Természettudományi Közlöny 1899 (31. évfolyam, 353-364. füzet)
NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. I. NÉVJEGYZÉK. Abonyi J. A kaucsuk alkalmazása az orvosi gyakorlatban (535). Abt A. A Whenelt-féle elektrolitikus áramszaggató (477). A ismert. A lepkék színváltozatai (47). Hernyó télvíz idején 430. — A Zeuzera pyrina L. hernyó kártétele és irtása 648. Angyal II. A diófa ágának metszése 317. Vujeszky A. A malária mikroorganizmusáról 52. — Az izzadásról 52. — A lúdtalpúságról 53. — A trichorexis nodosa betegségről 221. — Népszerű egészségtani munkák 429. - A Basedow-kórról és a lepráról 430. A szappan fertőztelenítő tulajdonságáról 526. — A brachycephalia törvényszéki szempontból 587. — A kátránygőz hatása az egészségre 649. — A hosszú életről 651. — Hajhullás oka 732. - Az Orsz. közegészségi egyesületből 38, 477. Beek S. Az ichthyonnak a bőrön át felszívódásáról (422). Bene G. Bertrand műve az algák közreműködéséről a kőszénképződésben (42). Bencsik J. Földrengés Nagybányán 313. Bernátsky J. A Limnanthemum nymphaeoides L. és a Nymphaea alba L. leveleinek összehasonlító szöveti szerkezete (159). — A Lycopodiumok prothalliumáról (534). Crocus reticulatus az Alföldön (534). — A Limnanthemum nymphaeoides és a Nymphae alba (158), 115*. — A Nyírség növényeiről (726). Bernauer Zs. A chemiai laboratóriumok szabályzatáról (48, 421). Biró L. Levelei Uj-Guineából 74, 137, 202, 293, 358, 471, 578. Bókay A. A Réaumur-hőmérő kiküszöbölése a fürdőkből (365). Boleman I. A magyar fürdők látogatottságáról (365). Bossányi B. A budapesti hőforrásokról (365). Borhits Ar. A fenyvek magyar neveiről 220. Felemás levelű gyertyánfa 221. A vegetáló szerv ivarkülönbsége 296. — A Scopolia Carniolicáról 373. — A növények ivari minőségének előre meghatározása magról tenyésztés vagy oltás esetén 485. — A hévvízi tündérrózsa Kelet-Indiában 1*187. — Az Orobus ochroleucus, vagyis a Vicia Pilisiensis magyarföldi növény sorsa P189. Böckh J. Vasas vidéki szénelőfordulás (209). Bresztovszky B. Motoros kocsik 333.* Brozik K. A tudás érdekében, Landor tibeti utazása 271*. Bliehback G. A közeg befolyása a reakiiasebességre (727). Buza .1. A kőszén fogyasztása és mennyisége 715. Chernel I. A madarak hasznos és káros voltának fogalma 021. Cholnoky J. Vándorlás a Mennyei birodalomban (48), 169*. — Mandsuország bányavidékeiről (476). — A Földtani társulatból 476, 716. Crookes W. A búzatermesztés jövője {Krécsy) 13. Csü 1)Deli I. Bogár porozta Cactus termése (159). — A Scopolia mérges voltáról 427. — Az üvegnek magától megrepedése 427. Cseillitz J. A gombanedv mint oltószer a kigyóméreg ellen 636. — A villámcsapás veszélyének növekedése az utolsó hatvan év alatt 711. — Fémfényű fa 713. Cserháti J. Ujabbkori küzdelmek 141. — A növények őszi színeződése 473. —Csiki E. Két hazai Chrysomelida nemről (535). — Hazánk Donadiinál (594). — Az Attagenus piceus Oliv. irtása 653. Csopey L. Az elektromos vezetékek érintéséből keletkező veszedelmek 76. — A magvak csírázó ereje s a nagy hideg 77. — A mult évi északi fényről 108. — Tiszta fémek előállítása magas hőmérsékleten 150. — A celluloid és az elefántcsont megkülönböztetése 317. — Ujabb vizsgálatok a földmágnességről (Rücker) P85*. — A Zeemann-féle tüneményről P47. — A választmányi ülésekről 640, 724. Dildísy J. A Góbi sivatagon gyűjtött alsórendű rákocska cysticercusa (421). — A Palicsi-tó mikrofaunája (589). — Uj Cy