Temesvári Hirlap, 1930. május (28. évfolyam, 98-121. szám)

1930-05-01 / 98. szám

t 2 1930 MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK a jeles olcsó* akar vásárolni KERESSE FÖL A 35 fáV ÓTA FÖNNÁLLÓ VÉRTES ÉS SEBESTYÉN URIDIV­AT-, KALAP-, FEHÉRNEMŰÜZLETET BUDAPEST IV., MÚZEUM-KÖRÚT 15. SZ.* Lehár Ferenc 60 éves Ma, április 30 á­n tölti be Lehár Ferenc, a világhírű magyar szár­mazású zeneköltő 60. életévét. Szá­mos operettje közül a „Vig öz veszy”, „Luxemburg grófja”, „Pa­ganini” és legújabban „Friderika” kétségtelen világsikert aratott és nincs a világnak az az eldugott zu­ga, ahol ne ismernék, játszanék és énekelnék Lehár slágerszámait. A jubileum alkalmából berlini mun­katársunk beszélgetést folytatott a mesterrel, aki eddigi műveiről és jövendő terveiről a következőkép­pen nyilatkozott: Amidőn 1905 december 28-án, vagy­is körülbelül 25 évvel ezelőtt a Thea­ter an der Wien bécsi színházban a „Víg ö­z v­e­g­y“ bemutató előadása volt, két kiadóm Herzmansky és Jcho­winski — úgy hallottam később — együtt ment hazafelé. Herzmansky felhajtotta kabátja gallérját és világ­­fájdalmasan kijelentette: „Sliwin­sky pajtás, megint semmi!“ Si­winski azonban mintegy ellenzékieskedve a nyílt utca során elkezdte énekelni: »,Bamba, bamba gyászvitéz, a leányra rá se néz!“ . . . Herzmansky kétkedve h­úzta fejét és nem lehetett meggyőz­tti. Néhány hónappal később Kar­­­czag igazgató így szólt a rendező­ijéhez és az én szövegírómhoz, Leon , Viktor­hoz: „Látod, az igazán jó ope­rettnek nem kell semmiféle kiállítás“ .A Víg özvegy, amely a legkedvezőt­lenebb viszonyok és kilátások között kezdte meg pályafutását a Theater an der W­ienben, csupán ebben a szín­házban hatszáz előadást ért meg. A bemutató előállás után este Ber­linbe utaztam, azonban nem úgy, mint egy évvel azelőtt, amikor babérkoszo­rút szorongattam a térdeim között, mégis az volt az érzésem, hogy ezzel az operettel megtettem az első lépést a világhír felé. Két évvel azelőtt, 1903-ban ugyanabban a színházban került szinre legelső operettem, A bécsi nők, amellyel azonban nem volt sok sikerem, annak ellenére hogy Girardi Sándor a bécsiek dédelgetett kedvenc színésze játszotta az egyik szerepet. Legelső operette­met hamarosan követte „A drótos­tót“ és még két operett, azonban az első igazi nagy sikeremet a V­ig öz­vegynek és Berlinnek köszönhetem. Amidőn ugyanis a Berliner Theater bemutató előadása után Frigyes Vil­mos, akkori német trónörökös Dantin herceg megszemélyesítőjének, M­a­­­z­­ner Gusztávnak felajánlotta a tege­lést, ezzel meg volt pecsételve az operett világsikere. Bécs és Berlin m­z­után Budapest, Paris, Kopenhága, L­ondon és Newyork közönsége száz meg száz estén át tapsolt a diadalmas Vig özvegynek. Nem szándékozom felsorolni vala­mennyi operettemet, a Luxemburg grófját, Frasquiltát, Paganinit, a Cá­­revicset, Friderikát, hanem kissé sze­retnék megemlékezni munkámról és szerencsémről. Bizony, nagy szeren­cse kellett mindehhez. A szerencse nagyon viszonylagos, nekem pedig ha­tározottan szerencsém volt a szöveg­íróimmal, a színigazgatókkal, a hősei­met és hősnőimet alakító művészekkel és nem utolsó sorban a sajtóval. A Víg özvegy bemutatása óta már majdnem huszonöt év telt el és régen talán félnem kellett volna attól, hogy sok komponista sorsában kell osztoz­nom, akik öreg korukban rendesen már csak­ régmúlt sikerek emlékein rágódnak. Sorsom szinte csodás mó­don megkímélt ettől. Bizonyos, hogy ez idő alatt volt hónapokig, sőt esz­tendőkig tartó korszak, amely látszó­lag teljesen terméketlenül múlt el. Valójában ez az idő komoly munká­ban telt el és ez alatt különböző zenei kísérleteket végeztem, amelyek azon­ban gyakran hiábavalóknak bizonyul­tak. Ez az idő nem a megállás, vagy hanyatlás ideje volt, hanem új mű­vészi tom­ák keresése és ami a leg­különösebb, mindig az operát keres­tem, amelyből kiindultam. Azoknak az igazgatóknak, akik operetteik sze­repeit elsőrangú operaénekeseknek, lett mint Jad Plowker, Tauber és Schwarz Vera osztották ki, kö­szönhetem, hogy operaszerű áriákkal és dalokkal zeneileg nagy értékű munkát végezhettem, így évtizedeken át dédelgetett vágyam valóra vált, munkaikedvem és képzeletem meg­­megújult. Különös érdeklődéssel dolgoztam a F­r­i­d­e­r­i­k­e edmű­ operetten, az első nagy daljátékon, amelyben a zenét összekapcsoltam a történettel. Mélyen átéreztem a sesenheimi idill roman­­ticizmusát. Herzer és Löhner, szöveg­íróim nagy megértést tanúsítottak Goethe életének ifjúkorabeli epizód­jával szemben. Sértetlenül meghagy­ták a legnagyobb német klasszikus méltóságát és a fiatal szerelmes diákot, a mitsora sejtő költőt ábrázol­ták, akinek ifjúságában az első sor­csapást nagy atyjának a halála jelen­tette. Az i­fjú Goethe és Brian Fride­­rike, a két szerelmes személye köré font romantika, az álmatag papi lak a szerelem, a forró csókok, eskü­vé­sek, ígéretek és a világfáj­dalom kora ellenállhatatlanul vonzott engem. Ez az anyag teljes odaadást, szivet-lel­­ket követel. Goethének ebből az idő­b­ől származó néhány költeménye, amelyet a szövegírók felhasználtak, nekem való tárgy volt és mondhatom, hogy sohasem hatott meg a saját ze­ném annyira, mint a „Friderike” me­lódiái. Terveim és céljaim! Nos, remélem hogy még számos dalt zenésíthetek meg. Az ősszel kerül Berlinben színre „Szép a világ“ című operettem, amely hihetőleg semmivel sem marad vissza elődjei mögött siker tekintetében és egyes dalai éppen olyan népszerűek lesznek, mint a régebbi operettek slágerdalai. Hatvanadik születésna­pom alkalmaiból hálás köszönetet mondok az egész világ nagy közönsé­gének, amely mindig meleg fogadta­tásban részesítette darabjaimat és híven kitartott az én muzsikám­mel- Cigareanu Liviusz dr. megbízatása a zsilvölgyi és resicai munkás­ kérdés megoldására Bukarest, ápr. 30. Cigareanu Liviusz dr. volt te­­mestorontáli prefektus, zsilvölgyi és resicai kormánybiztos, tegnap Buka­restből a Zsil völgyébe utazott. Eluta­zása előtt kijelentette, hogy megbíza­tása arra szól, hogy a kormánynak javaslatokat te­gyen a zsilvi­lgyi és resicai mun­káskérdés megoldására. Hivatala nem adminisztrációs jele­gű, nincs közigazgatási hatásköre, ha­nem kizárólag közvetítő lesz a helyi közigazga­tás és a kormány között. Reméli, hogy rövidesen visszatérhet Bukarestbe és olyan javaslatokat ter­jeszthet a kormány elé, amelyek lehe­tővé teszik a zsilvölgyi munkáskérdés elintézését. I T. H Temestorontál vármegye és Temesvár város közönségéhez Az ország egész lakosságának em­lékezetében él az a borzalmas tragé­dia, amely Costeşti község vallásos áhítatban egybegyült lakóit h­úsvét ünnepén sújtotta. Amikor minden szívben a feltámadás öröme dobo­gott, Costesti fölött a pusztulás és a halál tüzének szomorú gyászfátyola borult széjjel. Száznál több életet pusztított el a costestii templomtűsz, amely nemcsak családfenntartóktól és gyermekektől fosztotta meg az egy­szerű, szeretettel teljes otthonokat, ha­nem megfosztotta attól is a községet, h­ogy az elhaltakért isten házában imádkozhasson A száznál több halot­tal együtt a costestii templom is, az egy Isten háza, szintén a lángok mar­talékául esett. A tragédia annyira szörnyűséges, hogy túl az ország határain is részvé­tet keltett az érző emberiség szívében. Érthető, hogy mi Temestorontál­­megye és Temesvár lakosságában is felfedezni véljük az emberi érzést, sőt tudjuk, hogy ennek az országrésznek a lakossága, amely egymás nemzetisé­gének, vallásának megbecsülésében nevelkedett, több megértést mut­at majd a szomorú tragédia áldozatainak hátra­hagyottai iráni A balszerencse, a gyász, a kegyetlen halál nem ismer felekezeti és nemzetségi különböze­ttét, s ezért kérjük a megye és a város közönségét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a­z. évi május hó 4-én, a temesvári városi színházban, este 9 órakor rendezendő hangverse­nyen, amelynek tiszta jövedelmét a postestűsek javára fordítják. A bevezető beszédet Boon Sever kormányzó vagy B­o­­­e­a­n­­­u Valér dr. prefektus tartja, magyar nyelvű szónoklatot Szabolcska László dr. református lelkész, német szónoklatot M­e­­­z­g­e­r Márton dr. józsefvárosi római katolikus főesperes tart. A Ma­gyar Dalárda, a Schubert Lieder­­kranz, a Sloga szerb dalárda és a Bá­natok román dalegylet dalokkal járul­nak hozzá a műsor nívójának emelé­séhez. Freund Leó zongoraszólóval szerepel, Bojincáné Kulcsár Juliska, a kiváló operaénekesnő ope­raáriákat ad elő, míg Brandeis József hegedűművész hegedűszólóval egészíti ki az értékes műsort, amely még nem végleges és valószínűleg né­hány számmal még bővülni fog. A leg­drágább helyár öt­ven lej, kivételt csak HA nem előfizetője a lapnak, akkor ezeket a kockákat vágja ki és gyűjtse össze. 1. MERI egy ugyanazon hónap ösz­­szes szelvényeiért kap egy ingyenregényt Az Ekcéma t ransvhatású evőovszerként állta ki • A Cadhiro kenőcs nagyhatású gyógyszerként állta ki • K­­­óbál az emberek ezreinél, akik éveken át szenvedtek ellen­ tétlen és bántó kinézésű bőrbetegségekben.­A bőr ingerlékenység kiütések és más kínos bántalmak tüstént engednek rendkívül figyelemreméltó gyógyító tulajdonságainak. Nem téveszthető össze semmilyen más gyógyszerrel a teljes bizalommal használható. Azonnali megszűvéséét idézi elő a viszketegségnek és ezután begyógyítja az ekcémát, sömört, pattaná­sokat, furunkulusokat, kelevényeket, kiütéseket, csalánkiütéseket, foltokat, aranyereket. izguléko­nyságot, rühöt, vágásokat, karcolásokat, sebeket, tályo­gokat, égéseké - a kérgesedénekat, a páholyok képeztek, amelyeknek ára egyenként hatszáz lej A jegyeket a színházi pénztár árusítja. Külön meg­hívókat nem bocsájtanak ki, mert a rendezőség meg van győződve róla, hogy Temesvár közönsége meghívás nélkül is szívvel-lélekben­ fogja támo­gatni ezt az akciót. A műsor összeállítása magán viseli azt az eszmét, hogy minden nemze­tiség és felekezet megér­téssel fordul a balsors sújtotta község lakosai felé. Román, német, magyar, szerb és zsidó egyesületek illetve szereplők bizo­nyítják e műsor keretén belül a har­moni­kus együttérzést, amelynek leg­szebb kicsengése az lesz, hogy min­denki ott lesz a hangversenyen, aki­nek csak módjában áll. Az olcsón megszabott helyárak erre mindenkinek módot adnak. Temesvár, 1930 április 30-án. Preşedinţi: Prefect: Dr. Boleantu s. ■. Dr. Pacha s. s. episcop, rom. cat. Administrator Financiar: Dr Lazar s. s. Pres. Rom­. Femeilor Rom.: Alex. Ing. Vidrighin s. s. Subprefect: Dr. Jen­escu s. s. Prezidenta Soc. Crucea Ilosie: Hermina Dr. Marta s. s. Pri­marul Orasului: Dr Daran s­i Secre­­tarul Gen. al Judetului: Dr. Tieran s. s. — A szociáldemokrata párt május elseji ünnepségei. A temesvári szo­ciáldemokrata párt mint minden év­ben, úgy ez évben is méltóképen ké­szülődik május elseje megünneplé­sére. Reggel 9 órakor felvonulás a nyomdaipari munkások otthonából a gyárvárosi Sörgyár helyiségében tar­tandó népgyűlésre, ahol a Bukarest­itől lejövő delegátusok fogják­­ tenni május elseje jelentőségét és a munkásosztály gazdasági és politikai helyzetét Délután nagy népünnepély a Lunaparkban dalárdák, zenekarok és műkedvelőtársaságok részvételével­ A Lunapark igazgatósága, ellenére annak, hogy a megnyitást csak május hó közepén tervezte, rendelkezésére bocsájtotta a szocialista pártnak a Dunaparkot, tekintettel arra, hogy az ünnepély jövedelme a munkanélkü­­lisek­­támogatását szolgálja.

Next