Temesvári Hirlap, 1931. június (29. évfolyam, 120-142. szám)

1931-06-02 / 120. szám

TH 1931 JÚNIUS , KEDD Megmérgezte magát a Szendrey-társulat L. Kiss Mariska hónapok óta nem kapott gázsit és végső kétségbeesésében a méregpohárhoz nyúlt — 27.000 lejjel tartozott neki Szendrey Mihály „Ha gázsit nem fizetett, legalább a temetésem költségeit vállaltat" Temesvár, június 1. Rövid pár szóban jött a hír, hogy szombaton este Kiss Mariska aradi színésznő öngyilkossági szándékból aszpirint ivott. A kórháziba számították, állapota súlyos. Kiss Mariska 17 éven át volt Szendrey Mihályi társulatának a tagja és mint komika meghódította úgy az aradi, mint a temesvári közönség szívét. Krecsányi idejében, mint pompás drámai színésznő Temesváron kezdte meg pályáját. Férje Sós Antal ismert aradi újságíró. A színésznőnek Szendreynél hatezer lej havi gátért. Szendrey Mihályt erről az oldaláról úgy a színészek, mint a közönség bőségesen ismerik. Valahányszor Szendrey még Temeváron vendégszerepelt, itteni szereplése a ki nem fizetett gázsik körül támadt botrányokkal végződött. Ami egyébként igen stílusos befejezése volt Szendrey mindenkori vendégszereplésének. Kiss Mariskának tehát Szendrey Mihály szintén nem fizetett. A bevételekből, a százezres szubvenciókból és az egyéb jövedelmekből nem tellett. 27.000 lejjel volt adósa Kiss Mariskának, ki végül is belátta, hogy ha a hajzsija volt, melyet Szendrey nem fizet ezer lejből nehezen, de a ki nem fize 3 Rendőrökkel toboroztak közönséget Jorga meghallgatására Az orvos, aki nem árulja el a gyógyszereit : „Ha nem sikerül a vállalkozásom, Románia történetének a legsötétebb korszakát fogom megírni“ Temesvár, jan. 1. Jorga Miklós miniszterelnök választási propagandafátjáinak során szombaton délelőtt tíz órakor Lugosra érkezett, ahol a hatóságok vezetői a kormány fejének kijáró reverendával fogadták. Annál kevésbbé volt azonban a nagy forga alkalomhoz miért ünnnepélyességű a prefektúrám tartott programmbeszéd kerete, miért alig kétszázötven hallgató előtt kellett a miniszterelnöknek beszélnie. Ezek nagy része is egyszerű, falusi em kereskedőket invitálták szívesen a gyűlésre. A Temesváron tiszteletére készített bankett eledelei megmaradtak. Jorga professzor ugyanis nem reflektált a bankettre. Buziáson ebédelt, itt már nem volt étvágya. Lehet, hogy nem is az étvágy tette. Lehet, hogy Jorga professzor ez egyszer valóban a polgárság régi bankettellenes felfogása mellett tüntetett. A bankett-kérdésben feltétlenül egy véleményen vagyunk a professzorral. Sőt már nekünk sokkal régebben elment az étvágyunk ezektől a derüről-bonyra rendezett bankettektől, melyek csak a , , . , , , közpénzeket apasztják egészen felejtett hatezer ledből sehogyisem tud meghélni. Otthagyta hát Szendrey Mihályt és Aradon tejcsarnokot nyitott. A tej- Három órakor kezdte meg Jorga csarnok sajnos rosszul ment, nem lehet miniszterelnök beszédét a Capitol tett belőle megélni, a színésznő két- mozgóban, ahol akkorára már szépségbeesése egyre nőtt, míg azután szombaton a méregpohárhoz nyúlt. Szendrey Mihály igazgatásának tehát már halálos áldozata is vám.. Kiss Mariska a kórházba fekszik és vivődik, de előbb búcsúlevelet írt. Azt írja, hogy ha meghal, úgy az a Szendrey, aki a gázsit nem fizette, fizesse ki a temetési költségeit. Nem hisszük, hogy ez a keserű feljajdulás valamiképpen is hatna Szendreyre. katasztrófa már elkerülhetetlen volt. Ezért Szegő dr. és Valeanu dr. kérte a bíróságot, hogy az orvosilag megállapított munkaképtelenség arányában a sérültek utolsó esztendei jövedelmének 20—60 százalékát ítélje meg ügyfeleiknek. A CPR képviseletében Marcus szauxit közönséget gyűjtött össze a hatósági buzgalom. — Nem politikai pártokra, hanem Őfelsége bizalmára támaszkodom — kezdette beszédét Jorga miniszterelnök, majd áttért a nemzeti-parasztpárt kormányzási korszakának kritira. A nemzeti-parasztpárt ostobaságot ostobaságra halmozott, amíg elenzékben volt, viszont mikor unalomra került, saját erkölcstelensége semmisítette meg. A többi pártokról sem volt Jorga jobb véleménnyel. Kivénhedt módszereikkel és önös érdekeikkel csak károkat okoztak az országnak — szögezte le a professzor. Vállaltam Őfelsége előtt, hogy a korona hű szolgájaként minden tudásom és minden erőm hazám rendelkezésére bocsátom, hogy kivezetem az felé kormányzóm. Frappáns és meglepő volt a következő bejelentése: — De a programmomat nem mondhatom meg előre. Akár a jó orvos, úgy én is először tanulmányozni fogom a beteget és majd ha abetegséget pontosan megállapítottam, ahhoz alkalmazom a gyógyítás módszerét, önök majd akkor fogják megtudni a programujunkat, ha annak áldásait élvezni fogják, akkor tudják meg, hogy mik voltak az orvosságok, ha már a gyógyulást konstatálják . . . — Annyit mégis elárulhatok, hogy én és kormányom elsősorban purtifikálni akarunk. Hadat üzenünk mindazoknak, akik a tisztogatás munkáját meg akarnák akadályozni. Négy évem van arra a célra, hogy a művemet tető alá hozzam. ESofert a tönkrement országot talpra affiteaía, hogy a közéletet megtisztítsam. 351- I jött az ideje annak, hogy az értékes I elemeket bevonjuk a nemzetmentő nagy munkába, hogy tekintet nélkül nemzetiségükre és vallásukra részt I juttassunk mindenkinek a nesnaet- i mentő munkában. (A nemzetmentő munka első fotása természetesen az alkotmányos parla- ment megalakítása, azaz világosaiban. s a választás. Jorga professzor mktt a fentiekből nyilvánvaló, példáuy (eseetonbér volt, akik távolról semm értették meg a nagy koncepciójú történelem- tudós fejtegetéseit az államkormányzás elméletének tanairól. Nem is bela munkában sem akarja távoli hajtani szélt sokáig a miniszterelnök,a latba- nyelvi vagy vallási idegenség ennért a tőta elkedvetlenítette a gyér érdeklő polgárokat . . .) dés félórás beszéde után azonnal autóba ült és még a szokásos fogadást sem tartotta meg. A lugosi kedvetlen gyűlést a hatóságok nemtörődömségével igyekeztek mentegetni, amiért is Temeváron már erélyes intézkedések történnek, nehogy a lugosi eset megismétlődjék. A buziási vámnál szombaton délután három órakor Peter Julián dr. kormányzó a hatóságok fejeivel ünnepélyesen fogadta a miniszterelnököt, majd a rendőrség emberei a szélrózsa minden irányában szétmentek közönséget toborozni, különösen az A nemzetiségeknek, illetv e nemzeteknek meg kell alkudoluuk a helyzettel, amely érknthetetlen és véglegs. Ami meghalt, az halott, feltámadás Lázár óta nem volt . . . Végül Jorga professzor azzal fenyegette meg a hallgatókat, hogy ám munkája nem sikerül, úgy visszavonul és erről a korszaknál az ország történetének legsötétebb fejezetét fogja legszemélyesebben megírni. A beszéd után Jorga munkaterelnök Aradra utazott, ahol továbbse iS Wyscatta programmadói A grabáci tömegkatasztrófa áldozatai perlik a CFR-t Tizenkét kártérítési per a bíróság előtt — A máriaföldi tűzoltóünnepély szomorú epilógusa ■—■ A lippai járásbíróság előtt folyik le a bizonyítási eljárás Temesvár, június 1. Borzalmas szerencsétlenség történt tavaly augusztus 17-én délután Grabác községben, ahol a főutca végén levő vasúti átjárónál az Aradról Zsombolyára haladó személyvonat mozdonya elkapta és fölborította Grockor Ferenc temesújfalusi hentesmester teherautóját, melyen 24 tűzoltó és három polgári személy utazott a máriaföldi tűzoltó- ünnepélyről haza Temesújfalura. A gépkocsi utasai közül tizenhatan sérültek meg többé-kevésbbé súlyosan és a sebesültek közül ketten, Isler Jakab és Bermann Ferdinand a temesvári kórházban lehelték ki lelküket. A szerencsétlenség miatt nem kevesebb, mint tizenkét kártérítési per indult meg a CFR ellen. Az első pert, melyet Stocker Ferencné az összeütközéskor tönkrement autó árának, 102.000 lejnek megtérítése végett indított a vasút igazgatóság ellen, a múlt hónapban tárgyalta a törvényszék és mivel csupán felerészben állapította meg a CFR felelősségét, a követelt összeg felét, vagyis 51.000 lejt ítélt meg. A sebesültek közül tegnap hét felpersnek az ügyét tárgyalta a törvényszék Popescu— Hiott-tanácsa. Az elhunyt Isler Jakab özvegye havi 6000 lejes életjáradékot követel meghalt ura után, akiben egyetlen támaszát vesztette el, mert hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy maga is olyan súlyos beteg, hogy mezei munkára alkalmatlan és a saját keresetéből nem képes fenntartani magát. A másik halálos áldozat, Bermann Ferdinánd özvegye elhalt férje után havi 4500 lejes életjáradékot, az utószülött jelenleg öt hónapos gyermeke részére pedig szintén 4500 lejes tartásdíjat követel. Schmidt Mihály és Schlauch Péter a balesetnél mindkét oldali medencecsonttörést szenvedtek és hónapokon át feküdtek kórházban, ahonnan elbocsátották ugyan őket, de járni még ma sem tudnak. A hatósági orvosok véleménye szerint legalább egy esztendeig teljesen munkaképtelenek, azután pedig tartósan 60 százalékos rokkantak maradnak. Igen súlyos volt a sérülése Fe nzer Ferenc 28 éves gazdálkodónak, ki hátgerinctörést szenvedett, úgyhogy már az orvosok is föladták a reményt, mindamellet szinte csodával határos módon fölépült annyira, hogy a hatósági orvosok csak 20 százalékos munkaképtelenséget állapítottak meg. Nippel József egyoldali medencecsonttörés következtében munkaképességének 25 százalékát, Jóst Mihály 20 százalékát vesztette el. A felperesek képviseletében Szegő Henrik dr. lippai és Valeanu Vazul dr. radnai ügyvéd rámutatott arra, hogy a végzetes balesetért az államvasút felelős, mert közvetlen a falu végén levő vasúti átjárón sorompót nem létesített és vasúti őrt sem rendelt ki e helyre, holott az államhatalom előtti időkben a vasúti bakter az úttest közepére állva akasztotta meg a forgalmat a vonat közeledésekor. Azonkívül az útkeresztezésnél magas fák és magas sövény akadályozza meg a kilátást, úgyhogy az autóról nem lehetett előbb észrevenni a vonatot, csak amikor a Vasile dr. vasúti főügyész a kereset elutasítását javasolta, mivel szerinte I országot a mai válságból és jobb jövő a mozdonyvezető kellő távolságból teljesen előírásosan füttyjelet adott, amit azonban az autó utasai azért nem hallottak meg, mert a falun áthaladva zenéltek és énekeltek, a vasúti átjáró közelében levő futballpálya közönsége felé kiáltoztak, így tehát elmulasztották a köteles óvatosságot, amire pedig az útkeresztezés előtt két figyelmeztető tábla is inti a gyalogjárókat és járműveket, az autóklub és a vasút táblája. A vasúti főügyész véleménye szerint egyrészt az volt a baleset oka, hogy a gépkocsit Stocker Ferenc a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette a falun át és így nem tudta idejében megállítani. A törvényszék elrendelte a mindkét részről bejelentett tanúk kihallgatását és annak megállapítását, hogy a szerencsétlenséget megelőző évben mi volt az egyes felperesek évi jövedelme és a bizonyítási eljárás lefolytatásával a lippai járásbíróságot bízta meg.