Temesvári Hirlap, 1928. augusztus (26. évfolyam, 171-196. szám)
1928-08-01 / 171. szám
4 [ ec fctadáhhreafo er^isKwft) x* p 4Je^wicrf*Mh| yimkraclSe&g lekíonj*? ítf^SÍ ^ lf Ám «KftMÉM áw helyim iuUb«, wtiíkr* ftwilntitw <wé» éwt Jteü W, ífiém WM »««Mita IJ» M; V« *w l»L A UW3WL üuuaatw pté% ím«í 300 W* j m w» máf mm +*>»& safítiájmlálalm. i® Atíeusiws í, mmx ~i OT. twiiîMs '..'•“’*»» " m Atreusim i mm 1 • n TEMESVÁRI HÍRLAP A* «gyce es ás* ira 6 Lat ALAPÍTOTTA» I CwhsrfWan«« rí « tó«** . i A2 füSér, Aussklibaa 40 Z&Mt [POGÁNY MIHÁLYI OfewwwagfcM. *alw®htf Fiumilj*.« 1 's** VâSâTBJSKfft tS 6 ki I Nyomda. Hunyadi grafikai i____ I miezul, (K'J 'cuwjtvác Hírlap nyomdpii’ |Tiae Tape, Vodl *| munufthj l’dcfonszánk 14—14 Sürgönyeim* Khfap Tornyaim RADICS A MAGYARBARÁT Irta: JÁROSY DEZSŐ ! Az utódállamok ereden édő bűne és örödré íme: a testvér háború. Csehszlovákia földjén a csehek és tótok kölcsönös testvérgyülötete tetőpontjára lépett, a Hiradzsdiadámiában a csehek az udvar édes- a tótok asi udvar mostohagyermekeii. A tót autonómia prem desidjemumia, semmissé vált és a testvéri ellenszegülés mélyen elszomorító mérlege az, hogy a testvéri elbánást illetőleg Prága Bratiszlava abszoarbeálására töreksziik Nagyroanánia térképén . Bukarest és Alba-Júlia nemcsiapán mint külön nyelvi dialektus és miatt külön kultéria állanak egymással szemben, hanem Bukarest és Alba- Júla olyan szélsőséges parlamenti ellenfelekké lettek, melyre sem Nagyrománia, sem J órománia zsönibeesettékem, nem adódott pada. A testbéri csók, amelyet a nemzeti párt kezdet kezdetén Alba-,Tuliából Bunkiarestie küldött, neni csak hogy nem talált testvéri epófona, hanem Erdély és Regát közé olyan éket vert, melyett sem Bukarest, sem Alba-, Tulia nem álmodott az első pillanatban, makor a győzők és a felszabadultak találtaik egymásra és ünnepeltek a lelke® történelmi kézségét. A politikai testvérháború kulminá- cióját nemcsak Maniu politikája tetőzi be, hanem a sérelmes vallástörvény is, mely Balánafalva fiatelkscutrnát Nagyszeben, antedoksziájáiba akarna beok Téisztahillá az utódállamok eredendő bűnét, a testvérháborút összehasonlítás tárgyává tesz, szűk, úgy a közösséget, mely egymással, szembe került, mind a hároan helyen párhuzamosan lehet megálapítaanunk. Ha azonban az utódállamot decemuluira át illetőleg idészítünk összehasonlító mérlegeit, meg kell állapítanunnk a tényt, hogy a három állam testvéri ellenszegülése Jugoszláviában fogott olyan tűzhullámokat, melyekre más államban nincsen példa. A parlamenti botrány, melyre neon adódott világpélda, igazolta azt, hogy az ellentétek katalizmájában nincsen kölcsönös megegyezés, nincsen kölcsönös eregedmény. Szembeik és hordászok kerültek egymással szembe, más nemzeti és más vallási világnézet. Ott, azon a helyen, ahol egy oszszág élete vagy halála, békéje vagy belhá- homja felett történik döntés, csődött mondott az emberiesség, csődöt mondott a béreülékenység és a golyó lett a testvériháború ultimátumra, ahol a vezér, a diktátor halált hal, ott megsemmisül a párt is, a halott önérriába a vezérkart és annak tömegét is maga alá temeti. A szerb golyó ezúttalnemért célt és nem semimitette meg főáldozatát. A merénylőt hóhéra sem senkki,sizede meg a horrát jogart, hanem az üszkös késelgyujtoéba a horvát népet (és tömeget; tüzes lázban égnek és a tarthatatlan állapotok felett való végső elkeserediéselkibe'a nem autonómiát 'kérnek nem i® fenyegetőznek, hanem a megoldás f'nik'llécja gyiaanánt: a múltba tekintenek, Bodics békeidőikben sem lehetett hangíirten, de most egyszerre látja a jugoszlavniai állam belső nacionálás csődjét, melyik áldozata Horvátország lett. A múltba,pillant és a parasztpárt hivatalos lapjában ex cathedra nyilatkozik: , ,A horvát nép a magyar ■ néppel' n&tibeeét éven át a legnagyobb egyetértésben tudott élni, mindössze csak JSIS-ban keletkezettközöttük ellentét, de ennek is a bécsi centralizmus intrikája volt az oka."’ Radios, a magyarbarát, a laudator tea »pori« aezt kijelenti, hogy a szerbek az egész íxuskamt lanigiba akarjják. borotánik és slorvátországot a régi Ó,szerbiáinak hűbéres államává akarják degradálni. Bodics, a magyarbarát nem tartja az izzó ellentétet érdemessnistk ama, hogy Horvátorsszág leni ázott állapotát tételesen ■ indokolja és hogy történeti leütfők nyomán utaljon. Horvátország mai reménytelen állapotára. Radics elégtételt nyújt a historia est magistra vitae-nek, nem tétele paragrafusokat ide, hanem idézi a világdemokrácia megdönthetetlen igazságát és alaptételét: Vox popul, vox Dei. A tömeg ítélt, a demonstráció ítélt, a közgyász ítélt és odafelálitott az írás szavaival Belgrádinak, a szerb hegeanondának: Popule mens, quid feel tibi. Én szerb népem, én vérbeli testvérem, mit tettem ellened! Item szándékom, hogy a régi rendszer reputációja védelmére idézzem a parasztdikátemnak őszinte és tárgyilagos meg-.’ állapítását, inkább a saját rögömre, Bukarest és Alba-Julia kettős rögére vetem tekinttetemet. Belgrád és Zágráb, Bukarest és Alba-Julia. Jugoszlávia a szomszédunk, a szövetségesünik. Okuljunk a szomszéd példájából és ne hagyja a Regét odáig mégsemraisiteni Erdély függetlenségét, kétségitelen paritását és fensőbbségét hogy Nagymeránia jövendő Radicsa Mania legyen! 2k I»TM« román-német gercsodaségi tárgyalások feltételei Új törvényjavaslatok előkészítése a parlament őszi ülésszakára Marţiu nyilatkoasata Titulescu lemondásáról Bukarest, jul. 31.§ - negírtuk,tegnap, hogy Titulescu külügyminiszter beadta lemondását, amit a régenstanács el is fogadott. A külügyminisztériumot ideiglenesen Bratianni Vintila vezeti, almíg két-áromminup múlva, állítólag aug. 2-án Franciaországig utazik. Elutazásakor a külügymnnistárium ügyféinek vezetését Argetoianunak adja át, a miniszterelnökséget pedig Iuea veszi át, a ■ pénzügyminisztériumot Bratianu Yintila távollttében ideiglenesen Lepadatu kultuszminiszter vezeti. Yoisarriiap Titulesiou: három öné, hosszait tárgyalt Bratianu Yintilával. A két miniszter a legáfepodott abban, hogy Tituleseu londoni szövetségi Töinösége megtartja, és ezt a tisztséget augusztus elsejvel átveszi ugyan, azonban egyelőre három havi szabadságot élvez. Aiehitatása előtt Titulescu Maniuval Németországgal újra megkezdődtek a stabilizáció támogatására vonatkozó tárgyalások. Bratianu Vintila, Lepadatu Ionnal, a Nemzeti Bank igazgatójával, Antonescuval, Oromoiuval és Braduleseiuval, a külügyyminsitériumi közigazgiatási osztályának főnökével folytatott ezirányban lehatóbb tanácskozást. Bratianu Vintila elutazása idejére a megbízottaknak irányításokat adott arra volatkozólag, hogy a kijelölt, keretek között Németországgal ,s megkössék a megegyezést. A kormány, bevárja, amíg Németország is megnevezi képiviselőit és reméli, hogy ezután a tárgyalásokat hamarosan megkezdheti., Mihelyt,Németország válasza megérkezik, a román megbizottak elindulnak. Berlinibe, ahol a következő síér ilések 'várnak'tisztázásra:1 ‘Mindenekelőtt a német'- Reichsbannk részvétele biztosítandó a kölcssön kérdésében. Ezt azonban Banatianu nem tartja konditio sine, qua non-nak, hanem, kizárólag a stabilizáció megkönnyítése végetti segítségnek tekinti. Második kérdés a háború előtti, járadékok revalorizálását. A román bizottság felölv egy egész különleges és részletes tervet, dolgozott ki. Megvizsgálta a németek követelését és megszövegezte azt a választ, melyet Berlinnek adnak, amely, lehetővé teszi a kérdés megoldását. A harmadik függőkérdés a Banca Generala bankjegyeinek beviltása, __ ....... és Vaidával találkozott. Miután TStathisetmak a következő nyilatkozatot tette külügyminiszterségéről való kinonulása ügyében: «« . .« Nem csodálkozik azon, hogy a lemondás megtörtént. Azt egészen természetesnek találja. A liberális kormányt, Ferdinand király mint Bratianu Ionel személyes kormányát nevezte ki, azzal a feltétellel, hogy azt Titulescu támogatja. Azóta Ferdinand király és Bratianu Ionel meghaltak és Titulescu is lemondott, tehát a kormánynak semminemű joga sincsen uralmon maradni. Alaninnak az a véleménye, hogy a Chemralis kormány távozása sokkal hamarabb következik be, mint az általában hiszik, amit a bizottság egészen nem alapokon kíván tárgyalni. Az utolsó kérdés a német polgárok vagyonának a háborúból kifolyó likvidálása. Értesüléseink szerint a németek a háborús vagyonok likvidálásával elsősorban ús. kapcsolatba hozzák a Steaua Romanaispetróleumtársaságnál fennálló követelésüket, amely összesen 51 millió arany lejt tesz ki. A németek azt kívánják, hogy ezt, az összeget nekik a román kormány hiánytalanul kisfiizesse. Allítólag a megegyezésnek ez a kérdés egyik leglényegesebb pontját képezi. Érdekes, hogy a németek nem hajlandók az annak idején tőlük elárverezett petróleum részvényeket, természetben visszavenni, hanem a kártalanítást készpénzben követelik. Új törvényjavaslatok Bratianu Vintila elutazása, előtt még egy újabb tanácskozást tartott aügyi szakértőkkel. A tanácskozáson résztvettek: I.epadatu, Anghelescu, Slavescu, Arietox Radulescu, akiknek Bravamt Vintila távollétének idejére megbízást adott az őszi ülésszakra elkeszitemlő törvénytervezetekre nézve, melyek fel- ölelik a stabilizációt, az, amortizacivisum az állami könynntel reorganizaologati-az állami tartozások kifizetése kérdéseinek intézkedéseit. E törvénytervezetek-Kiss Ferenc 791 ez este magyar nótát énemelnek Bratianu vásszetérésére alkalmával már megszerkesztve kell lenniük. Bratianu Matila fratveiaorszégi tartózkodását lelilasztáltja arra, hogy Prin ea refirancia ■nuniszterelinökkel is tanácskozásokat folytasson. . . Nagy áresések a tőzsdén A tegnapi tőzsde meglehetősen nagy áresésekkel indult meg. A Banca Natonala részvényei 12.400-ról 10.000l-ra, a Resila papírjai 800-ről 795-re, a Creditul Industrial papírjai 1120-ról 1020- ra estek. Az őses értékek átlagban 15—10 százalék csökkenést szemeltek. A Nemzeti Bank új alapszabályai Tudvalevő, hogy az Nemzeeti Bank alapszabályait a lej-szaláliztresójóra való tekintettel megváltoztatják. Az erre szolgáló rendkívülli közgyilést valószínűleg szepteim/t.T. második felére hívják össze. Az alapszabályok megváltozásának legifiább ipontjai a következő kérdésekre folyhak kiterljesztődni: Az aranykészlet feltértékelésére, továbbá a Nemzeti Bank ingiatlaminlék- és egyéb vagyonrészemnek fellértékelésére, astabilizált fejértékben. A visszieszámtolási Ilitől U)-beli miéig,szavazására a bankok" átértékelt alaptőkéjével" kapcsolatban. Ugyancsak megváltoztatják a kölcsönök lejáratát, amenyiben az eddigi hosszabb kölcsönük helyett abank kömidilejáratú kölcsönöket akar nyújtani. A Nemzeti Bank adminiisztrációját is megváltoztatják. Az eeazee kérdések közük a legfontosabb az aranykészlet átértékelése. Erre vonatkozólag a kormánynak Az a terve, hogy a Nemzeti Banikaranykészletét kétszázötven millió aranyértékben felveszi és a mérlegben ez az íirankiérték fog szerepelni. .Miután a Nemzeti Bank ezt a készletet ma paipiriliejiben k i mlutatja ki és az átértékelés következtében óriási nyereségre tesz szert, az állam ebből a különbözetből kívánja fedezni a Nemzeti Bankkal szemben ifernuille tartozását. A kormnány ugyanis azért a jogért, hogy a Nemzeti Bank aranykészletét felértékelheti, amibe azt a rekmnpenzálií ad kívánja, hogy tartozásai e tanszakció következben törlést nyerjenek. A Nemvzetisi Bank részvényeinek árfolyamskikkenését a bukaresti tőzsdén a kormány ezen terveivel hozzák összffüggésbe, azonban ezzel szemben az Universal azt állítja, hogy a Nemzeti Bank részvényeinek árfolyama a valóságban megfelelő ama kurzusok egyikének, melyet a részvények a legmagasabb árfolyam idején elértek, azaz a tizenötezer lejt meghaladó összegnek. A Nemzeti 'íBankösszes, vagyonrészei ugyanis körülbelül ennek mértéknek felelnek meg. V . Továbbá folynatc ex gazdasági targyamsor Németországgal