Természettudományi Közlöny 1878 (10. évfolyam, 101-112. füzet)
1878-06-01 / 106. füzet
AZ ALFÖLDI ASZÁLYOSSÁGRÓL. 217 tése mégis helyes lesz. Az E. hominis-ról azt hitték, hogy talán az emberben fejlődik Taeniává, amennyiben gyakori az eset, hogy a tömlő felpattan és a fiókhólyagok a szervekbe jutnak. Davaine azonban 23 oly esetet hoz fel, midőn a fiókhólyagokat a tüdőn át köhögték ki az emberek és 36 esetet olyat, mikor a hólyagok a belekbe jutottak, de letelepedés és továbbfejlődés soha sem következett be. Az E. hominis életviszonyait illetőleg még hézagosak ismereteink és hiányosak kísérleteink ; e tárgy az orvosok és állatbúvárok figyelmét még nagyon megérdemli. A hólyagférgeknek, mint minden élősködő állatnak legnagyobb ellensége életviszonyaik ismerete, ennek alapján az okos elővigyázat, és a tisztaság mindenben. PASZLAVSZKY JÓZSEF. XIV. AZ ALFÖLDI ASZÁLYOSSÁGRÓL.* Alföldünkön az aszályosság az újabb időben, t. i. a most élők észlelése szerint, nem csökken, hanem emelkedik ; előfordulására nézve gyakoribbá lesz s területében tágul. Közönséges hit és vélemény, hogy e tény első indoka különösen a mocsárak lecsapolásának, a vizek szabályozásának s azok közt főkép a Tisza szabályozásának előhaladásában keresendő. Ez azonban téves , mert a mocsárszárítás s vízszabályozás legfeljebb másodrendű ok lehet : az egész jelenségben sokkal több része van az erdők pusztításának ; az után pedig némely közvetetlen helyi ok mellett a fő ok azon kapcsolat viszonyában rejlik, amely a magyar alföldi nagy síkság és a Kárpátok másik oldalán terülő gácsországi síkságon túl az ennél még sokkal nagyobb területű szarmat síkság közt van. Akik a mocsárszárításban állítják lenni a főokot, azt mondják, az növeli az aszályosságot, hogy a szabadon álló vizek, amelyek hajdan nagy területeket foglalván el kigőzölgéseikkel és a környékeket borító nagy nedvbőségű vízi növények kigőzölgésével szaporították a légkör nedvességét, megkövesedtek ; ennek következtében a légnek víztartalma is megcsökent, más részről pedig az eső- és hóalakban lehulló víz a folyóknak és folyamoknak a szabályozás által megrövidített medrén gyorsabban és nagyobb mértékben takarodván ki az országból az azt felfogó távol tengerbe, az ország határai s különösen a nagy síkság fölött terülő község e miatt is szárazabbá lett. Következetes, és csak felületesen tekintve, egészen is helyt állónak tetszik ez az okoskodás , de tévesnek bizonyul, mihelyt az okok után tüzetesen kutatva, azokat sorozatosan vizsgáljuk. * Galgóczy úr a m. tud. Akadémia f. évi január 22-ikén tartott ülésén „Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai és hatásának természetszerű mérséklete" czím alatt egy értekezését terjesztette elő, melynek kivonatát velünk is szíves volt közölni. Anélkül, hogy e sokat vitatott kérdésben magunk részéről véleményt akarnánk mondani, érdekesnek tartottuk e kivonatot, mely Galgóczy úr álláspontját híven előtünteti, olvasóinkkal megismertetni. G. úr bővebben szól e kérdésről „Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati és nemzetgazdasági tekintetben" czimű pályaművében, melyet a m. tud. Akadémia 80 aranynyal jutalmazott s mely a múlt évben a Nemzetgazdasági Egylet kiadásában jelent meg. SZERK.