Temesvári Hirlap, 1929. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1929-04-03 / 75. szám

’F­ Mt» mttepyectlic aji^RSSRrádiŐ i:< sx^véltye TEMESVÁRI HÍRLÁP i XXVII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1989 ÁPRILIS 3, SZERDA 12 OLDAU ÁRA 6 LEJ FUGäEtte« MftG¥Ä« NAPILAP OM>lhw»l5**t #s ktadAiitvatáli I, S>l«(a UfeerlfiUt Oon&nafCvţf-tAsţ 9 Kajál nroradati Hua^adl wUiatén«!, i>la{a ţapaţ Tod* (t»amí*:or> M faiafont ><—r 9—■>0■ 4p 89»®*, kladéMvatal #■*»»*„ a^emda 84-8® s«*&kia jtttkourctll Wflta«»l8aéB *» ÜkU»«1® M v«..«í t. »tar. r«IU 2S jf T«i*t«n »5S-SS HULéi inUM«ftl POGÁNY LÁSZLÓ „Csend a miniszteri padokon!’* Írta: JAKABFFY ELEMÉR *. 7 ■Jó néhány héttel ezelőtt történt először, hogy Pap-Cido István a ka­néd­a tiszteletreméltó ősz elnöke­ a jobbjában tartott kis fakalapácsot erő­sen od­aütötte az elnöki asztalhoz, azután balra leszólt: ,„Csend a ‘Mi­niszteri padokon!“. A képviselők ed­­moscdyoditálv, a­ miniszterek és al­­miniszterek abbahagyták tereferéi­­ket és a kamara valóban figyelhetett a szónokira. Pop­ Cicio elnök azóta többizben is megütötte kis kalapácsával az asz­talt és megismételte a miniszterek rendreutasítását. A képviselők már nem is mosolyogtak, a miniszterek meg sem sértődtek, olyan magától­­értetődőnek tartják ezt a figyelmez­tetést viselkedésük miatt. Azok azonban, akik más törvény­hozásoknak­­is tagjai voltak már, v­issza­emlékezhetnek, milyen nagy szenzáció volt egykoron, ha a Ház elnöke minisztert, figyekneztetett: ne zavarja a tárgyalást. Ezek azt is fáj­dalommal állapíthatják meg, hogy a­­l­iniszteri padokon ma­ valóban­ olyanok is ülnek, akik a nagy állami méltóság követelte tartózkodásba magukat beleélni nem tudják, aki még mindég az ellenzékisé­g tempe­­ralmentur­át, a népszónok tap­­vágyát mutatják e komoly helyen is. Hogy csak­ egy példát említsünk, a Madgearu mintaterét. Aki László Dezső képviselőnek a sxulyatönényhez mondott beszédét figyetelmmel olvasta el, az valóban el'iht-tettjelétjeik tarthatja, mi «szükség volt Maidgeassey miniszter izgatott vá­laszára ? T­ár­gyilagosabban ügyről beszéln­i már nem is lehet, mint ahogy azt László tette, a miniszter pedig izgatott hangon jelentette ki: a kép­viselő szavai a külföldön való agitá­­lást célozzák. Természetesen ezért a nagyszerű megállapításáért kijárt a többségi í ■ tapi ka in­ta: í *, amelynek üdítő hatásáról Madgearu le nem mondhat. Mi azonban úgy gondoljuk, az ilyen fenegyereke­lvedések, m­iniszte­ri padokról nem szolgálják az állam ügyét. Nekünk az az érzésünk, ha m a .. .elvesse oblige“ elve nem is kötele­zi­ a demokrata minisztereket, ezek­nek mégsem hivatásuk, hogy a Mi­niszteri padokban­ is csak­ népizóno­­kok­­maradjanak. A házelnök figyel­­meztető kalapács ütése és szavai eze­ket is art kérik, viselkedjenek úgy,­­ mint ahogyan minden képviselőnek vi­­e Lked­nie kell, mi azonban arra is kérjük, legyenek olyan államférfiak, akik a szónoki siker barbérait nem irénylik, de türel­mesek m­ég akkor is. Mon­cor a képviselők türelmének, már vége szakadt. • ■ . ....... Mert hgyjék el nekün­k, a fék- tü­­relmetlensé­gnnk csak egy mrt­­ósttiat, a miniszter­éké azonb­an ko­­moly bajokat eredményezüiet. ^ ’Amikor a régi Szerbia egyszer, egy egészen korrekt gentlem­aji-diplo­­tóatat­ küldött Párisba, Cavibón megjegyezte­; ,,Ez az ember egészen megzavarja Európa felfogását ' e­­Balkán felöl“. ‘ Ne féljen Ma­dg­earn miniszter úr, a mi felfogásunkat nem zavarja meg a caraniánus lényegéről, ba iga®, ál­lamférfiúnak mutatja magát, aki vi­selkedésével nem szólaltatja meg az elnöki kis kalapácsot és nem bosz­­szantja fel politikai­ ellenfeleit. * mi «Szerelmi tragédia a Vörosmarty­ utcában Féltékenységből­­agyonlőne tizenhétéves menyasszonyát egy fi . asztalossegéd .­ A gyilkos i^viként jelentisezett a rendőrségen Az áldozat nővére k­ém hallotta a gyilkos pisztoly dörrenését és két éra é ezimfif v*t&*te% A9fi]bir*tt htvtíft * ’ Î — iwi«m—in —i-' lî'î j Temesvár, 4pr... •A' végzet­ utjai Mszájmthatatlánok. Pülanátról^vida.uatra törtéiuiek dqSbilg­­neies változások,' ’ Születnek tragédiák, ■dm tatiaIa /vfeará vílftiyiw Jbil rala-tajLr oul­anak össze világok, tűnnek el leletek a­­ semmiben. Tavasa van, as matvizek örülnek ,a napfénypeek, a kék égboltnak, terveket­ szőnek a jövőre,­ idedai ,akarják a tegnapi szomorúságokat és egyspsvel váratlanul­­jön valami, ami felfo­rditanhi,­­dönt,­ áthúzza számításukat és tiblsofc ha­­tahhak fényét lebegteti meg. l£y történt szombaton este egy ti­zen­­hétéves erzsébetvárosi leánnyal is, aki Szer volt, fiatal volt, örült az életnek, a tragédia előtt két órával m­ég esetm­isztor­ixyzott és boldogan készült a másnapi húsvéti nagymisére, ahol éneke­l­ni fukart a temptfonai.. kórusban. Be nőmi így zsike­­mlt.­ Egy gyilkos Bromwiig-gobé ,a templom ünnepélyes és óbitátos* -kffftnri a temető rideg halottasházába irányítot­ta a fiatal lány útját. *kVj Megöltem Margitét !... 1. Hiusvét vasárnapjának előesté­jén» , éj­jel tizenkét ór­akor, valaki idekMtptjglatot Bayer Leonard Kiskereszt-utoly•,(hisz alatt levő lakására és miután fyéjb^céáj­­tást nytert, sápadtan, csil­logó s^eji­ékkel és' rem­egő kézzel megállt barát­já; l'el­őtt és'egyezőt semi tudott szólni. ^B^yer felismerte a dáltarcu éjszakai látogátA bălti bab­átjátv' Weiszmáim éves asinalos segédet. Ijedten h­eg kér­­dezte töke ',• ■ Mi történt veled? ’ lp'(f' .Weiszananu lehajtotta a fejét/L. lf.U- kan­ megszólalt: df-..­.*: Umere­gszerelem. Azután megdöbbent barátján dobó szavakkal elmondta a trag­mán veit és annak lefolyását. M kar befejezte, kijelentette, hog őrség­re akar menni és önkiént lentkezni. Éjjel kettőkor Bayer és Weiszanann Miklós elindultak varoábo­l a központi rendőr,v­égré­­g­-tiikor számoljon tettéért. Azt elősszobta,ajtaja halkan kinyílt, kos sá­padt arccal­ lépett be. K­i­pfigejáring, az ülepékéről rendőrti elptl­­negett rá. Bayer odalépett hozzá­ és áttidta neki a három ki méteres Brooeknin­got,' aki'öiv­el barátja a gyilkosságot el­követte. Azután Weiszmannit leültették és­ elmondatták vele a gyilkosság , törté­­netét­, Jegyzőkönyvet vettek fel, adóív­ben azt vallotta, hogy » féltékenységből ölte meg szerelmesét«.­ Ezelőtt két évvel megismerődö­tt a , ti­­zetíálétéves Junker Margit i­auíkürösnű­­ve is, akibe először neon is volt szerelm­es, csak­­sokszor találkoztak és meleg barát­ság fejljődött ki közöttük. A gyakori ta­lálkozások, beszélgetések lassan­­ szerel­met ébresztettek benne a lány irááu­lEgy hónappal ezelőtt már úgy érezte’, hogy nem­ tud nélküle élni és ő az a lány, aki­ről titokban álmodozott és akire magá­nyos estéin vágyakozott. Egyszer ami­kor együtt voltak megint, még is­­ kér­dezte tőle: •=■ , \ —­ Margit, akar a feleségem len­ni? .Áttány igennel válásáért. De '• látszott raj­ta,' hogy nem tiszta szívből jött .Ez a válásé.'.­­Ez a gyanujiammusokára'be is ignábiégott. Néhány nap múlva, a lány. kijelentette, hogy gondolk­onott­­a diódon és vágott.’ hogy • nincs sok értelme az ő házasságuk­­nak. Először is ő még nagyon fiatal, a vyv.pe­dig még csak húszéves, katolnaság­a­ el­őt­t Bementek a pincelaikásba, am­ely­­egy kis szűk szobából és'konyhából áll A'.szo­­bában két ágy van egymás mellett, az egyikben ■ . ■' ‘ _ a leány nővére, Anna ahalí, áld szánén -fodrászsnő. Junker Anna ré­­geb­b idő, óta beteg és mihelyt haza érke­zett a munkából, azonnal l­áfeküdt, ési' m­é 'typín, elídudt. Alig hiál­lotta, am­aikor ők megérkeztek. Pár szót váltott a két test­vér egymással, azután Junker Margit és­ ő leülitek a kályha mellé beszélgetni. Egy óra hosszat ültek egymás mielőtt s még egyszer megkérdezte tőle, akar-e a felesége lenni. A válása most is tagadó volt. Ekkor el­veszítette leld egyensúlyát, elborult a szeme és sötét indulat lépett fel­ benne parapacsolólag. Jó . Jüvette a Browningot, a mezei s­islő áll, ami két évig tart és és csak hátra-i­­­tatná a boldogságukat. Arra kérte,­­hogy­ várjanak még a házassággal, ameddig­ ezek­ a dolgok elvnt­ődnek.­­ Az elém meghásonult Braumfag Weiszroaua azonban úgy érezte, hogy egy percig sem tud nélküle élni Három hét óta bejáratra volt Junker Margit­ la­kásába, aki Anna nevű huszon­hat évr­... nővérével lakott együtt. Esténk­ént­­min­dig odament és a házasságról beszélget­tek. A lány azóta ragaszkodott ahhoz, hogy ne siessék el az egybekelést és ezen sokszor szenvedélyesen vitatkoztak. Majd úgy látta, hogy a lány nem is s®e­­reti őt annyira és tudta azt is, hogy van még egy másik udvarló, aki talán szin­tén­ közrejátszik szerelmese elhatározó­ban.. Március 28-án ,­ Belvárosban Browningot vásárolt. Készült a gyilkosságra. Elhatározta, hogy napokon belül dű­sőre viszi a dolgait, és vagy rákényszeríti szerelmesét a há­zasságra, vagy pedig végez vele Szom­baton este mint rendesen elment az­ Jn­­utcába, a Wallner­­és Bodnár fodrászsz­­iliet­el, ahol Junker Margit m­anikűrös­­lány volt. Pgazakisérte és tizenegy órakor megérkeztek a lány lakására a A Körös­­marty-utca 12. számú házhoz, lány bálán­tékához szegezte elsü­tötte. Alig hallható csattanás kis­íkve a g­olyó kiröppenését. A lán­y halk sikollyá'etk­e­­rü­lt a padlón, nyomában megitolt Azután'­, nem is tudva, hogy mi történt körülötte, feldúlt lelkiállapotban eln­ünlt az éj son­kába. Arra emlék­szik, hogy , bokuj'.­ uta­­­tott barátjához. A nővér tovébb alszik kuga köti teste mellett ..Kiss- kom­sszárrul a gya-UPossagro azonnal értesítette - e el u tr­e­an­u Ro­ixitulas vezetőügy­észt, Bánffy dr. ke­­rületi orvost és Mac erzsébetvárosi ív misszioniist. A bizottság éjféli hamm óra­kor kiszállt a helyszínre és ekkor a ha­tóság képviselői mélyem, megdől hont-' ■oşethidk voltak szemtanúi. . .... Gyilkosság asz alvó nővér ágya mellett — Megöltem Margitot. Nem i­ém a feleségem­ lenni. f­r i >■ v'

Next