Természettudományi Közlöny 1894 (26. évfolyam, 293-304. füzet)

NÉVJEGYZÉK­ES Abt A. Az Auer-féle láng világító és hő­hatásáról (598). — A szabad mágnesség megvizsgálásának módja (599). Bombycilla garrula N.­Szőllő­eloszlása A ez és L. sön 50. Aid­or A. A bélelzáródások elleni véres műtét eset­tanához (489). A 1111 g ül és Seb­illxTSzky. A kajszin-, őszi­baraczk, dinnye féregtelensége 556. Asbóth L. A tojás eltartásáról 293. Ásványi L. Szarvasmarha és bivaly karcsai 390*. Balog is E. Az elefántok életéből 148*. Ility P. A hesszeni légy és irtása 605. Ilélil 1*. Az antisepsisről és asepsisről a szemészetben (489). Iterolil. A felhők képződéséről (Bóbita) 339. Ili­ró L. Jelenetek a rovaréletből (157). — Magyarországi mérges pókok 617*. Iíkró II. és Hosonowsky F. Magyar rovar­világ 290. Bittó 11. A növényrészek lecitintartalmának meghatározásáról (286). Bittó 11. és Liebermann L. Az élesztősejt chemiájához (152). — Szénelemzés (645). HD II il il II. A »sealskin« prém 30*. — A felhők képződéséről (Bezold) 339. — Nagy jégzápor Kassán 388*. — A felhők magassága 392. — Cseppfolyós levegő 475. — A gömbvillámokról 537. — Végtagjaink változó ereje és hossza 598. —• Augusz­tusi csillaghullás Kassán 604. —• A vil­lámcsapás és a fák 6189. Boltzillililli. A levegőben való hajózásról (Agell­ez) 637­. Horbas V. A Xanthium teratológiájához (47). — A fűzfa levélmirigyének ellom­bosodása (47). — Hieracium Wiesbauria­num Uechtr. (47). — John Briquet »Mo­nographie du genre Galeopsis« czímű műve (233). — Néhány bojtorjános gyü­mölcs terjedése hazánkban (235). — Öt szepességi növény változatairól (290). — A sólyom pusztulófélben (289), 397). — Európának idegen növényekkel való be­ruházkódása 449. — A pécsi Knautia ciliata (489). — A növénygeográfiának egyik feladata (489). — Galanthus nivalis isendochlamydeája (498). — Holdruta sporophylliája (498). — A Hieraciumok TÁRGYMUTATÓ. Alpestria csoporja (498). — A nagyváradi Nymphaea thermalis meg a nílusi N. mystica közötti különbségről 555. — A Lolium temulentum mérges voltáról 557. — Az »agancs« és a »szarv« 609. — A hévvízi tündérrózsa keletkezésének ana­logonja (499), I* 146. — Pars pro toto a botanikai nevekben (157), I' 193. — A véniczfáról 649. Boskovitz .41. Az orvosi tudomány evolu­czióiról (490). Uraim iig Barnaszénen ülő andesin (342). — Erzbergit (342). K­urró 1. A »szimpathetikus« tinta 501. Csapod­i I. Az Országos Közegészségi Egyesület közgyűlése 342. — A gasteini víz elektromosságáról 394. Cseinez J. A levegőben való hajózásról (Boltzmann) 637­. (Csérer 11. Az olajozott vetőmagvakról 480. Csóri J. A gyomorbetegségek mechanikai kezeléséről (489). Csiky J. és Scholz J. A sima izmok idegvégződéséről (603). Csillag­­J. A szárazság és takarmány­szükség 1893-ban Francziaországban 368. Csepoy L. Választmányi ülések, 42, 43, 83, 152, 230, 287, 344, 646. Czakó A. A budapesti lánczhid horgony­kamarája 133­. Czakó K. »Arad növényvilága«, könyv­ismertetés (46), 77. Dailay J. A kagylós rákok harántcsikos izomrostjainak finomabb szerkezete (39). — Adatok az egyiptomi, palesztinai és sziriai Rotatoriak ismeretéhez (151). —Ujabb ada­tok a Balaton mikrofaunájának ismereté­hez (152). — Planktologiai gyűjtések a fiumei öbölben (156). — Branchipus Gospic vidékéről (157). — Az Anuroidae Rotatoria-család revíziója (343). Dogeil A. Az Abies­félék leveleinek meg­tartásáról herbáriumban 395. — Dr. Wett­stein »Beiträge zur Flora Albaniens» P92. — Néhány magyar Ricciáról P170. — Adticea microphylla (L), Európának új bevándorolt növénye P230*. Discilkia­tív A hangébresztés mivolta s a hangalakulás lényege (488). Dobszay A. Szénpormikrométer (488). I. NÉVJEGYZÉK.

Next