Természettudományi Közlöny 1887 (19. évfolyam, 209-220. füzet)
—QJ. NEVJEGYZEK ÉS TÁRGYMUTATO. I. NÉVJEGYZÉK. Aitkeil, A harmat eredete (Ráth) 301. Antal G. Cystoscopicus képek a húgyhólyag külömböző bántalmairól 469. Asbóth K. A keményítő mennyiségének kimutatása 227. Bálint L. Az Epeira diademata Cl. 228, 514. Bereczki M. A levélrajzos alma 478. Kik fill vi K. Az ehető gombák tápláló értékéről 221. — Az írás technikájáról 247. Horbas V. A vadpaprikáról (Vincetoxicum officinale Moench.) 429. — A virágzó borostyán (Hedera helix) heterophylliájáról 430. — Az Abntilon Avicenne Gaertn. nevű növényről 430. — A lembergi egyetem herbáriumában levő Schur-féle szegfüvekről 469. — A királydinnyéről 478. — A földi mogyoróról (S.athyrus tuberosus L.) 478. Straun K. Az 1883—84-ik évi esthajnali tüneményről 408. Kunco E. Háború és léghajózás (Pivány) 290. Kiírná.. .1. Pálcza árnyékának mozgása 265. Culluubinski, Enumeratio muscorum tatrensium 513. Chernél I. A madártan történ. 415, 450. Csapodi I. Az egyiptomi szembetegségről 193. — A műszemről 476. Cseh L. új térképszínező eljárás 225. Csopey I. A természettudományok kora (Siemens után) 37. — Az épületeknek melegokozta időszakos hajlása 346. — A paróka története 424. — A gyermekek emlékező tehetsége 427. Daday J. Új adatok Erdély denevér-faunájának ismeretéhez 43. — A nápolyi öböl Tintimodeái 82. — Az átidomulásról ( Virchow után) 460, 494. Demeter K. Véres tó M.-Sz.-Györgyön 466. — Chalubinski művéről 513. IHetz 8. Művek a rovarok szerepéről a virágok termékenyülésénél 102. Dollinger Gy. Az emberi test elferdüléseiről 87. (II. 58*). Elitz G. A nem (genus) szóról 101. — Az Amoebák finomabb szerkezetéről 227. Erdölly I. Újdonságok a fizika köréből 255. Erdős J. Az »agyafúrt« kifejezésről 349. Fabiny R. Bitumenes pala és kaolin Párváról 81. — Az alchimia egy jelenkori eszköze 81. Farkas Gy. Javítás a látócsövön 306. Felix. Cupressinoxylon pannonicum és Perseoxylon antiquum, hazánkbeli fossil famaradványok (Staub) 306. Fényes K. Az almabor készítéséről 477. Fialdivski L. A Lepidium ruderale nevű büdös fűről 310. Firkás IV. A viperák fogságban 384. Fodor Jenő. Az elektromos világítás alkalmazása az orvosi gyakorlatban 82. Fodor József. Titkári jelentés az 1887. január 19-iki közgyűlésen 87. — Olvasóinkhoz 105. — A vér hatása a lépfene-baczillusokra 307. Frank Ö. A vakságról Magyarországon 07. — Hazai ásványvizeink bakteriológiai vizsgálata 309. Franzenau Budapest altalajáról 224. Gerevich E. Régi megj. Az 1826-ik Esztendőbeli időjárás 516. Gothard J. Tanulmányok az égi testek fotografálása terén 84. Gruber G. A nehézség Budapesten(Szizy)34. Gyulai J. Az akadémia III. osztályának működéséről 266. Halaváts Gy. A szentesi artézi kút geológiai viszonyai (Zsigmondy) 306. Ilankó V. A karbolsav megvörösödéséről 226. A roburitról és melinitről 300. — Ásványvizek elemzése 308. — Külömböző fémek mérgező hatása 346. Hantken M. A Tinnyea Vásárhelyi 222. IlanilSZ I. Északamerika adventiv flórájáról 82. — Hirt földrajzi táblái 82. — Nyugot-Szibiria tavainak eltünedezéséről 82. Hazay Gy. A József-főherczeg barlang a Biharban 150, 233*. Ilegyibky K. A közeg befolyása a hőmérsékletre 227. Heller A. Könyvtárnoki jelentés az 1887.