Természettudományi Közlöny 1882 (14. évfolyam, 149-160. füzet)
TARTALOMJEGYZÉK. A ténelem előtti rézkorról. 415. — Darwin és az anthropologia (Virchow beszéde). 454. — Koponya-bilikomok. 463. — Babonás gyászszokások Francziaországban. 464. ÁSVÁNYTAN. FÖLDTAN. Bizmutin Moraviczáról. 26. — A kreutzbergi csontbarlang Krajnában. 26. — Magyar geológia. 94. — Dioplas Rézbányáról. 205. — A lithiumsmaragdról. 206. — A Mauna-Loa újabb kitörése. 207. — A szarvasmarha őse és az ember fellépésének idejéről a Földön. 221. — Földrengések 1881-ben. 250. — Új ásványfaj Magyarországra nézve. 297. — A földrengésekről és megfigyelésük módjáról. 298. — Az aranyrögök (nuggets) képződéséről. 336. — Ásványok és kőzetek mesterséges előállítása. 416. — Nagy nyomás befolyása az ásványok porára. 418. — A magyar birodalom meteoritjei (két közlemény 3 ábrával) 433 és 497. — A vulkánok működése 1881-ben. 465. — Hangyák mint geológiai tényezők. 467. CHEMIA. Matafuégos (2 ábrával). 16. — Az oxigén harmadik módosulata. 27. -Fűtés nátronsókkal. 28. — Tűzálló papiros. 28. — A víz hatása czinkre és ólomra. 29. — Fehérítés elektromos fénynyel. 29. — Gyúlékony gázok felismerése és mérése bányákban. 30. — A kondenzált mustról. 122. — Az oxigén leválasztása a levegőből. 124. — Záptojásszagú bor. 133. — A kútvizről és mosáshoz alkalmazásáról. 134. — A kettős kénsavas nátron alkalmazása szódaviz készítésére. 134. — A világító kőről és festékről. 157. — Az ózon sűrítéséről és színéről gázalakban. 208. — Ártalmas színek a tapétákon. 209. — A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. 302. — A hidrogénsuperoxid alkalmazása a gyakorlatban. 303. — A chinin mesterséges összetétele. 304. — Helyes-e a „szerves vegyület", „szerves chemia"-féle kifejezés. 308. — A befőzött gyümölcsök savanyúságának eltompításáról. 308. — A szénpor szerepe a bányabeli robbanásoknál. 373. — Ásvány-gyapot. 374. — Új elemek. 393. — A vizmolekulák és hidrogénatomok abszolút súlya. 467. — Petroleumégés oltása. 468. — Vegytani Lapok. 477. — A borkivonat meghatározása az alkoholtól mentes bor fajsúlyából. 477. — A csersav meghatározása módjairól. 478. — A világitógáz meghatározása a levegőben (5 ábrával). 481. — A cognac-gyártásról. 520. CSILLAGTAN ÉS METEOROLOGIA. Magyarország mágnességi viszonyai. II. — Az északi fény befolyása a telegráfra. 30. — Előkészülés az 1882-iki Vénusátvonuláshoz. 33. — A barometer és az időjóslás. 46. — Az Uranus felfedezésének századik évfordulója (ábrával). 61. — Csillagászati obszervatórium Vas megyében. 74. — A bécsi új csillagvizsgáló intézet (1 képpel). 97. — A dátumváltás határvonala a Földön. 132. — Villámütés a folyókba. 133. — A melléknapokról. 133. — Új üstökös. 165. — Valami a kalendárium-csinálás köréből. 165.— Az uralkodó bolygóról és a húsvét kiszámításának módjáról. 174. — A Hold befolyásáról a növények fejlődésére. 174. — Az idei (1882 a) nagy üstökös-