Természettudományi Közlöny 1893 (25. évfolyam, 281-292. füzet)

IV Exner—Horváth Exil­er S. Az erkölcs mint fegyver a létért­­ való küzdelemben (László D.) 461. Falter E. A czeruza története és gyártása (Asbóth) 587. Fa­st in y­­ K. Uj eljárás bizonyos szénvegyü­letek nitrogéntartalmának meghatározá­sára (42). — Stereochemiai tanulmányok (205). — A perturbatio hypothesise (265). — Asaronból kapott vegyületek (598). Faik­a A. A kerti mák tokjának rend­ellenességei (495), P231­. Farkas Gy. A Galilei-ünnep Páduában (208), 196. Fekete J. Virágtelelő ház 646. — Az Eucalyptus globulus kísérleti tenyésztésé­ről hazánkban 651. — A Pelargonium zonale tarka színének megtartásáról 652. Fényes K. Magyar név a Maciura auran­tiaca számára 330. — Az igazi cognac­ról 331. Fialowski L. Beythe »Fives könyve« (270). Filarszky N. A rózsavirág rendellenességei (495), P185*. Flatz K. A szerb tövis hazája (47), P145­— A gramen hungaricum (381). Földváry V. Ujabb elméletek az affinitás­ról, különös tekintettel a szerves vegyü­letekre Pl 52 Franzé R. Szagos anyagok a véglények köré­ben 202. — Gánóczi Conferintes (207). — Choanoflagelláták (272). — Az édes­vízi tavak planktonja 302*. — Az Ophidomonas jenensis és Chromatium Okeni baktériumokról (495). — A chlamy­domonadineák rokonsága (213), 486*. Franzenail A. Us foraminifera, Semseya lamellata (598). Frivald­szky J. Ottorhynchus Kelecsényi és Dorcadion Cervae nevű két új bogár­ról (49). — Jelentés az állattani pályá­zatról (Entz) 103. Garal G. Vércse télen 218. Gáspár J. Az ivóviz hatása az állati húgy­kövek képződésére (265). Gu­bnay F. A fa és a kőszén melegfejtő értéke árához mérve 276. — A Szent­jánosbogár fénylése 276. — Az alma-­­ gyümölcs képződése 276. — Petróleum­lámpa olajfogyasztása lecsavart és fel­csavart béllel 276. — A borszeszlámpa szolgáltatta meleg 277. — A márvány­lapon eczettől származott folt eltávolítása 277. — Az üveg olvadási fokáról 331. — Az igazi cognacról 331. — A hidro­génben való hevítés módjáról 331. — Az erdő, a csapadék és a víz­áradás (Rittmeyer) 344. — A datolya­pálma megtermékenyüléséről 388. — A fürész­por értékesítése 388. — A selyemgubók értékesítése 388. — A kukoricza pattog­tatásának jelenségéről 388. — Védekezés az akáczpajzstetű (Lecanium robiniarum)­­ ellen 554. — A víz halmazállapotairól 611. — A vízgőz és a vízgáz 612. — A régi magyar és a bécsi öl, meg a méter a tűzifa mérésében 612. — A bükkfa és kőszén viszonylagos sütő erejéről 651. Gartl G. Házinyulak paizsmirigyeinek kiir­tása (437). Generstell A. Belky Jánosról (42). Goldzieher V. Adatok a kényelválasztás élettanához (496). Gothard J. A nagy »Orion«-ködről (205). — Az idő méréséről (212). Grilber N. Eszköz a Ferraris-féle forgó mágnesi tér előállítására (43). Gschiwandtner G. A tellurról P46. Győry Ilona. Miért sós a tenger (Marieu)'P60. Győr­y IstV. Tiszta nitrogén előállítása P43. Halavits Gy. A szocsán-tirnovai neogén öböl földtani viszonyai (41). — Aczél­fürészpor-szalagmit (42). Ililiskó V. A magyar ásványvizek kezelése (210). — Növény-chemiai vizsgálatok (322). Ilaillisz I. A növények vándorlása (205). — A Kecskemétvidéki Természettud. Társulatból 205, 378. — Az ivóviz becsé­ről (378). Hazslinszky F. Peronospora-félék (270). Hegedűs I­. Égi tünemény 218. Heller Á. Könyvtárnoki jelentés 1892-ről 100. — Siemens Werner 140*. Ohmnak a galván-áramot tárgyaló feledésbe ment munkája (204). A fizika-meteorológiai nyílt pályázatról 325. — A Leclanché­féle elem tartósabbá tételéről 389. — A porszemek és a gőzök lecsapódása közt levő kapcsolatról 646. — A jégeső és dara képződéséről 648. — Az elektro­mosságot a rezgés alapján tárgyaló művek 648. — Művek fizikai kísérletek végre­hajtásáról 650. Heller K. A szem optikai méretei Pl43. Heimholt­.. Pohárköszöntője(Csemezi.) 73. Herman D. Indítvány magyar zoológiai állomás szervezésére (161), (272). — A miskolczi tűzkő-szakóczák 169*, (212). Hidasi .­. A tyúk-tojás kiesése 443. Isillairet. Az elektromosság jövője (László D.) 190. Hoor M. Javítások a Holtz-féle gépen (43). Horváth G. Kártékony rovarok irtása gombákkal (49). — Ephestia elutellapapri­kában (49). A cserebogár fejlődésének időtartama hazánkban 184. — Magyaror­szág állatvilágának lajstroma 213, (272), (437). — A szilfák gubacsai s a Schizo­neura lanuginosa nevű levelészek 500. — A szőlőn található Phytoptus vitis nevű atka gubacsairól 556. — A kalló csere­bogár (Polyphylla fulla) és a szőlő leve­leit pusztító zöld cserebogár (Anomala vitis) 556. — A rózsafa pusztító Diaspis rosae nevű pajzstetű 556. — A ló­herét pusztító Apion trifolii nevű bo­gárról 556.

Next