Természetvédelmi Közlemények 14. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2008)

Kovács-Láng Edit - Kröel-Dulay György - Czúcz Bálint: Az éghajlatváltozás hatásai a természetes élővilágra és teendőink a megőrzés és kutatás területén

32 KOVÁCS-LÁNG EDIT, ERDEL-DULAY GYÖRGY & CZÚCZ BÁLINT (2) A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándor­lásának elősegítése érdekében (elsősorban a ma védelemben nem részesülő területeket érintő intézkedések): Természetvédelem: a természetes élővilággal rendelkező területek közti konnek­ti­­vitás, a vándorlás lehetőségének biztosítása; a különböző védettségi státuszú területek, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat értékelése éghaj­latváltozási szempontból, konfliktuspontok azonosítása; a természetvédelmi és Natura 2000 területek továbbfejlesztése (területnövelés), a határaik flexibilissé tétele, hogy esetleg évtizedek távlatában változtatni lehessen a fajok és társulások elmozdu­lásának megfelelően. Vízgazdálkodás: ökológiai szempontú, a Víz Keretirányelv javaslatainak megfelelő vízgazdálkodás; ártéri vízgazdálkodás közelítése a természeteshez; csatorna­hálózat felülvizsgálata; vizes élőhelyek területének növelése. Erdészet: a természetszerű erdőkre és az erdészeti ültetvényekre vonatkozó szabá­lyozások elkülönítése (ez a művelési ágak jelenlegi rendszerének megváltoztatá­sának szükségességét is jelentheti); az erdőművelés gyakorlatának megváltozta­tása, a természetszerű (pl. Pro Silva mozgalom) gazdálkodás elterjesztése, nagy­kiterjedésű tarvágások megszüntetése; az erdőssztyepp zónában kis záródású erdők fenntartása; erdőtelepítések lehetőleg őshonos fafajokkal, mind a jelenlegi erdőzóna, mind az alföldi erdőssztyepp területeken. Mezőgazdaság: az agrártáj heterogenitásának, mozaikosságának (mezsgyék, sövé­nyek, fasorok, kis parcellaméret) növelése; talaj- és vízkímélő technológiák alkalmazása; extenzív és ökológiai gazdálkodási formák előtérbe helyezése. Közlekedés: ökológiai átjárók (vadátjárók) létesítése a főutakon és az autópályákon, ezek szegélyére őshonos fajokból álló sövények erdősávok telepítése. A természetesség, és az ezzel együtt járó változatosság fenntartása egy olyan általános alapelv lehet a klímaváltozás adaptációs részében, aminek alkalmazásával nemcsak a természetvédelemben de általában is csökkenthetők a klímaváltozás káros hatásai. Példa lehet erre (1) a vízgazdálkodásban a Tisza-szabályozás újragon­dolása (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése), (2) erdőkben, erdészeti ültetvényekben a genetikai sokféleség növelése (változó klimatikus feltételek, új kórokozók fel­buk­­kanása esetén lehetőség a szelekcióra), a szerkezeti változatosság növelése (egykorú fákból álló erdők sérülékenyebbek szél- és jégtörésre), (3) a városi zöldfelületek növelése. A szektorok közötti együttműködés mellett további fontos feladat a hazánkban tervezett lépések összehangolása a szomszédos államokban végzett / végzendő ha­sonló beavatkozásokkal. Optimális adaptációs és mitigációs tevékenység nem kép­zelhető el hatékony nemzetközi együttműködés nélkül. A stratégiák összehangolása a természetvédelem területén így nemcsak egy, az Európai Unió által felülről érkező követelmény, hanem egyben a hatékony védekezés szükséges feltétele is. Természetvédelmi Közlemények 14, 2008

Next