Tender, 1997. július-december (6. évfolyam, 26-51. szám)

1997-07-02 / 26. szám

1997. július 2. T R TENDER HÍREK I Iw» l'l Vrn l\ III l\ Iw» * \ Tudományos parkok konferenciája A tudományos és technológiai parkokat részben a szükség, részben pedig a technika fejlődése hozta létre, az utóbbi években a parkok száma rohamosan növekedett, az idei trieszti világkonferen­cia beszámolóit hallgatva úgy látszik, hogy a növekedési ütem továbbra is töretlen. Az első parkok esetében kutató­­intézmények azért költöztek egymáshoz közel és még inkább a híresebb egyete­mek közelébe, mert így tudták legna­gyobb hatékonysággal az egyetemi hall­gatókat és az egyetemek kutatócsoport­jait saját fejlesztéseikben felhasználni. Közben a technika nagyot fejlődött, az adatkommunikáció és az Internet korá­ban tulajdonképpen nincs már arra szük­ség, hogy a különféle technológiákban vezető pozícióban lévő vállalatok fizikai­lag is egymás szomszédai legyenek, elég, ha nagy kapacitású adatátviteli vonalakkal össze vannak kötve egymás­sal. Ennek ellenére a tudományos és technológiai parkok továbbra is fejlődnek, mégpedig azért, mert ezekbe a parkokba egyre nagyobb számban települnek be az innovatív kis- és középvállalatok, amelyek szívesen veszik át a nagyoktól azokat a fejlesztéseket, amik túl kicsi „falatok" a számukra, és ezért nem éri meg, hogy egyáltalán hozzákezdjenek. Egy kis és innovatív cég azonban igen gazdaságosan tudja ezeket a kis felada­tokat is megoldani. Az utóbbi években a tudományos és technológiai parkok leg­jobban a fejlődő országokban terjednek, miután ezekben a parkokban lehet az úgynevezett húzótechnológiát - akár igen elmaradott környezetben is - meghonosí­tani. Természetesen a fejlődő országok­nak is érdekük, hogy a fejlett technológia oda települjön. Triesztben a világ 45 országából a tudományos és technológiai parkoknak több mint 300 szakembere találkozott és hallgatott meg közel száz előadást, valamint cserélte ki a tudomá­nyos és technológiai parkokkal kapcso­latban tapasztalatait. Magyarországról két előadás hangzott el, az egyiket Jagicza Ágnes és Gróf Imre tartotta az InfoParkról, a másikat pedig Tóth János a magyarországi ipari parkokról. A ma­gyar résztvevők igen sok tárgyalást folytattak a „nyugati" és „keleti" szakem­berekkel, aminek eredményeképpen felmerült, hogy érdemes lenne Magya­rországon - hazánkat a külföldi szakem­berek egyre inkább a térség intellektuális központjának tekintik - a régióban terve­zett tudományos-technikai parkokról egy regionális konferenciát tartani, amelyen elsősorban a saját problémáinkról kellene beszélni. A trieszti konferencián nemzet­közi gazdasági szervezetek, valamint olasz befektető cégek képviselői is részt vettek, az előbbiek azt keresték, hogy hol és mivel lehetne a tudományos és tech­nológiai parkok terjedését felgyorsítani, amihez az utóbbiak ajánlották fel a szük­séges hiteleket. Támogatási pályá­zatok Vissza nem térítendő támogatás el­nyerésére írt ki pályázatokat a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara a legutóbbi közgyűlésén létrehozott, 150 millió forintos gazdaságfejlesztési alapjának terhére. A kamara ezzel a regionális gazdaságfejlesztési célokat segítő innovációs tevékenységet kí­vánja támogatni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen. Egy másik pályázat keretében ipari, ke­reskedelmi és szolgáltatásfejlesztési munkához lehet segítséget kapni. Az oktatással, szakképzéssel összefüggő tevékenység támogatására is külön pályázati felhívást tett közzé a kama­ra. Mindhárom pályázati felhívásra július 31-ig kell benyújtani az ajánla­tokat. Egy-egy pályázó a 150 millió forintos keret 5 százalékát nyerheti el. A pályamunkák minősége is eldönt­heti, hogy a három pályázati felhívás között milyen arányban oszlik meg a gazdaságfejlesztési alap. A kamara tájékoztatása szerint a pályázatokon bárki részt vehet, aki a támogatni kívánt tevékenységet Budapesten bejegyzett székhelyen, telephelyen végzi, illetve az eredmény döntő mér­tékben a fővárosban hasznosul. A pályázati feltételekről a kamara füze­tet jelentetett meg, amely a szolgálta­tói irodákban szerezhető be. hazai önkormányzati úthálózat fejleszté­séhez. A pályázati úton elnyert támoga­tásokból 1998 első feléig mintegy 44 kilométer összekötő- vagy bekötőút, valamint mezőgazdasági területeket feltáró közút, illetve híd épülhet. A közle­kedési tárca, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Föld­művelésügyi Minisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a múlt héten hozott döntésével már kimerítette a 900 millió forintos, ez évi támogatási keretös­­­szeget. Magyar segítség a ro­mán vállalkozásoknak A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány és a kecskeméti Bankárok az Öne­rős Gazdasági Felemelkedésért Alapít­vány a magyar kis- és középvállalkozók tapasztalatainak, tananyagainak átadá­sával szeretné segíteni a romániai ma­gánszféra szereplőit. A Bankárok Alapít­vány 1996-tól áll kapcsolatban az erdélyi magyar vállalkozókkal, akiknek áprilisban már vállalkozói alapismeretekről szóló kiadványt juttattak el. önkormányzati úthá­lózat-bővítés Négy tárca döntése nyomán a közleke­dési minisztérium további 484 millió fo­rinttal járul hozzá idén az útalap terhére a 3 Két új beruházás a Mólnál A Mal Rt. igazgatósága elfogadta a Dunai Finomí­tó maradékfeldolgozási fejlesztési programját. A késleltetett kokszoló épí­tése és a kapcsolódó átalakítások várhatóan 1998 elején kezdődnek és 2000 végére fejeződnek be. A fejlesztés - amelyre 43 milliárd forintot szán a cég - elkészültével a maradékként képződő nehéz fűtőolaj­ból hasznosítható benzin és gázolaj állít­ható elő. A társaság igazgatósága elfo­gadta azt is, hogy a Dunai Finomítóban hidrogéngyár épüljön. A 6 milliárdos beruházás - a tervek szerint - 1999 elején kezdődik és 2000 közepén fejeződik be. $■#­$­Audi-ßydr ír egy­házán Motorgyára után autó-összeszerelő üzem létrehozását tervezi Magyarországon a német Audi-csoport, amely leendő telep­helyként Nyíregyházát is számításba vette. A szabolcsi megyeszékhely most épülő ipari parkját bocsátaná az Audi rendelkezésére, itt épülhetne meg a 30 ezer négyzetméteres összterületű autó­összeszerelő gyár. Nyíregyháza telephe­lyi esélyeit növeli, hogy a városban szeptemberben kezdi meg termelését a most oda települő, a világ legnagyobb ötven cége közé tartozó amerikai Butler Manufacturing Company, amely referen­ciaként elkészítené a Nyírségben is gyártásra kerülő korszerű, könnyűszer­kezeti építőelemeiből az Audi üzemcsar­nokát. A régióban emellett jó alapkép­zettségű szakembergárda is a német cég rendelkezésére állna

Next