Természetvédelmi Közlemények 23. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2017)

Természettudományi Módszerek - Paládi Petra, Tóth Dávid, Lengyel Szabolcs, Juhász Lajos és Kövér László: Dolmányos varjak (Corvus cornix Linnaeus, 1758) szárnybilétás jelölése Debrecenben

Természetvédelmi Közlemények 23, pp. 68–79, 2017 DOI: 10.17779/tvk-m­atconserv.2017.23.68 10.20332/tvk-m­atconserv.2017.23.68 Javítva: 2020. 01. 27. Dolmányos varjak (Corvus cornix Linnaeus, 1758) szárnybilétás jelölése Debrecenben Paládi Petra1, Tóth Dávid1, Lengyel Szabolcs2, Juhász Lajos1 és Kövér László1­ 1 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.­2 Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, Tisza­kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C e-mail: paladi17@gmail.com Összefoglaló: A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálko­dási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi kör­nyezetben előforduló varjúfélékkel, kiemelt figyelmet fordítva a dolmányos varjúra (Corvus cornix L. 1758), amely jelentős állománynövekedése számos problémát okoz mind a városi madárfauna (pl. fészekfosztogatás), mind a lakosság szempontjából (zajongás, rongálás, agresszió). Mindezek tükrében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat városi állományszabályozásuk, amelyre megoldást különböző élvefogó ládacsapdák alkalmazása jelenthet. A Tanszéken 2016 novemberé­ben elindult egy csapdázási kísérlet, melynek célja egyrészt a varjúfélék esetében releváns csapda­típusok (létrás csapda, Larsen csapda, svéd csapda) hatékonyságának vizsgálata, másrészt a csap­dázás során befogott madarak egyedileg történő megjelölése, majd nyomon követése volt. Utóbbi célja, hogy többet megtudjunk a varjak városon belüli mozgásáról, területhűségéről, túléléséről. A dolmányos varjak esetében a jelölés egyedi sorszámmal ellátott szárnybilétákkal történt. A bilétákat a szárny patagium részébe rögzítettük juhoknál alkalmazott füljelző krotáliák segítségével. A több mint 100 csapdanap alatt 28 dolmányos varjat fogtunk, továbbá jelentős számú vetési varjú (Corvus frugilegus L. 1758) is a csapdáinkba került. A 28 jelölt dolmányos varjú közül novembertől márci­usig terjedő időszakban 26 egyedről több mint 250 visszajelzést kaptunk. Előzetes eredményeink alapján a dolmányos varjak területhűek, mivel az észlelések szinte minden esetben a gyűrűzés he­lyének közvetlen környezetéből származtak. A legtávolabbi visszajelzés 4 km-ről érkezett. A jelölt varjak gyakran tűnnek fel csoportosan, volt rá példa, hogy 16 szárnybilétás egyed egy időben tartóz­kodott egy helyen. A szárnybilétás jelölés hatékonynak bizonyul, mivel a bilétás egyedek nagyobb távolságról is könnyen észrevehetők, szemben a csak színes gyűrűvel jelölt madarakkal. Kulcsszavak: dolmányos varjú, Corvus cornix, városi környezet, szárnybiléta, csapdázás Természetvédelmi Közlemények 23, 2017 Magyar Biológiai Társaság

Next