Temesvári Hirlap, 1928. április (26. évfolyam, 76-96. szám)

1928-04-01 / 76. szám

arai mmmim .'ii-IMs Avmm I, VASARNAT n. iV/AM­ESVARI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) L, Piața Libertatii (Jenőhercegnőr) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 ALAPÍTOTTA; előfizetés ára helyben házhoz, vidékre Romániában egész évre 1560­ lei, félévre 780 lei, havonta 230 tó; »/, évre 390L. A külföldi államokba pedig havi 200 tó* B /DIACT A "lYTV A/ITt-T A T "V negyedévre 500 Id, mdy külföld valutá»' y * ^ 1 llllHL - ban. fizethető külföldi folyószámláinkra. Az egyes szám ára 6 Lei Csehszlovákiában 1*5 c. korona, Magyar­­országon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 cent, Olaszországban, valamint Fiuméban 1 líra. Vasárnapon is 6 lei — Nyomda. Hunyadi grafikai mű­» ■ I­­ntézet, (Temesvári Hírlap nyomdája)­­ Pia­ţa Ţepeş Vodă (Lenander) 2­­ Telefonszám 14—14 Sürgönyeim, Hírlap Timişoara, A bűvészinas A.politika az észszer­­ség, vagy helye­­­sebben kifejezve, a minden áron való célhoz törekvés mestersége és tudomá­nya. Irodalmi hasonlatokkal, tehát nem éppen illő dolog­ élni, ha politikáról van szó. De tegyünk kivételt, mert az eset, amely a kivételt megengedi, magában álló és érdekes. E kivételes példában Ugyanis egy olyan férfi szerepel, aki kultúra és politika, a két­ ellentétes pólus között volt hivatva békés kiegyenlítődést, vagy egyensúlyt tartani. Ámde nem nagy sikerrel. Legyünk csak őszinték, újat amúgy sem mondunk vele, Angh­e­­lescu miniszter politikája a magyar ki­sebbségi tanintézetekkel szentben távol­ról sem szolgálja véleményünk szerint­ a kultúrát, és azt a békés megértést, ame­lyet úgynevezett kulturszellem diktál. "Mégis, lévén szó a kultuszminiszterről, nem célszerűtlen tehát az irodalmi ha­sonlat. Angh­elescu és az irodalom kö­zött legalább a példabeszéden keresztül teremtődik kapcsolat. A kultuszminisztérium előtt tegnap délben lezajlott diáktüntetések a német klasszikus költő bűvészinasát juttatják eszünkbe. A bűvészinas egy­ IV-t jelszó birtokában, egy-két varázsigével a fejé­ben útnak indít szellemeket, felkelti őket békéjükből, hogy azután elszörnyed­­ve­­ lássa: megállítani őket már nincs módjában. A szellemek, akiket a jelszavak biztos, ismerője az alkotás­ és a teremtő munka szolgálatába­ állított, a szertelen kísérletekk révén a rombolás és céltalan pusztulás is szellemeivé válnak. Pedig az igazi bű­vészmester az okos és jó szellemekkel olő tudott szépet terem­teni, ahol­ az emberi köz­ tudása meg­szűnt. Könnyelmű és felelőtlenül felidé­zett szellemek tán érdrehívó­juk, ellen is­­fordulnak, ha látják, hogy céltalan­­mun­kára­ pazarolták földöntúli erejüket. A ku­­­tu­szíi m­iniszt­érium előtt diákok tü­­ntettek. M­ár ne­m időszerű kutatni hogy a szélsőségeibe lendült diákmozgal­mat ki is idézte fel és ki támogatta, de Angiheleseu kultuszmi­nisztert, ha ismer a­ bűvészinas történetét, tanulhat rajta Éhező és­­reája szorult diákok a kultusz­­minisztertől azt követelték, hogy nyissa meg nekik újra a menza kapuit, amelye­ket táintetésképen a nagyváradi­­és­ er­délyi események miatt zártak be előttük. Szinte azt is mondhat­nak — hogy tovább éljünk, a­z irodalmi példával­­—­ a szelle­mek kapnak büntetést, ahelyett, hogy az oktalan bűvészinast érn­é a büntetés" A tü­nte­tő diákok, akik jogosan egy jövő nemzedék ku­l­túrája, érdekében követel­tek, támogatást, találni ma­ holnap látni is fogják, hogy a nem éppen felelősségérzet­tel­­rendelkező bűvésztanoncok helyett in­­l­ább olyan­okra­ leéli majd h­allgatóntak, a­kik ifjú szellemük energiáit az­­ora-ágal­­kot­ás és termelő munka szolgálatába ál- Bratianu Vintila egyelőre beszélni sem hajlandó a kormány tárvoslásá­ról Jorga Miklós támadása­i ellen Kormánypárti képviselőknek sem kell stis uj loktértörvényta­vaLSiot Bukarest, márc. 31. A kamara tegnap délutáni ülésének szenzációját Jorga Miklós professzor megjelenése képezte, akinek mandátu­mát tudvalevőleg a szerdai ülésen iga­zolták. Az elnök fél négykor nyitotta meg az ülést, de Jorga még négy órakor sem mutatkozott. Mivel biztosra ígérte ,jövetelét és interpellációt, is jegyzett elő, azért az elnök úr napirendi előtt külön­böző felszólalásokkal húzta ki az időt Jorga megérkezéséig. Többek között B­rudariu Adrian temesvári kép­viselő is interpellált a bánsági román telepesek ügyében, akik számára sürgős segélyt kért. Négy óra után végre megjött Jorga tanár, akit nagy érdeklődéssel fogadtak jóformán minden kormánypárti kép­viselő jelen volt. Midőn Jorga régi he­lyet elfoglalta, Bratianu Vintila hozzá­­m­ent, melegen megrázta a kezét és ba­­rá­t,súgásán ü­d­vözölte. Az elnök mindjárt Jorgának adta a szót, aki interpellációját a belpolitka­i helyzet taglalásával kezdte. Szerinte a, mai nehéz viszonyok között szükséges az egyetértés és együttérzés. Majd kül­politikai kérdésekre tért át. Rendkívül naivnak mi­köntette Titulescu politi­káját, aki azt, hitte, hogy­­kibékítheti Belgrádot Bárpávalt, "Rómát Párisik -Parist Berlin­nek Oly­ann dologba ártotta magát, amire senki­­sem­ kérte­­fel és így a hívatlan prókátor nevetséges szere­pét vállalta magát. A iszengotts­árdi kérdésben­ sem járt el kellő a­laposságg­al Nem vo­lt elég igényes, pedig egészen bizonyos, hogy M­agyarors­zág í­el­fegyverkezésérő­l van szó. Romániának a sze­ntgottthárdii­ ügy elintézésére csak egy válasza lehet és pedig­ az, hogy fel kell készülnie minden esetleges támadásra. Az u­lsó falatot is meg kell vonani a szánktól s miniden fölös­­leges pénzünkön ágyút és gépfegyvert kel vásárolnunk. Jorga azután, ismét Hápoli­tikai kérdé­sek fejtegetésébe fogott.­­Sztendh­aig a kormány uralmának nincs elég biztos bázisa. flan­gsúlyozta az együttrrműködés is f­ltet­­te a szükségét. Ma, egyetlen párt sem ír ­va to-ttjra m­a­, hogy egyedül kortmárnyozizon. Ő­t még Aver­eseu kormlámyzása idején is gyakran­ kifejezte, ezt a­ vélemén­yért én többször tett­­erre vonatkozóllag előter­jesztést, Bmiliawunnak az volt a .legna­gyobb hibája, hogy A veresen.! wi­egibuk­­batita. Felszólítja. Viaxtifllát, hogy ne ros­tel­jo bevallani ezt, a hibát, hisz a. beval­lás már ötven, -százalékos j­avulástt­ jelent. A­ különböző egyezkedési tárgyalásokait am­intve, megkérdezte a maianiszterelnök­öt, hogy m­iért nem fordult az együttműkö­désre való itellitásiság­ hoz­zá is. B­r­a t­i­a n­u Viiitilla közbeszól: Ami­kor Marixuna­k tettem ajánlatot az együttműködésre, ez­ önnek is szólt, lesz ön Máriának szövetséges társa, J­orga. Ha szövetségese is vagyok bárkinek, azzal m­ég nem mondottam le az önállóságaimról s legkevésbé arrák hogy a saját mondanivallómat amigaim mondj­­ura el. A régim­isítanács helyzetét megv­iil­ágod­va kijelenti, hogy, ha volt ifi idő, amikor mi mondotta, hogy m­i alkot­mányjog­i kérdés m­i­nél elintézve, maj­d szintén kirnyilatkozn­attja,­­hogy­­a ré­gens­­tanács helyzetét el­késülö­nismerni. A fiedy­­zet kulcsa a régenstan­ács kezében van. A r­égenstan­ács kötelessége ezért oly­an ha­tározatot hozni, amely mnomi csak a­lmának, Iranem­ a­ holnapnak is szól. A liberális kormány elveszítette a játékot, mert el­vesztette a tekintélyét. Beszéde közben több szellemes oldalvágást intéz a több­ség ellen és végül léteáliz f­ia Bratianu Yin­skoát. Shio­gy esziméljen rá hazalín­ai kö­telességére és adja át a helyét. Urasianu Vintila a kormány távozásáról szó és így mutat ki 3 milliárd bevétel­­többletet. Beismeri, hogy hiba­­volt az Aivetirac­u­­korm­ány meglbaiktatása. Bizto­si­tja Jar­­gát, hogy raem­ könnyű szívvel vetté­k föl a harcot A­veresen ellen. N­ent egyszer tárgy­alta­k bátyjával azokról a­ mióldoza­­tokról, amelyek­kel az Averesk­fUHrezsinin­ ha­kk­övéseit­­korrigálni lehetett velne, de mikor a néppárti ka­b­inett hi­ibát hibára halmozott, kénytelenek voltak közbelép­ni. Bratianu Vintila miniszterelnök Vintila K­aarais költségvetést állított és h­azoimal válaszolt és­­cinikusan azt mond­ta, hogy ami a kormány helyzetét­ illeti, tudniillik, hogy átengedi-e a helyét­­más­nak vagy sem, erre vonatkozólag hajlan­dó forgáival vitába bocsátkozni, azonban nem most, egy parlamenti ülésszak legvégén, h­anem­ majd ősszel, egy másik parlamenti ülésszak elején. A külpolitika terén Iorga hiába keresne nézeteltérést Titulescu és a kormány között,­m­ert Titulescu külföldi útja a kor­mány beleegyezés­ével­ történt. Még Bra­­tian­u Jon­es halála előtt többször volt róla szó, hogy a szövetséges társakkal a kül­földön­­kell­ tárgyalásokba bocsátkoz­­ni. Titulescu nem azért ment külföldre, hogy az­­egymással, a feszült, viszonyiban élő szom­szédokat­ kibékítse, hanem hogy Rómá­ban­ megmagyarázza, miért vagyunk és hogyan lehetünk egyidejűleg Rómával és Belgrádda­l is jóban. A genfi döntéskor a­­N­épszöv­etség ta­­gad­hatatlanul hibát követett el, ezt azon­ban nem lehet Titulescu rovására írni, aki minden tehetségét, erejét­ latba vetet­te. Jorga téved, amidőn azt, állítja, hogy a Népszövetség előtt nincs szükség nagy szónoki tehetségre. Vintila 3 évvel ez­előtt résztve­tt egy népszövetségi ülésen és akkor meggyőződött arról, hogy igen­is szükség van a szónoki tehetségre. A belpolitikát illetőleg Jorga pesszimista hangokat penget. Pedig a pesszimista nép elbukik. A román nép nem csügged, nemi pesszimista, hanem bízik a maga és szövetségeseinek az erejében.A külföldön elterjedt­­rossz véleménynek a­z ellenzék a­z oka, amelynek Jorga is munkatársa, mert románellenes propagandát fejt ki. A miniszter­elnök állításának a bizo­nyítására zsebéből előveszi a Daily Mail március 06-iki számát, amelyben egyik cikk a r­omániában­ kitört forradalomról beszél és felhívja az­ angol pénzügyi körö­ket, hogy mindaddig ne adjanak kölcsönt Románi­ánnak, míg a Rothermere lord akció­ja nem jár eredménnyel. A cikk megem­líti, hogy a hivatalos kimutatások Romá­nia pénzügyi helyzetéről hamisak és en­nek bizonyítására, fóliázza az­­egyik par­lamenti illésről szóló tudósítást, amely­ben az eltenzeki vezérek támadják a kor­mányt és azzal vádolják, h­ogy Bratianu A szenátus a kioltasztörrvényjavasl­at­ szak,ászonkint való tárgyalását folyta­tja. Még­ m­indig nem jutottak a javaslat végére,­­miért a két legsúlyosabb sza­ka­sz felett nem­ tud­tak határozni. Szeretné, ám sikerülne együttm­ű­kö­­dést létesíteni­e Olgával. Nem kívánja, hogy lépjen be a liberál­is­­pártiba, de hiszi­­és reméli, hogy lesz idő, amikor együtt fognak működ­ni.. Kéri dongát, hogy Hobb­in­-,alázza helyzetét a­z elhyszékkel szem­ben. Míg az ellenzék nem változ­hat jelenlegi módszerén, addig a lib­erálispárt és a­ korm­á­ny köt­e­lessé­­ge, aidgy tartson ki a­ hol vén. Midőn el­lenségeink­ összefognak Románia ellen, akikor minden jó románnak az volnna a feladata, hogy egyesült erőve­ utasítsa vissza a tá­ im­adásokat. Jorga replikájáb­an’ utal BratianU botszjédéinak egy preszusára, mely szerint a kormány­­mindaddig a­­helyén marad, miig az­­elfanziék nemi változtat a metódu­sain. Figyelmezteti­­Bratiannit, hogy a korm­ány maradásának vagy távo­zásának megállapítása nem rá tarto­zik, hanem arra a kormányzótanács hivatott és jogosult. Bratianu válaszával nincs megelégedve. Azért­­szólalt föl, hogy hi­vatkozzon Bnan­antu Vintila, hazaifi­as ér­zelmieire és fölkérje őt, távozzon a­ helyé­­­ről az ország érdekében, amelynek meg­­m­entéséről van szó. Az elnök fél­ hétkor az idő előadta in­dolt volta miatt berekeszti az ülést. Az ésszalkai ülés napirendjén­ a lakbérleti törvényjavaslat szerepel. A Societatea Asiguraraa R­omânaască C tarifájú biztosítása révén Ön haláleset, baleset, állandó rokkantság e1- 2317 len van biztosítva, egyszersmind pedig résztvesz a havi amortizációk­nnL """w 8 | ® A Soc. Asigurarea Românească temesvári vezérképviselősége:Temesvári., Griselíní u.2 I

Next