Természettudományi Közlöny 1896 (28. évfolyam, 317-328. füzet)

IV Diell—Ist­ván fia Előzetes jelentés az umbelliferák egy új nemének fölfedezéséről 138*. Dietl E. A Carabus Linnéi var. Ludovicus Reit. nevű új bogár (393). Ember J. A tanitók betegségeiről (39). Entz G. A Margó-féle 1895-ös évi jutalom­díjról 103. — A kútvízben talált férgekről (Enchytraeidae) 277. — A Protozoák föld­rajzi elterjedése (393). — Tojás a tojásban 612. Eötvös E. báró. Vizsgálatok a gravitáczióra és mágnességre vonatkozólag (385). Fechtig­ J. báró. Védekező kísérletek a burgonyát agya ellen 449. Fekete •). Művek a növényeknek szobában való tenyésztéséről 110. — A pálma levelén támadó sárga foltokról 220. — A babérfa le­veleinek száradásáról 220. — A Ficus ela­stica Roxbg. magasba törő hajtásainak le­metszéséről 398. Felix .1. A westfáliai széntelepben talált növényekről (387). FetigveSSg 11. A difteriatoxin és antitoxin hatása a békaszivre (386). Fu­llovszky II. A mikroszkóp részeinek magyar megnevezései (45). — Új mikro­fotográfiai összeálitás (­392). Fisell A. Évszaki ingadozások a házinyúl vizeletének és vérének összetétele közt levő quantitativ viszonyban (646). Flaschner V. Szer a lábizzadás ellen 508. FlliekJ. Időjelzés Khinában 142*. — A Mont-Blanc csúcsi obszervatórium 257. — Robbanó gyümölcs 440. — Japáni órák 589*. France K. A Challenger-expediczió és tudo­mányos eredményei 1*. — Gombavirágok 378* — Új moszatok hazánk flórájában (Carteria obtusa Dili és C. multifilis) (392). — A czukorrépa törzsnövénye F13*. — A kávé hamisításáról 1* 183*. Franzenail A. A moldvai homokkövek fau­nája (38). — Derecskai és miklósvölgyi agyagok (38). — Foraminiferák a krassó­szörénymegyei mioczénlerakódásokból (38). — Az ócsai diluvialis agyag faunája (38). Friedrich V. és Tauszk F. A »caisson­betegség«-ről 71*, (646). Gabnay F. A rumunyesti barlang 47. — A bolhacsípés iránt érzékeny bőrről 108. — A vad gesztenye mint táplálék 110. — A márvány savak okozta foltjainak el­távolításáról 110. — A pók hálójának két távoli fal között való kifeszitéséről 163. — A jégverem hűvösen tartásáról 164. — A lejtős és sík területen ültethető gyümölcsfák számáról 221. —­ A kátrány és terpentin készítéséről fekete fenyőből 276. — Vadmalacz és őzgida a fogságban 448. — A tej sterilizálásához való Schulz­féle kaucsuk-kupak 449. — A fák védel­mezése a nyulak ellen 609. Gáti 11. Az »érző« és »érzéketlen« viszonya az elektromosság vezetéséhez 608.­­—­ Az elektromos vasút hatása a zsebórára 612. Gaul II. A fatest részeinek elnevezése 278. Giltay E. Bevezetés a mikroszkópiába (604). Glücklich V. Az x-sugarak alkotta képek neve 217. Grittner A A kokszhamu megolvadásáról 222. — Az ásványi és növényi olajok ér­tékéről gőzgépek csapágyainak kenésére 276. Hillisvát s Gy Magyarország artézi kútjai 366. — A fúrt és ásott kút vize kevere­désének föltételeiről 606. Ilailu­SZ I. Hazánk éghajlati hűvösödése (644). Hegyl­oky lí. A légáramlatok a magyar Alföld közepén (386). — A füst lecsap, eső lesz 527. — Az alpesi fényről 628. — Bosznia és Herczegovina hegyi obszer­vatóriuma PC4. Héjas E. Felhívás a zivatarok megfigyelé­sére 647. Ileb­schauer R. A vízgőz lehűtésére szük­séges vízmennyiségről 276. Hellet'­l R. A vas és toll nehézsége és súlya 166. — A mozgó hangforrás magassága 348. — A méhsejt problémája 345. Hencz A. A borszeszes izzólámpáról 221. Herman O. Az állattan magyar kézikönyvé­ről (158). — A madárvonulás megfigyelé­sének újabb eredményei (216). — A Lo­custella luscinioides Savi állítólagos éne­kéről 552. — A vándormadarak repülé­séről 606. IlCIlliel S. Készülék a szobák hűtésére 162. Hollós II, Kecskemét altalaja (371. — Aspi­dium spinulosum Kecskemét vidékén (159). — Lignitek a kecskeméti artézi kutakból (387). — Kecskemét vidékének ehető gombái (644). Zb­rusitzky II Az eső mechanikai hatá­sáról (157), 381. Horváth G. A jegenyefenyő új rovarellen­sége (150). — A magyarországi énekes kabóczákról (392). —A honfoglaló magya­rok természetrajzi ismeretei 513. (597). — Aranyos rovarpeték (Genocerus acutangu­latus) 612. — A magyar állat- és növény­nevek bizonyító ereje 624. —• Frivaldszky Jánosról (646). —­ A természetrajzi nevek idegen eredetéről és kölcsönvételéről 653. Horváth K. A törpeségről 136*. Illés ft. Éjjeli jégeső 507. Ilosvay fj. A chemia-ásványtani szakosztály üléseiről 46, 157, 393. — Új adat a budai keserűvizek alkotásához (386). Kilkey I. Geológiai munkák és térképek Szilágymegyéről,Debreczen, Bánffy-Hunyad vidékéről 108. — Mezőhegyes és környéke föld- és talajtani térképe (206). — Büsü községben hullott barna hó (206). Istvánf­si Gy. Agaricus ostreatus és A. ful­vellus gombák Körmendről 52. — A ga­bonafélék üstökbetegségét okozó penészek­ről (391). — A paraguayi máté növény.

Next