Temesvári Hirlap, 1930. május (28. évfolyam, 98-121. szám)
1930-05-01 / 98. szám
t 2 1930 MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK a jeles olcsó* akar vásárolni KERESSE FÖL A 35 fáV ÓTA FÖNNÁLLÓ VÉRTES ÉS SEBESTYÉN URIDIVAT-, KALAP-, FEHÉRNEMŰÜZLETET BUDAPEST IV., MÚZEUM-KÖRÚT 15. SZ.* Lehár Ferenc 60 éves Ma, április 30 án tölti be Lehár Ferenc, a világhírű magyar származású zeneköltő 60. életévét. Számos operettje közül a „Vig öz veszy”, „Luxemburg grófja”, „Paganini” és legújabban „Friderika” kétségtelen világsikert aratott és nincs a világnak az az eldugott zuga, ahol ne ismernék, játszanék és énekelnék Lehár slágerszámait. A jubileum alkalmából berlini munkatársunk beszélgetést folytatott a mesterrel, aki eddigi műveiről és jövendő terveiről a következőképpen nyilatkozott: Amidőn 1905 december 28-án, vagyis körülbelül 25 évvel ezelőtt a Theater an der Wien bécsi színházban a „Víg öz vegy“ bemutató előadása volt, két kiadóm Herzmansky és Jchowinski — úgy hallottam később — együtt ment hazafelé. Herzmansky felhajtotta kabátja gallérját és világfájdalmasan kijelentette: „Sliwinsky pajtás, megint semmi!“ Siwinski azonban mintegy ellenzékieskedve a nyílt utca során elkezdte énekelni: »,Bamba, bamba gyászvitéz, a leányra rá se néz!“ . . . Herzmansky kétkedve húzta fejét és nem lehetett meggyőztti. Néhány hónappal később Karczag igazgató így szólt a rendezőijéhez és az én szövegírómhoz, Leon , Viktorhoz: „Látod, az igazán jó operettnek nem kell semmiféle kiállítás“ .A Víg özvegy, amely a legkedvezőtlenebb viszonyok és kilátások között kezdte meg pályafutását a Theater an der Wienben, csupán ebben a színházban hatszáz előadást ért meg. A bemutató előállás után este Berlinbe utaztam, azonban nem úgy, mint egy évvel azelőtt, amikor babérkoszorút szorongattam a térdeim között, mégis az volt az érzésem, hogy ezzel az operettel megtettem az első lépést a világhír felé. Két évvel azelőtt, 1903-ban ugyanabban a színházban került szinre legelső operettem, A bécsi nők, amellyel azonban nem volt sok sikerem, annak ellenére hogy Girardi Sándor a bécsiek dédelgetett kedvenc színésze játszotta az egyik szerepet. Legelső operettemet hamarosan követte „A drótostót“ és még két operett, azonban az első igazi nagy sikeremet a Vig özvegynek és Berlinnek köszönhetem. Amidőn ugyanis a Berliner Theater bemutató előadása után Frigyes Vilmos, akkori német trónörökös Dantin herceg megszemélyesítőjének, Mazner Gusztávnak felajánlotta a tegelést, ezzel meg volt pecsételve az operett világsikere. Bécs és Berlin mzután Budapest, Paris, Kopenhága, London és Newyork közönsége száz meg száz estén át tapsolt a diadalmas Vig özvegynek. Nem szándékozom felsorolni valamennyi operettemet, a Luxemburg grófját, Frasquiltát, Paganinit, a Cárevicset, Friderikát, hanem kissé szeretnék megemlékezni munkámról és szerencsémről. Bizony, nagy szerencse kellett mindehhez. A szerencse nagyon viszonylagos, nekem pedig határozottan szerencsém volt a szövegíróimmal, a színigazgatókkal, a hőseimet és hősnőimet alakító művészekkel és nem utolsó sorban a sajtóval. A Víg özvegy bemutatása óta már majdnem huszonöt év telt el és régen talán félnem kellett volna attól, hogy sok komponista sorsában kell osztoznom, akik öreg korukban rendesen már csak régmúlt sikerek emlékein rágódnak. Sorsom szinte csodás módon megkímélt ettől. Bizonyos, hogy ez idő alatt volt hónapokig, sőt esztendőkig tartó korszak, amely látszólag teljesen terméketlenül múlt el. Valójában ez az idő komoly munkában telt el és ez alatt különböző zenei kísérleteket végeztem, amelyek azonban gyakran hiábavalóknak bizonyultak. Ez az idő nem a megállás, vagy hanyatlás ideje volt, hanem új művészi tomák keresése és ami a legkülönösebb, mindig az operát kerestem, amelyből kiindultam. Azoknak az igazgatóknak, akik operetteik szerepeit elsőrangú operaénekeseknek, lett mint Jad Plowker, Tauber és Schwarz Vera osztották ki, köszönhetem, hogy operaszerű áriákkal és dalokkal zeneileg nagy értékű munkát végezhettem, így évtizedeken át dédelgetett vágyam valóra vált, munkaikedvem és képzeletem megmegújult. Különös érdeklődéssel dolgoztam a Friderike edmű operetten, az első nagy daljátékon, amelyben a zenét összekapcsoltam a történettel. Mélyen átéreztem a sesenheimi idill romanticizmusát. Herzer és Löhner, szövegíróim nagy megértést tanúsítottak Goethe életének ifjúkorabeli epizódjával szemben. Sértetlenül meghagyták a legnagyobb német klasszikus méltóságát és a fiatal szerelmes diákot, a mitsora sejtő költőt ábrázolták, akinek ifjúságában az első sorcsapást nagy atyjának a halála jelentette. Az ifjú Goethe és Brian Friderike, a két szerelmes személye köré font romantika, az álmatag papi lak a szerelem, a forró csókok, esküvések, ígéretek és a világfájdalom kora ellenállhatatlanul vonzott engem. Ez az anyag teljes odaadást, szivet-lelket követel. Goethének ebből az időből származó néhány költeménye, amelyet a szövegírók felhasználtak, nekem való tárgy volt és mondhatom, hogy sohasem hatott meg a saját zeném annyira, mint a „Friderike” melódiái. Terveim és céljaim! Nos, remélem hogy még számos dalt zenésíthetek meg. Az ősszel kerül Berlinben színre „Szép a világ“ című operettem, amely hihetőleg semmivel sem marad vissza elődjei mögött siker tekintetében és egyes dalai éppen olyan népszerűek lesznek, mint a régebbi operettek slágerdalai. Hatvanadik születésnapom alkalmaiból hálás köszönetet mondok az egész világ nagy közönségének, amely mindig meleg fogadtatásban részesítette darabjaimat és híven kitartott az én muzsikámmel- Cigareanu Liviusz dr. megbízatása a zsilvölgyi és resicai munkás kérdés megoldására Bukarest, ápr. 30. Cigareanu Liviusz dr. volt temestorontáli prefektus, zsilvölgyi és resicai kormánybiztos, tegnap Bukarestből a Zsil völgyébe utazott. Elutazása előtt kijelentette, hogy megbízatása arra szól, hogy a kormánynak javaslatokat tegyen a zsilvilgyi és resicai munkáskérdés megoldására. Hivatala nem adminisztrációs jelegű, nincs közigazgatási hatásköre, hanem kizárólag közvetítő lesz a helyi közigazgatás és a kormány között. Reméli, hogy rövidesen visszatérhet Bukarestbe és olyan javaslatokat terjeszthet a kormány elé, amelyek lehetővé teszik a zsilvölgyi munkáskérdés elintézését. I T. H Temestorontál vármegye és Temesvár város közönségéhez Az ország egész lakosságának emlékezetében él az a borzalmas tragédia, amely Costeşti község vallásos áhítatban egybegyült lakóit húsvét ünnepén sújtotta. Amikor minden szívben a feltámadás öröme dobogott, Costesti fölött a pusztulás és a halál tüzének szomorú gyászfátyola borult széjjel. Száznál több életet pusztított el a costestii templomtűsz, amely nemcsak családfenntartóktól és gyermekektől fosztotta meg az egyszerű, szeretettel teljes otthonokat, hanem megfosztotta attól is a községet, hogy az elhaltakért isten házában imádkozhasson A száznál több halottal együtt a costestii templom is, az egy Isten háza, szintén a lángok martalékául esett. A tragédia annyira szörnyűséges, hogy túl az ország határain is részvétet keltett az érző emberiség szívében. Érthető, hogy mi Temestorontálmegye és Temesvár lakosságában is felfedezni véljük az emberi érzést, sőt tudjuk, hogy ennek az országrésznek a lakossága, amely egymás nemzetiségének, vallásának megbecsülésében nevelkedett, több megértést mutat majd a szomorú tragédia áldozatainak hátrahagyottai iráni A balszerencse, a gyász, a kegyetlen halál nem ismer felekezeti és nemzetségi különbözettét, s ezért kérjük a megye és a város közönségét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt az. évi május hó 4-én, a temesvári városi színházban, este 9 órakor rendezendő hangversenyen, amelynek tiszta jövedelmét a postestűsek javára fordítják. A bevezető beszédet Boon Sever kormányzó vagy Boeanu Valér dr. prefektus tartja, magyar nyelvű szónoklatot Szabolcska László dr. református lelkész, német szónoklatot Mezger Márton dr. józsefvárosi római katolikus főesperes tart. A Magyar Dalárda, a Schubert Liederkranz, a Sloga szerb dalárda és a Bánatok román dalegylet dalokkal járulnak hozzá a műsor nívójának emeléséhez. Freund Leó zongoraszólóval szerepel, Bojincáné Kulcsár Juliska, a kiváló operaénekesnő operaáriákat ad elő, míg Brandeis József hegedűművész hegedűszólóval egészíti ki az értékes műsort, amely még nem végleges és valószínűleg néhány számmal még bővülni fog. A legdrágább helyár ötven lej, kivételt csak HA nem előfizetője a lapnak, akkor ezeket a kockákat vágja ki és gyűjtse össze. 1. MERI egy ugyanazon hónap öszszes szelvényeiért kap egy ingyenregényt Az Ekcéma t ransvhatású evőovszerként állta ki • A Cadhiro kenőcs nagyhatású gyógyszerként állta ki • Kóbál az emberek ezreinél, akik éveken át szenvedtek ellen tétlen és bántó kinézésű bőrbetegségekben.A bőr ingerlékenység kiütések és más kínos bántalmak tüstént engednek rendkívül figyelemreméltó gyógyító tulajdonságainak. Nem téveszthető össze semmilyen más gyógyszerrel a teljes bizalommal használható. Azonnali megszűvéséét idézi elő a viszketegségnek és ezután begyógyítja az ekcémát, sömört, pattanásokat, furunkulusokat, kelevényeket, kiütéseket, csalánkiütéseket, foltokat, aranyereket. izgulékonyságot, rühöt, vágásokat, karcolásokat, sebeket, tályogokat, égéseké - a kérgesedénekat, a páholyok képeztek, amelyeknek ára egyenként hatszáz lej A jegyeket a színházi pénztár árusítja. Külön meghívókat nem bocsájtanak ki, mert a rendezőség meg van győződve róla, hogy Temesvár közönsége meghívás nélkül is szívvel-lélekben fogja támogatni ezt az akciót. A műsor összeállítása magán viseli azt az eszmét, hogy minden nemzetiség és felekezet megértéssel fordul a balsors sújtotta község lakosai felé. Román, német, magyar, szerb és zsidó egyesületek illetve szereplők bizonyítják e műsor keretén belül a harmonikus együttérzést, amelynek legszebb kicsengése az lesz, hogy mindenki ott lesz a hangversenyen, akinek csak módjában áll. Az olcsón megszabott helyárak erre mindenkinek módot adnak. Temesvár, 1930 április 30-án. Preşedinţi: Prefect: Dr. Boleantu s. ■. Dr. Pacha s. s. episcop, rom. cat. Administrator Financiar: Dr Lazar s. s. Pres. Rom. Femeilor Rom.: Alex. Ing. Vidrighin s. s. Subprefect: Dr. Jenescu s. s. Prezidenta Soc. Crucea Ilosie: Hermina Dr. Marta s. s. Primarul Orasului: Dr Daran si Secretarul Gen. al Judetului: Dr. Tieran s. s. — A szociáldemokrata párt május elseji ünnepségei. A temesvári szociáldemokrata párt mint minden évben, úgy ez évben is méltóképen készülődik május elseje megünneplésére. Reggel 9 órakor felvonulás a nyomdaipari munkások otthonából a gyárvárosi Sörgyár helyiségében tartandó népgyűlésre, ahol a Bukarestitől lejövő delegátusok fogják tenni május elseje jelentőségét és a munkásosztály gazdasági és politikai helyzetét Délután nagy népünnepély a Lunaparkban dalárdák, zenekarok és műkedvelőtársaságok részvételével A Lunapark igazgatósága, ellenére annak, hogy a megnyitást csak május hó közepén tervezte, rendelkezésére bocsájtotta a szocialista pártnak a Dunaparkot, tekintettel arra, hogy az ünnepély jövedelme a munkanélkülisektámogatását szolgálja.