Temesvári Hirlap, 1934. december (32. évfolyam, 270-291. szám)
1934-12-01 / 270. szám
XXXII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM * 1934 DECEMBER L SZÓMBA® 19 OLDAL, ARAD LEJ! TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ Mentsük meg ami menthető, ezt szeretnénk az utolsó pillanatban a kisebbségi tanerők, köztisztviselők, postások nyelvvizsgájához kérni, óhajtani, ezt szeretnénk még figyelmébe ajánlani az illetékes köröknek. Különösen a tanerők vizsgája kapcsán időszerű és véleményünk szerint létkérdés az, amire fel óhajtjuk hívni a figyelmet és óhajunk oly szerény, annyira természetes, annyira nincs ellentétben semminő már leszögezett elvvel, határozattal, hogy bízvást remélhetjük annak teljesítését. A nyelvvizsgán elbukott tanerők tovább taníthatnak — a lapunk múlt számai egyikében közölt rendelet értelmében — jövő év szeptember elsejéig helyükön maradhatnak, kivévén, ha csupán nemzeti tárgyak előadói és alkalmuk lesz egy új vizsgán kijavítani a rossz kalkulust Alkalmuk adódik arra, hogy újabb tanulással, megfeszített szorgalommal tovább szaporítsák államnyelvbeli ismereteiket, reméljük legtöbb esetben meg is fog ez történni, annyira, hogy az újabb nyelvvizsgán már megfelelnek a követelményeknek. Nincs semmi ok arra, hogy ezeknek az utolsó pillanatban is megélhetésükért libegő, kenyerüket féltő, családjukért aggódó, jövőjük miatt kétségbeesett embereknek ne a legnagyobb előzékenységgel könnyebbítsék meg helyzetét, nincs semmi ok arra, hogy legalább a formalitásokban meg ne kapják a szalmaszálba kapaszkodó vízbefutónak kijáró jóindulatot, nem is tudnánk elhinni, hogy ezzel ellentétes felfogás győzedelmeskedhetne. Ismételjük, hogy nem a lényegről, csupán formalitásokról beszélünk, melyek elősegíthetik a nyelvvizsgákat, melyek azonban meg is ölhetnek minden reménységet. A legfontosabb ilyen formai dolog, mely azonban igen fontos, hogy: mikor lesz a tanerők pótvizsgája? A rendelet szövege erre vonatkozólag szinte önmagától kínálja a természetes megoldást. Minthogy a nyelvvizsgán meg nem felelt kisebbségi tanerő jövő év szeptember elsejéig megmarad helyén, minthogy ez idén még minden további nélkül taníthatja a növendékeket, a legtermészetesebb megoldás az, hogy a vizsga a jövő év augusztus legutolsó napjaiban történjen. A rendelet nem akarja zavarni a tanításban évközben a tanárt, nem akarja zavarni a növendékeket, ebből a feltétlen egészséges megoldásból intézkedik így. Ha tehát a tanárt és a tanítványt évközben nem kívánja bolygatni a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, akkor annak további következményeképen azt kell levonni, hogy a vizsgát oly időre kell tenni, mikor a tanárnak teljes nyugalma van, mikor az iskola munkája nem keresztezi az ő saját dolgát. Évközben a tanár aligha vonhat el az iskolai munkától annyi időt, hogy teljes erejéből szentelje magát a tanulásnak, de ha év végén végzett a növendékekkel, végzett az iskolával, marad két hónapnyi, nyugodt ideje: ismételni, dolgozni és feldolgozni, lehet esélye, hogy megfelel az újabb vizsgán. Ez, mint mondottuk, nem lényegbeli kérdés, ez csak formái, csak alaki A Népszövetség hármas tanácsa vizsgálta felül a jugoszláv vádakat Páris, nov. 30. A tegnapi esti lapok mintegy felsőbb utasításra a délszláv jegyzék ügyében rendkívül tartózkodó álláspontra helyezkedtek. A Le Temps, Intranzigeant és La Press szinte egyöntetűen azt írják, hogy bár a helyzet súlyos, minden attól függ, hogy a nagyhatalmak a különleges, valamint általános érdekek helyes felismerése alapján miként fognak befolyni a délszláv-magyar vitába. Mindezek a lapok részletesen fejtegetik azokat az okokat, amelyek a nagyhatalmak számára elsőrendű érdekként azt parancsolják, hogy minden igyekezetükkel azon legyenek, miszerint a délszláv-magyar vita ügye békésen intéződjék el. Anglia mérséklőleg lép közbe Az összes párisi lapok megegyeznek abban, hogy amennyiben adélszláv-magyar konfliktus tovább fajulna, úgy ez tragédiát jelentene Európa számára. Szinte valamennyi lap a lehető legbékésebb hangnemben azt vitatja, hogy nem is annyira a délszláv kormány jogosnak nevezhető lépése az, amely az általános békét veszélyezteti, hanem a mód és a hangnem, amellyel az úgynevezett teljesen érdektelenek az ügyet kezelik. Az Intranzigeant londoni értesülése alapján azt írja, hogy Sir John Simon angol külügyminiszter és Pál régensherceg hétfői megbeszélése után Anglia álláspontja a délszláv-magyar konfliktus ügyében határozott körvonalakat nyer. Anglia mérséklően igyekszik befolyni a genfi vitába és lehetőleg minden igyekezetével azon lesz, hogy a délszláv jegyzék kérdéseit lehetőleg januárra halasszák el. Pertinax jóslatai A jobboldali lapok között akad csupán egynéhány, így természetesen elsősorban a francia nagyvezérkar lapja, az Echo de Paris, amely lehetőleg még most is Magyarország ellen élezi ki a jugoszláv jegyzék ügyét. Pertinax ír újból hosszabb cikket a lapban és fejtegetései során többek között megemlékezik arról is, hogy a jugoszláv kormány rövidesen felmondja ez év július 14-én Magyarországgal megkötött határforgalmi egyezményét. — Nem csodálkoznánk — írja alább Pertinax — ha a Montant másik két állama, Románia és Csehszlovákia is csatlakozna a belgrádi kormány eme lépéséhez és ezzel az a helyzet állna elő, h hogy Magyarország csakis Ausztrián át érintkezhetne a külvilággal. Hallgassuk meg a másik felet is Genf, november 30. A Neue Zürither Zeitung, a svájci sajtó hagyományos mérsékletével ír a délszláv—magyar konfliktusról. A lap hangsúlyozza, hogy addig, ameddig Magyarország részletes és hivatalos válasza nem érkezett meg, addig senkinek sem áll jogában ítéletet mondani: ,,Egy ember beszéde még nem az igazság.“ A Journal de Geneve többek között azt írja, hogy Jugoszlávia azt állatja, miszerint a Jugoszlávia ellen irányuló horvát és macedón terrorista összeessküvések régi keletűek, — most azonban mégis Magyarország ellen emel vádat. Figyelemreméltó — írja a lap. —, hogy míg a délszláv bizonyítékokat tartalmazó jegyzék a legcsekélyebb indok alapján is vádat emel Magyarország ellen, addig a macedón és olasz területen élő horvát emigránsok működését szóval sem említi. December 5-én lesz a döntő összecsapás London, november 30. A Star értesülése szerint a Népszövetség tanácsa december 5-én tárgyalja a magyar sürgősségi indítvány alapján a délszláv kormány november 22-iki és november 28-iki jegyzékeit. Ezen a tárgyaláson az angol megbízott nem fogja megakadályozni Jugoszláviét abban, hogy vádjainak tömeegével kirohanást intézzen, azonban súlyt fektet majd arra is, hogy a magyar megbízott kellően felkészülve tgadja ezt a támadást és arra kielégí tően válaszoljon. Majd csak a jugo*szláv—magyar nyilatkozatok elhangzása után kér szót lord Edén, aki azt fogja javasolni, hogy a tanács küldjön ki háromtagú bizottságot a felvetett kérdések tanulmányozása és megvizsgálása céljából s ez a hármas tanács legkésőbb 1935 áprilisáig terjessze be jelentését. Vegyes bizottság elé kerül az ügy Genf, november 30. Genfi körök megállapítása szerint a hangulat Genfben igen feszült és az elhangzott állításokkal szemben min-denki várja a döntést, hogy már most foglalkoznak-e a viszállyal, avagy el- halasztják azt. Kétségtelen, hogy noha francia oldalról támogatják a kis kántáni rohamát, azt kívánják, hogy az ügyet csak újév után tárgyalják le. Ha a jugoszláv-magyar viszály ügye, most decemberben kerül a Tanács elé. (A cikk folytatása a 2-ik oldalon.}; * elintézés, mégis igen sok tanerőnek létét mentheti meg, azoknál, akiknél ez a lét még menthető. Évközben, a tanulás és tanítás sodrában és izzásában a tanerő népi szentelheti teljes erővel magát, ennek a saját vizsgájának- sem ideje nincs hozzá, sem idegei nem birák a kétféle és két embert is igénybevevő munkát. A rendelet maga mutat erre a megoldásra, amikor úgy intézkedik, hogy jövő év szeptember elsejéig marad helyen a sikertelen nyelvvizsgás tanerő. Végül még annyit csupán: Ha a tanerőknek megengedte a minisztérium a pótvizsgát, nem tudjuk belátni, miért ne tehetnék ezt meg a többi köztisztviselőkkel, állami alkalmazottakkal, postásokkal, mindazokkal, akiket a nyelvvizsga sikertelensége ért. Száz százalékosan olyan tisztviselőkről van szó, akik évek óta látják el hivatalukat, pár hónapi halasztás bizonyára megment közülök is néhány lelket a nyomorúságtól. Ha emberséges intézkedés, hogy a tanerők pótvizsgát tehetnek, éppen annyira emberséges volna ez a többieknél is, nincs rá ok, hogy ezt az utolsó lehetőséget megvonják tőlük.