségesen fokozzák az­­elége­detlenséget. — Nem tudjuk — írja a lap — várjon B r­a t­i­a n u Vintila, pénzügyeinknek in­tézője számot vet-e az általa kezdeménye­zett rendszer­­eredményeivel ! A sű­rü er­délyi ás bánsági miniszterlátogatások és a különféle ankétek arra engednek követ­keztetni, hogy a bánsági és erdélyi lakos­ság elégedetlenségéről végre Bukarestben az tudomást szereztek. Valóban, az elége­detlenség nagy. A kedvezőtlen gazdasági év és a ki­vitel hiánya a nemzetgazdaságra az ország eme ré­szében súlyos csapást mért. Csakhogy nem ez a legnagyobb baj. Mindig voltak és mindig lesznek ros­sz gazdasági évek. A földmives mindig számol hasonló eshet­­őségekkel.­­ Ami a Bánságban és Erdélyben a lakosságot elkeseríti,­ az a szerencsétlen rendszer, amelyet a pénzügyi -adm­­izossz­­tráci­ó ezekben az országrészekben gyako­rolt. Valóban britán­sabb, kegyetlenebb rendszert aligha találtak ki másutt, hogy a román állampolgár zsebéből a pénzt ki­vegyék. Nincs határidő meghosszabbítás, nem engedélyeznek könnyítést az adó fize­tésénél. Az adóhivatal közegei nálunk eddig is­meretlen brutalitással végzik el munká­jukat.­­ A megyei közigazgatás időszaki ülé­sein nincs szó közérdekről, hanem min­dig és mindig csak az adózásokról. Hogy a kis birtokok tönkremennek, hogy a földművelők megfelelő felszerelés nélkül maradnak, kit érdekel! A pénznek az ál­lampénztárba kell befolynia, minden más Hekuba. Hogy ez a rendszer a töme­gekben­ milyen visszahatást vált ki, ezzel nem törődik senki. Közben az elégedet­­enség egyre nő az ország és az ártatlan lakosság kárára.­­ Amikor a liberális párt az elmúlt nyáron választási harcba indult, összes korifeusainak jelszava volt: az averessz­­kánusok által kivetett adók leszállítása, az ekszporttilalm­ak eltávolítása s a vám­tarifák csökkentése. Az ígéretekből mit tartottak be? Semmit. A tömegek már azt sem tudják, mit tegyenek, hogy ki­elégítsék a követelések özönét. A község pénzt kér, a megye pénzt kér, az állami pénzt kér, de sem a megye, legkevésbé az állam nem tö­rődik azzal, hogy az adózóknak al­kalmat nyújtson a keresetre. Könnyen elképzelhető az ilyen körülmé­ny­ek között kialakult hangulat, amikor a jobb módú par­asz­t­házak­ban is napi vendég tett a szükség. Aggodalmat keltő a lapot, amelynek gondolkodásra kell késztetnie mindenkit, aki a haza sorsát a szívén viseli. y Kft .5 •mem ­8 Frank bemérné ’ perének miatk Temesvár, okt. 31. Részletesen hírt adott a Temes­vári­­Hirlap­ arról a­­ hitelrontás! per­ről, melyet a Kern Pál R­.-T. igazga­tója, Kern Pál indít­ott Frank Jenő te­mesvári bőrnagykereskedő -felesége ellen. M­int ismeretes, a temesvári járásbíróság vétkesnek találta hitelrontásban Frank Jen­őnét és 100.000 lej erkölcsi kár meg­térítésére, vammiim­iti 12.000 lej pénzbünte­tésre ítélte Frank Jenőnét. Az­­ ítélet után következő napon, mint azt két ille­­m­esvár­i­ napilap­­meg is írta, megjelent a temesvári ügyészségen Kreppel­ Já­nos, volt gyertyámos­i tanuló, aki bejelen­tette, hogy az ítélet meghozatalának nap­ján este 11 órakor megjelent nála Gyer­­tyámoson Kern Pál­­és kijelentette, hogy hajlandó neki 33.000 lejt fizetni, ha Kreppel tanúsítja, hogy a hitelrontó kijelentést Frankóé megtette. Midőn a hír másnap egyes újságokban­­ megjelent, Kern Pál megdöbbenéssel vette ezt tudom­án­, annál is inkább, mert a­ kérdéses napon ki sem mozdult Temes­várról­. Kernnek a­ véletlen szerencse folytán több tanúja­ is van, akivel alibi­jét igazolni tudja, amnenyiben éppen az aznapi per fél vitán­ Temesvár­on tartózko­dott a medgyesi Karr­es Sámuel és fiai­ bőrgyár két tisztviselője, akik Kern Pál lakásán töltötték az éjszakát és iga­zolni tudják, hogy Kern­ otthon it­artózko­­dott.­­Erste tizenegy órakor, amikor Kreppel vallomása szerint Kern Pálinak Gyertyám­oson kellett volna tartózkod­nia,s Kevin, aki hazafelé menni a Kossuth­­téren találkozott N­en­ado­vics temes­vári kereskedővel és hosszasan­­elbeszél­ TOMTUWAHT HÍRLAP getett vele, úgyhogy Nenadovi­cs is iga­zolni tudja­­­a­ vád alapt­alanságát. Ennek folytán Kern Pál tegnap ügy­védje, Klein Márk­­dír. utján a temes­vári ügyészségen büntető feljelentést tett Kreppel Já­nos gyertyámosi tanító ellen hamis vád emelése címén. A feljelentésben Kreppel vádjait Kern az említett tanukkal dönti meg és hivat­kozik arra, hogy az em­l­itett estét nogy társaságban töltötte -és így fizikailag le­hetetlenség a vádnak­­az az állítása, hogy este 11­­órakor Gyertyámics­on lehetett­ voln­a. Úgyszintén szóváteszi a feljelen­tés azt is­, hogy Kreppel pontosan infor­málva volt­­az állítólagos látogatás foly­tán­ a hitlel­ontási kijelentés minden kö­rülményéről, holott az csak másnap, je­lent meg a lapokban és í­gy Kreppelt fel­tétlenül informálhatta valakit­. A­­feljelen­tés kéri­ annak­­a kiderítését is, hogy­ Kreppelt előzőleg ki informálta. Ezen a feljelentésen kivü­! Kern Pál , rajtó útján elkövetett rágalmazás és er­kölcsi kár okozása cá­m­én feljelentést tett két teme­svári ala­p ellen is, , m­i­vel Kreppel vádjait közzétették és kérni nyi­lat­kozatát a ne­m­ megfelelő­ formában és helyen közölték. Törvényfolváslest az ingatlan­­adó lessofflieSSára #­ítc Az új törvény megszünteti az­ ingatlanadó automatikus kivetését Bukarest, okt. 31. Amikor a liberális kormány hatalomra került, megígérte, hogy laszt ingatlanokra kivetett adót le fogja szállítani. Ugyan­is az Averesourkorm­ány ezt az adót az 1923. évi adókivetés allapján háromszo­rosára emelte fel­ és ezzel igen nagy ter­het­ rótt az ingatlanok tulajdonosaira. A liberális kormány most a sok adott ígé­ret közül ezt az egyet beváltja, amennyi­ben B r a t i a n u Vinti la pénzügymi­nisz­­ter törvényjava­sl­atot készített az inga­t­­l­an,­adó b­eszállítására. Az új törvényjavaslat öt szakaszt­­tar­talmaz. Az első szakasz kimondja az 1926 december 3-én kelt és az ingatlan­adóra vonatkozó törvény hatálytalanítá­sát. A második szakasz szerint megszűnik az ingatlanadó automati­kus kivetése, ehelyett visszatérnek a normális adóki­vetés rendszeréhez oly módon, hogy az­­ ingatlan — ház, rö­ld — értékét jövedel- m m­ezősége szerint lát kapítják meg és­ ezt veszik a megadóztatás alapjául. Kimondja a törvényjavaslat, hogy csak azoknak­­a házaknak bérletértékét emelik fel az 1923. évi bérletérték három­szorosára, amelyben a háztulajdonos 1914 óta lakik. A többi ingatlanoknál­ a bérletértéket a hásbérszerződések, illetve a föld minősége szerint álla­pítják meg. A javaslatban új elv is érvényesül, mely kimondja, hogy a háztulajdonosok által 1914 óta lakott háziak bérletértékét­ az adókivetés folyama alatt is lehet módo­sítani, ha időközben a házba, bérlők köz­tűzködnek, akiknek révén már házi jövedel­mezősége­­emelkedik. A javaslat arra kötelezi az ingatlanok­­tulaj­d­ono­sait, hogy november 1-je és de­cember 5-ike között nyújtsák be a meg­­raldióztatan­dő in­gat­lástok helyzetéről­­szóló kimutatásukat. Kétnyelvű oktatást követel Elzászban a francia radikális párt A pártkongresszus újból állást foglalt a Németországhoz való közeledés mellett Paris, október 31. de ugyanakkor­­rögtön ......... Mill AT—■■■■■■ A radikális párt mo­st tartotta meg elidei kongresszusát. A választás most Parisra esett, aminek külön jelentősége is van: a radikális párt harcra készül­ a kormány ellen­. A radikálispár­ti kon­gresszusoknak politikai­­­szempontból mindig nagy fontosságuk volt, akár­ kor­mányon volt a párt, akár ellenzéki so­rokban harcolt. A párisi kongresszus ha­tározataiból kitűnik, hogy a párt válto­zatlanul­ megtartotta programját és azon mit siemni változtatott, bár annak egyes pontjai miatt volt kénytelen an­nak idején a kormányt elhagyni. A záróülés határozati javaslata ugyanis újból megbolygatja az elzás­zi kérdést, amely a f francia politikának ten­geri­ kígyója. A párt tiltakozik az ellen, hogy a kormány Elzászban kivételes állapotokat tart­son fenn, követeli Elzászban a két­nyelvű oktatás igenfelését, az egyház és az állam szétválasztá­sát is követeli, olyan tény keresztülvitelét, amely El­zászban minden pártot népszerű tr­énné tesz. Az csak természetes, hogy a külpo­litika herm­eti e­lvei változatlanul meg­maradtak és a párt a Németországhoz való közeledési politika mellett foglalt állást, a fegyverkezések­­csökkentését, a nemzetközi gazdasági együttműködést, a francia-orosz diplomáciai­ viszony felvé­telét és a katonai idő leszállítását tartja szükségesnek.­­ A radikálisok határozati javaslata po­litikai körökben harci riadónak számít. Miután a szociali­sták nemrég majdnem hasonló követeléseket támasztottak, arra következtetnek, hogy­­a­­radikálisok új­tól megkísérlik a széthullott baloldali kartell létesítését. IM vágóhíd metímét építik fel , az új munkáslakás . IM­egyvennégy munkáslakás épül egyetlen háromeme­letes épülettömbben A minisztérium elfogadta ez új terveket Temesvár, okt. 31. A városi tanács még az ezévi költség­vetés l­etárgyalásakor, igen dicséretre­­utasító szociális érzékkel elhatározta, hogy m­unkásl­akásokat építtet a városi rem­ek munkásai részére. A tanácsi ha­tározat alapján a városi mérnöki hivatal megbízta S­u­c­i­u Adrian városi mérnö­köt, azzal, hogy a munkáslakások tervét készítse el. Su-ciu mérnök a feladatnak leget is illet­t és elkészítette ötven, egyen­ként­­egyszo­ba, konyhás kislakás­­tervet. A belügyminisztérium építési osztálya a­z­onban a terveket nem fogadta el .Ő arra utasítottta a városi mérnöki­ hi­vatalt, hogy új tervek, alapján oldja meg a­ munkáslakások kérdését. Az uj tervek elkészültek és most arról értesülünk, hogy a munkáslakások ügye kedvező fordulatot nyerít, mert a minisztérium az új tervet jóvá­hagyta és utasította a városi tanácsot az építke­zések­ megkezdésére. A régi és a mini­szt­e­r kapi­, állt­al vissza­utasított terviek szerint az öt­ven házból álló új munkástelep' a' gyarvalmsi'szpitek­­b­en lett volna. Sueiu mérnök úgy tervez­te, hogy m­inden munkásnak'háza mellé 100 négyszö­gam­énternyii területű­­kert is jutott volna. De a minisztérium ezt a megoldást azért nem fogadta el, mert­ az új munkáskolónia nagyon messze lett volna a várostól s azonkivü­l a vízveze­tékitől is távol esett volna. Az új és elfogadott terv alapján a munkáslakásokat a vágóhíd mellett épitik fel. Egyetlen nagy , há­r­om­emelet­es épület­­tö­röében negyvennégy kis munkáslakás lesz. A hatalmas épületben külön ép­ttte­nek egy zuhanyrendszerű­ közös fürdőt a lakók részére. A 44 munkatl­aká­st be­fogadó épültt építési költségei 5 millió lejre rúgnak, az­ új terv m­egvalósítása tehát nem jeleníti sok előnyt, mert az első tervek alapján elgondolt munkáskolón­ia területén 50 különálló, kertes házat lehe­tett volna felépíteni. Minthogy azonban a. minisztérium már döntött ebben a kérdés­ben, a városi tan­ács november 29-rel kitűzte a­ m­un­­kás lakások­­­építkezésiére a, versenytár­­gyalóját. A versenytárgyallá® megejttése* után az­ alapozási munkákat '«zonnal megkezdik, sőt ha az idő kedvez, még az építésibe i­ is belefognak. 1595 é­v augusztusára az új munkás­lakásokat átadják rendeltetésüknek. A városi rnnális terve az, hogy a jövő évi költségvetésbe is felveszi néhány munkáslakás é­pítésének költségeit. a legegyszerűbbtől a leg­­finomabb kivitelig, saját készítmény, nagy várasztékban legol­­cs«bb árban, kizárólag gyártelepemen hetők be K­uckier Lipól bútorgyár, tulajd. VÁJNA, Arad, Strada^ Ghika Bírta 16 (nagy kórházzal­.^ szwmben.) A C. F. R. összes vonalain 45 °/c-cs engedmény, 1787 ' PYmwemzm t@rp«nti^es, ®**és les* a cipőd fémytos.

Next